Czy dzieci są zdolne do ponoszenia odpowiedzialności karnej? Kwestia minimalnego wieku odpowiedzialności karnej

The article investigates the question of minimum age of criminal responsibility (MACR). A child under the age of criminal responsibility lacks the capacity to commit a crime. This means they are immune from criminal prosecution – they cannot be formally charged by authorities with an offence nor be subjected to any criminal law procedures or measures. Numerous international treaties and agreements set standards concerning the ways in which children in conflict with the law should be dealt with. A wide range of minimum ages of criminal responsibility worldwide, ranging from a very low level of age 7 or 8 to the commendable high level of age 14 or 16.On 1st July 2013 a new criminal code, the Act of 2012 entered into force in Hungary, which lowered the MACR from the age of 14 to 12. According to the Official Comments the main reason for lowering is the fact that nowadays the biological development of children speeded up, they reach maturity earlier than ever. Another argument is that children are exposed to more social influences because of the information technology revolution. The Comments states that among children between 12 and 14 years of age violence is used as a tool to enforce their interests. The article takes a critical look at these arguments by examining criminal statistics and insights of psychological research.Opracowanie podejmuje kwestię dolnej granicy wieku odpowiedzialności za dopuszczenie się czynu zabronionego przez nieletnich (MACR). Młodsze dziecko nie odpowiada karnie, co oznacza, że dzieci są nietykalne w materii postępowania karnego – nie mogą być formalnie oskarżone przez władze za wykroczenie ani też nie mogą podlegać żadnym postępowaniom, ani środkom karnym. Liczne międzynarodowe traktaty i porozumienia ustalają standardy dotyczące sposobów postępowania z dziećmi będącymi w konflikcie z prawem. Na cały świecie różnie kształtuje się dolna granica wieku nieletnich, gdy chodzi o dopuszczalność ich odpowiedzialności karnej: poczynając od bardzo niskiego wieku 7 lub 8 lat po wysoki 14 czy 16 lat.Na Węgrzech 1 lipca 2013 r. wszedł w życie nowy kodeks karny, zgodnie z którym został obniżony wiek odpowiedzialności karnej MACR z 14 do 12 lat. Według uzasadnienia ustawy głównym powodem obniżenia wieku stał się fakt, że rozwój biologiczny dzieci jest obecnie przyspieszony: osiągają one dojrzałość wcześniej niż kiedyś. Po drugie, dzieci są narażone na większe wpływy społeczne, związane z rozwojem technologii informacyjnej. Uzasadnienie stwierdza, że wśród dzieci w wieku pomiędzy 12 i 14 lat przemoc staje się narzędziem egzekwowania interesów. Artykuł krytycznie analizuje oba argumenty w perspektywie statystyki przestępstw oraz wiedzy psychologicznej

A Györgyi Dénes — Román Ernő „építészpáros” működése. Adalékok Györgyi Dénes és Román Ernő közös munkásságához

Györgyi Dénes és Román Ernő a magyar építészet fontos szereplői voltak a 20. század első felében. Egymástól független építészpályájuk egy rövid időre mégis összekapcsolódott. Közös épületeik, melyek a korabeli forrásokban „építészpáros”-nak is nevezett tervezőkhöz kötődnek: két budapesti transzformátorház: a Markó utca 9. és a Szentendrei út 135. sz. épületek, valamint a Markó utcai bérház. A Markó utcai transzformátorállomásra és a szomszédos bérházra 1926-ban kiírt pályázatot Román Ernő nyerte meg, de a zsűri Györgyi Dénesnek a kiírástól eltérő, ezért nem díjazható tervét találta a legalkalmasabbnak. A két építész 1928-ban a munka elvégzése céljából egyesült, a Györgyi-féle tervet alapul véve. Az épületegyüttes 1929–1930 között folyó építése mellett az aquincumi transzformátorház tervezési munkáira is megbízást nyertek az Elektromos Művektől. A terveken Györgyi és Román neve majd minden esetben együtt szerepel, közös pecséttel hitelesítve munkásságukat. Mégis a munkák befejezése után a Tér és Forma c. lap hasábjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy együttműködésük feltehetően heves viták közepette ért véget. Az építészek között zajló, főleg attribúciós kérdéskört érintő — sokszor személyeskedő hangvételtől sem mentes — konfliktus építészeti sajtóban lecsapódó írásait a kutatás elsődleges forrásként tekinti, s ezek alapján kísérli meg bemutatni a tervezők közös munkásságát s értékelni az építészek oeuvre-jét. A kutatás eredményeként, az egymást kiigazító közlések szerint, joggal feltételezhetjük, hogy a Markó utcai transzformátorház Györgyi Dénes, az aquincumi épület pedig Román Ernő tervezői tevékenységét gazdagítja

A budapesti Országház művezetőségének tagjai

The construction office of the Parliament in Budapest led by Imre Steindl was located in a puritanical, two-story building on the current Kossuth Square between 1885 and 1902, coordinating the work of architects, draftspersons, designers, and foremen. Contemporary sources allowed us to identify more than thirty people working on the project. The first section of the study attempts to demonstrate how the office functioned as a workplace. To do so the results of our monographic research regarding these individuals is also presented here, in more or less detail depending on the significance of the person’s role in the project. The careers of Steindl’s two deputies, Ottó Tandor and István Santhó are discussed in detail. We examine how they joined the construction of the Parliament, and how their careers progressed after its conclusion. The core of the construction office was formed by the generation born in the 1850s, who were Steindl’s students at the Budapest University of Technology in the 1870s. Many of them had become significant figures of the nascent Hungarian heritage preservation, while others took on office positions or worked as prolific designers. Besides Ernő Foerk and Ede Toroczkai Wigand, other like Ferenc Jablonszky, Gyula Sándy, Ottó Sztehlo, Ferenc Schömer, and Gyula Schweiger also deserve to be mentioned. The final section of the study examines the unrealized projects of Steindl and his associates, to see if the office serving this huge construction project also functioned as a think tank. How did it influence its members? Could the country’s largest Neogothic construction project launch a new school of architecture

Az egészség védelme a büntetőjogban

A büntetőjogi védelemben részesítendő társadalmi viszonyok és érdekek között fontosságuk tekintetében általánosságban nem tehetünk megkülönböztetést. Egyedül az ember testi épsége és egészsége az az érték, amelynek kiemelkedő jelentősége nem vitatható. A beteg ember és a beteg társadalom képtelen önmaga magasabb szintű reprodukálására. Egészség hiányában értelmét veszti mind az a célkitűzés és törekvés, amit az egyén és közössége a létfeltételek állandó jobbítása, a társadalmi haladás, a civilizáció és az emberbarát környezet kialakítása érdekében fontosnak tart. Az egészség védelme ezért a tudományos kutatások mindenkori aktuális témája. Nemcsak a különböző jogágak, hanem a kriminológia és az igazságügyi orvostan, valamint az orvostudomány és a biológia is változó intenzitással, de soha meg nem szűnően választja vizsgálódásai témájának az egyéni és a közegészség javítására, a betegségek elkerülésének lehetőségeire irányuló kutatásokat. Célkitűzésünk, hogy a testi és szellemi fejlődés különböző stádiumában levő ember eltérő egészségi állapotára tekintettel feltárjuk és vizsgáljuk azokat a büntető rendelkezéseket, amelyek az egészség általános büntetőjogi védelmére alkotott testi sértés tényállásán felül speciális büntetőjogi védelmi eszközökként vehetők figyelembe. Célul tűztük ki továbbá, az egészség büntetőjogi védelmével kapcsolatos néhány olyan kérdés feltevését, amelyekre eddig sem a szaktudományok, sem pedig a büntetőjog tudomány megnyugtató választ nem adott, illetőleg a büntetőjogi elméleti válaszok között lényeges eltérések állnak fenn, vagy pedig az általánosan elfogadottnak tekinthető tudományos felfogások ellentétesek a büntető jogalkotással vagy a büntető jogalkalmazással. A feltárt kérdéseket a dolgozat adta keretek között igyekszünk megválaszolni. Arra törekszünk, hogy a büntetőjog tudományban lezártnak tartott egyes kérdéseket ismét felvessük, és ezekre részben új válaszokat keressünk abban a reményben, hogy a tudományos gondolkodás még közelebb kerül a jogalkalmazási igényekhez, és ezzel aktívabban biztosítja a legfőbb emberi érték, az egészség védelmét

Vámossy Ferenc, az Építés – Építészettudomány folyóirat szerkesztője = Ferenc Vámossy, Editor of the Journal Építés - Építészettudomány

A Szerző Vámossy Ferenc munkatársaként 2000 óta segítette az Építés - Építészettudomány folyóirat megjelenését. E rövid visszatekintésben a közös munka állomásai, az idősödő professzor módszerei és hatása szerepelnek, hogyan segítette részletes tanácsaival, módszertani javaslataival a fiatalabb szerzőket, hogyan gondoskodott a lap tudományos színvonaláról. A folyóirat érdekében 60 éven át végzett, kimagasló munkáját 2017-ben zárta le egy magyar és angol nyelven megjelent, összefoglaló, visszaemlékező tanulmánnyal. As a colleague of Ferenc Vámossy, the author has been helping to publish the journal Építés – Építészettudomány since 2000. This brief review includes the stages of the joint work, the methods and impact of the elderly professor, how he helped the younger authors with his detailed advice and methodological suggestions, and how he ensured the scientific quality of the journal. He concluded his outstanding work for 60 years in the interest of the journal in 2017 with a summary, reminiscent study published in Hungarian and English