Hipnózis hatása a prospektív emlékezeti teljesítményre

A prospektív emlékezet (PM) az a kognitív funkció, amely lehetõvé teszi, hogy egy jövõre irányuló szándékot megõrizzünk, felelevenítsünk és a jövõ egy adott idõpontjában, meghatározott kontextusban megvalósítsunk. Kísérletünkben elõször vizsgáltuk hipnózisban egészséges, önkéntes egyetemi hallgató kísérleti személyek(n=23) PM feladatban nyújtott teljesítményét három kondícióban. A kísérleti elrendezés összetartozó mintás, az éber és a hipnotikusan módosított tudatállapot sorrendje kiegyenlített volt. A kísérlet alaphelyzetében nem voltak PM ingerek, a vizsgálati személyek egyszerû reakcióidõ feladatot hajtottak végre (’ongoing feladat’). Az ún. elvárt helyzetben a vizsgálati személyek az alaphelyzettel megegyezõ’ongoing feladat’ végzése közben várták a PM ingereket, amelyek azonban a teljes feladatszakasz során sem jelentkeztek. A harmadik, ún. prospektív helyzet az elvárt helyezettõl abban különbözött, hogy itt a semleges ingerek között valóban meg is jelentek a PM ingerek. Az ’ongoing’ reakcióidõ feladatban megfigyelhetõ teljesítményváltozás lényeges információkat hordoz a prospektív feladat megoldásában szerepet játszó végrehajtó folyamatokról.Hipnotikusan módosult tudatállapotban a vizsgálati személyek a prospektív helyzet ’ongoing’ feladatában szignifikánsan gyorsabban teljesítettek, mint éber állapotban, viszont szignifikánsan többet is hibáztak. Eredményeink arra utalnak, hogy a hipnózis kikapcsolja a prospektív feladatok megoldásában szerepet játszó kontrollfolyamatokat, elõsegítve ezáltal a figyelmi fókuszban lévõ feladat gyorsabb megoldását, ami azonban egyúttal több téves riasztással is jár. Mindez úgy interpretálható, hogy a hipnózis felerõsíti az automatikus konfliktusmonitorozó és asszociatív keresõ mechanizmusokat

Hypnosis attenuates executive cost of prospective memory

Prospective memory is defined as the ability to formulate and carry out actions at the appropriate time, or in the appropriate context. The aim of this study was to identify the effect of hypnosis on prospective memory performance and to analyze the involvement of executive control processes in intention realization in a hypnotically altered state of consciousness. In one experiment, manipulating hypnotic instruction in a within-subject fashion, we explored event based prospective memory performance in three conditions – baseline, expectation and execution - of twenty-three volunteers. Our main result is that executing prospective memory responses, at the same accuracy rate, produced a significantly lower cost of ongoing responses in terms of response latency in the hypnotic state than in wake condition

The Attrition and Migration Behaviour among Hungarian Radiographers

L

A közfinanszírozott laboratóriumi szolgáltatások egészségpolitikai tapasztalatai Magyarországon egészségbiztosítási adatok elemzésével = Health policy experiences of publicly financed laboratory services in Hungary with health insurance data analysis

Absztrakt: Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473. | Abstract: Introduction: In order to provide appropriate prevention, diagnosztics, decision on therapy and monitoring the results of medical treatment, there is an increasing need for laboratory examinations. Aim: The aim of our study is the health-ecnomics analysis of laboratory budget of the Hungarian Health Insurance Fund. Data and method: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration. The analysis covered the period of 2002–2018. We analysed the annual budget for laboratory examinations, the number of patients and examinations, the market share of laboratory services providers according to their owner structure from the health insurance curative-preventive budget. Results: The budget available for financing the laboratory examinations (21–22 billion Hungarian forint (Ft)/év) did not change significantly between 2005 and 2015. There was a significant decrease in the number of both patients and examinations between 2006 and 2008. In the latest years, there were 14–15 million cases per year and 180 million examinations per year. The market share of for-profit companies decreased from 29.0% in 2010 to 10.6% in 2018, while the market share of governmental institutions increased from 27.1% in 2010 to 78.7% in 2018. Conclusion: The activity of laboratories was stabilized in the latest years. After the necessary correction of professional regulations and code maintenance, the laboratory budget can be increased towards the mainly public laboratory services providers. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473

A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon = Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma - a 75 év felettiek kivételével - valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13.Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe.The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction.Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision.In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females.Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13

A védőnői méhnyakszűrési pilot program értékelése | Assessment of the pilot program for cervical cancer screening by health visitors

Absztrakt: Bevezetés: Az Európai Unió által támogatott TÁMOP-6.1.3.A-13/1-2013-0001 program keretében a védőnőket szándékoztunk bevonni a szervezett méhnyakszűrési programba. Célkitűzés: A felmérés elkészítésének célja értékelni a méhnyakszűrési képzésre jelentkező védőnők elégedettségét a felkészítés oktatóit és oktatási segédanyagait illetően, továbbá megállapítani, hogy a kapott ismeretek mennyiben feleltek meg elvárásaiknak. Módszer: A védőnők elégedettségét kérdőíves felméréssel, négy kérdéscsoport mentén vizsgáltuk: oktatók, oktatási segédanyag, a továbbképzési nap értékelése, a képzés során kapott ismeretek megfelelősége. A kérdőívek kitöltésének időszaka: 2014. október–december. Az összesített adatok értékelése leíró statisztikai módszerrel történt. Eredmények: 2148 védőnő adatait értékeltük, akik 5-ös skálán a szülész-nőgyógyász szakemberek teljesítményét összességében 4,65, a védőnőkét 4,61, a népegészségügyi-szűrési szakemberekét 4,56, az informatikai szakemberekét pedig 4,52 pontra értékelték. A képzés során átadott oktatási segédanyag minősége 98%-uk számára hasznosítható volt, a kapott ismeretek elvárásaiknak megfelelőek voltak. Következtetés: A védőnők elégedettek voltak a pilot program keretében végzett elméleti felkészítő oktatással. A szakmailag jól felkészült védőnők hozzájárulhatnak a méhnyakszűrési program sikeréhez. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 461–467. | Abstract: Introduction: Within the tender (6.1.3.A-13/1-2013-0001) supported by the European Union, we wished to involve health visitors into the organized cervical cancer screening program. Aim: The aim of our survey was to assess the satisfaction of health visitors, instructors, and that of the teaching aids. Furthermore, we wished to assess whether the teaching materials met the expectations. Method: Satisfaction of the health visitors was assessed by a survey, in four groups of questions. These involved the assessment of the instructors, the teaching aids, evaluation of the further training day, and the compliance with the knowledge of training. Period for completion of the questionnaires lasted from October to December in 2014. We used descriptive statistics for data evaluation. Results: Data of 2148 health visitors was evaluated. They rated the performance of gynecologist-obstetricians 4.65, that of health visitors 4.61, that of public health professionals 4.56, and that of IT specialists 4.52. 98% of the teaching aids were useful for them and the acquired knowledge was appropriate with their expectations. Conclusion: The health visitors were satisfied with the theoretical instruction within the pilot program. The professionally well prepared health visitors may contribute to the success of the cervical cancer screening program. Orv. Hetil, 2017, 158(12), 461–467

Az emlőszűrés helyzete Magyarországon 2006-ban = The state of the organised mammography screening in Hungary in 2006

Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára. Breast cancer represents a serious public health concern in Hungary. The most promising way of mortality reduction is organised screening which applies personal invitation, recall and follow-up. Screening women between 50–65 years of age by mammography combined with clinical breast examination is a method of proved effectiveness. The effectiveness has not yet been proved in premenopausal women, however, as a result of the public and professional pressure on decision-makers, perimenopausal women (above 45 years of age) are not excluded. In Hungary, the National Public Health Programme has established the managerial, administrative, legal and financial frame for an organised screening, therefore, since 2002, the programme has been in operation. Screening is provided in every other year. In the first two screening cycles, approximately 40% of invites attended the screening test. According to the National Health Insurance Fund (OEP), under the influence of personal call-and-recall programme, the annual numbers of diagnostic mammography examinations have substantially increased, indicating that many invited women are looking for screening facility outside the programme. The detection rate and the small cancer detection rate are in line with the international standard values. To establish the number of „interval cancers”, establishment of a pathological database (“patobank”) is in progress, in close cooperation with the screening registry. According to the health economical analysis, the organised breast screening program is „affordable” for the financing agency

A népegészségügyi méhnyakszűrés helyzete Magyarországon 2006-ban = The state of the organized cervical screening programme in Hungary in 2006

A citológiai vizsgálatra alapozott szűrővizsgálat – elméletileg – a méhnyakrák teljes eradikációját ígéri: számos országban jelentősen csökkent a méhnyakrák miatti betegségteher. Magyarországon a komplex nőgyógyászati vizsgálatot és kolposzkópiát alkalmazó szűrővizsgálatnak vannak nagy hagyományai, a több évtizedes erőfeszítések azonban nem tükröződnek a halálozási mutatókban: évente mintegy 500 asszony hal meg méhnyakrák következtében. A magyarországi protokoll a hagyományos „nőgyógyászati szűrés” és a korszerű szervezett szűrővizsgálat közötti kompromisszum: a nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen eleme a citológiai vizsgálat. A Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett szűrés szakmai és szervezeti feltételeit. A 2003 végén megindult személyes meghíváson alapuló szűrőprogram kezdeti tapasztalatai kedvezőtlenek, mert a lakossági részvétel alacsony. Az asszonyok többsége a hagyományos módon, a szervezett szűrőprogramon kívül él a szűréssel, más része pedig figyelmen kívül hagyja a meghívást, és nem fogadja el a felkínált szűrővizsgálatot. A helyzet javítására – a nemzetközi ajánlások figyelembevételével – kísérletek folynak az alapellátás szerepének növelésére. Szükség van a jelenlegi finanszírozási szerződések felülvizsgálatát elősegítő egészségpolitikai döntésekre. Javítani kell a szűrővizsgálatok elérhetőségét és hozzáférhetőségét. Szükség van szakmai szemléletváltásra és hathatósabb lakossági kommunikációra is. Theoretically, there is a real prospect for full eradication of cervical cancer by cytology screening. In several countries the burden of cervical cancer significantly decreased due to regular screening of the population. In Hungary, the complex „gynecological screening”, including colposcopic examination, has a long tradition, however, the efforts of several decades are not reflected in the mortality: about 500 women are killed by cervical cancer each year. The screening protocol represents a compromise between the traditional „gynecological screening” and the internationally recommended organized screening: taking sample for cytology is an essential element of the gynecological examination. The National Public Health Programme has established the technical and organizational preconditions of an organized screening programme. The early experiences with the „call-and-recall” organized screening – started at the end of 2003 – are unfavourable, because the complience rates are unacceptably low. The majority of the women receive screening in a traditional way, i.e. outside the programme; another proportion of them simply ignores the invitation, and does not accept the offered screening. To improve the current situation, following the recommendation of „the-state-of-the-art”, an attempt is made to intesify the involvement of the primary care personnel. There is a need to revise the current financing system by the political decision-makers in the health field. The access to the screening facilities needs to be improved, the attitude of the medical community changed, and the efficiency of the communication with the public significantly improved