Crisis and Financing – or the Practical Financing Decisions of Hungarian Small and Medium-sized Enterprises

The standard operational mechanism of economies was substantially overwritten by the economic crisis of 2008. Due to the relative abundance of resources and the lenient banking practices prior to the crisis that focused on bonuses, there were no barriers to lending, which was possible both in foreign or in the national currency. The financial problems that followed the outbreak of the crisis ended the previous lending practice, and the abundance of resources was replaced by poor liquidity, which – along with the macro-economic predicaments – further complicated the struggle by companies to keep their heads above water. The indebtedness of the private sector, increasing input costs, the tightening of the markets and the decline in consumption caused such difficulties in financing enterprises both at a national and international level that after several years a solution had still not been found for them. The negative effects hit the most those small and medium-sized enterprises that had only limited or no access to the international capital markets. The aim of this present paper is to show the transformation of Hungarian small and medium-sized enterprise financing based on the academic literature and the results of questionnaire-based research, and to highlight the main problems and the reactions to them that point the way to recovery. A further goal of the paper is to present the future path for financing the sector and the factors that will influence this path through an improvement in the tax system or support for credit

Az önkormányzatok napi mûködését és az alapfokú oktatás finanszírozását befolyásoló tényezõk egy országos kvantitatív kutatás eredményei alapján

A magyar közoktatás rendszere, akárcsak az önkormányzatok mûködése és finanszírozása évek óta vitatéma hazánkban. Napjainkban e két terület jelenti a szakértõk zömének szemében azt a két hangsúlyos és „utolsókat rúgó” szegmenést a magyar valóságnak, melynek átalakítása nem tûr halasztást. Köztudott, hogy a helyi önkormányzatok a közoktatás legdominánsabb aktorai, az intézmények közel 95%-át birtokolva. Ezen szektor kezében vannak a oktatási rendszer azon intézményei, melyek az alapkészségek és képességek átadásáért felelnek. Ezért elvárás irányukba, hogy munkájukat jól végezzék, hiszen a további szintek csak szilárd alapokra építve képesek csak eredményt felmutatni. Azonban nem szabad elfelejtkezni arról a tényrõl, hogy a feladat ellátásáért felelõs helyhatóságok mára már elérték mûködõképességük határát, tehát további anyagi áldozatokra nem képesek már önerõbõl, így nem is képesek a közoktatás minõségén külsõ segítség nélkül javítani. A tanulmány célja, hogy megismertesse a helyhatóságok véleményével a Tisztelt Olvasót, hogy megismerhetõvé váljanak a napi szintû oktatásirányítás kapcsán felmerülõ problémák, melyek nagy mértékben determinálják a kimetet is.oktatás, önkormányzat, finanszírozás, normatívák, közoktatási teljesítmény mutató.

ZAŠTO JE POTREBNO UČITI O FINANCIJAMA? REZULTATI NA TEMELJU MIŠLJENJA GENERACIJE Z

The concepts of financial culture and financial literacy are today’s popular research topic. Numerous research and analyses deal with topic of the financial culture of the population, and whether it has improved nearly ten years aft er the crisis. Different dimensions of financial culture are distinguished and examined for different age groups of the population. Nowadays, there are no countries that have not taken steps to develop and expand financial knowledge, but these steps have mostly been delayed. Many organizations deal with measuring the financial culture on the national and international level. The results of investigations have already in many cases drawn attention to deficiencies, and to the areas needing development, which is necessary and important. Primary actors of development are educational institutions at the primary, secondary and tertiary level. But do students know the purpose of developing financial culture, do they recognize its importance? Th e aim of the study is to explore the views of students starting higher education on financial culture, financial literacy, the main motivations and goals in order to train future generations for future challenges and expectations in finances.Koncepti financijske kulture i financijske pismenosti danas su popularne teme istraživanja. Brojna istraživanja i analize bave se temom financijske kulture stanovništva i pitanjem je li se ta kultura poboljšala deset godina nakon krize. Razlikuju se i istražuju različite dimenzije financijske kulture za različite dobne skupine stanovništva. Danas su sve države poduzele korake kako bi razvile i proširile financijsku pismenost, ali su ti koraci većinom zakašnjeli. Mnoge organizacije bave se mjerenjem financijske kulture na nacionalnoj i međunarodnoj razini. Rezultati istraživanja već su u mnogim slučajevima ukazali na nedostatke i na područja koja treba dalje razvijati, što je potrebno i važno. Primarni akteri razvoja su obrazovne institucije na primarnoj, sekundarnoj i tercijarnoj razini. Međutim, znaju li studenti svrhu razvijanja financijske pismenosti, prepoznaju li njezinu važnost? Cilj rada je istražiti stavove studenata koji započinju visokoškolsko obrazovanje o financijskoj kulturi, financijskoj pismenosti, motivaciji i ciljevima kako bi se buduće generacije moglo pripremiti za izazove i očekivanja u financijama u budućnosti

Ügyfeleket megtartó banktermékek és a pénzügyi tudatosság kapcsolata = Correlation Between Customer-Retaining Banking Products and Financial Literacy

A verseny felgyorsult világunk alapeleme, mely az élet minden területén jelen van: a munkahelyünkön, a mindennapi életünkben, egyetlen szektort sem kímél. A globalizált világ fő jellemzője a kínálat bősége, mely a termékek és szolgáltatások minden területén tapasztalható: a fogyasztási cikkek piacán, de a bankszektorban is. Ennek következtében a bankoknak újabb és újabb innovációkat kell piacra dobniuk a meglévő termékeik fejlesztése mellett, hogy az ügyfeleiket meg tudják tartani, ki tudják szolgálni. A bankszektor számára erős kihívást jelent a fintech iparág előretörése is, mely jelentős innovációs kapacitásával állít kihívásokat a hagyományos bankolással szemben. Jelen írás célja, hogy bemutassa a klasszikus bankszektor azon termékeit, melyek a legfontosabbnak minősülnek a különféle generációkba tartozó válaszadó ügyfelek esetén, felhívva a figyelmet a kulcsterületek fejlesztésére a meglévő ügyfelek megtartása vagy új ügyfelek bevonzása érdekében

Socialisation Determining Individual Financial Decisions from the Aspect of Financial Literacy

Conscious financial decision-making and functioning is a set of learned elements that are not primarily taught in school. Much of financial behaviour is the result of a socialisation process, the primary arena for which is the family and the individual’s immediate environment. The aim of this paper is to examine the specific arenas of financial literacy and financial socialisation, as well as the impact of the latter on subsequent financial decision-making based on the results of a questionnaire survey. The study seeks to answer the question what foundations of trust financial socialisation creates in individuals, or who the primary actors are on whose advice individuals rely when making their own financial decisions. Using a cross-sectional analysis of the partial results of the questionnaire survey involving 3,515 individuals in 2022 presented in this paper, it is demonstrated that reliance on parents’ help is strong when it comes to making financial decisions. While this result varies from generation to generation due to life circumstances, the importance of parental background is clear for younger respondents. There is also evidence that corporate financial socialisation - and hence subsequent counselling - is more important than the school setting, which calls for a stronger emphasis on financial education in schools. It was also found that the survey respondents do not consider the internet as a credible source of advice at all, which reinforces their financial awareness

A vállalatok hozzájárulása a fogyasztók ontológiai biztonságérzetéhez

A biztonságfogalom értelmezése körül zajló, egyre fokozódó diskurzus következményként napjainkra a biztonság elvont, országhatárhoz köthető, a nemzetbiztonságra leszűkítő értelmezése alapjaiban megváltozott. A kilencvenes évektől a tradicionális államközpontú, biztonságpolitikai megközelítés ellenpontjaként megjelentek a humán-, illetve a személyes biztonság létjogosultságát hangsúlyozó paradigmák, amelyek a biztonságot szubjektív, percipiált érzésként definiálják. A pszichológiai biztonság, valamint az ontológiai biztonság összetevői a fent leírt változások nyomán kerültek a tudományos érdeklődés fókuszába. A tanulmány célja, hogy képet adjon arról, hogyan ítélik meg a fogyasztók a vállalatok általános biztonságérzethez való hozzájárulását, milyen a biztonsághoz köthető feladatokat várnak el a gazdasági szereplőktől, és miként viszonyulnak a vállalatok ezen a területen nyújtott teljesítményéhez. A szerzők elemzésük eredményként felállítják a fogyasztók ontológiai biztonságának modelljét, amelybe az egyéni szociopszichológiai jellemzők és a makrokörnyezeti elemek mellé, beemelik a vállalati teljesítmény megítélésére vonatkozó dimenziót, amely tényező lehetséges összetevőit kvantitatív, primer kutatás során vizsgálják

The significance of competencies in corporate competitiveness and in education

Human resources (hereinafter referred to as HR) have always been playing a decisive role in economic life. The company’s competitiveness, success and market position greatly depends on its human factor organising and running it from the background. Although competency-based HR practices are rather expensive, it is worth the price as the costs spent on recruitment can only be covered when the most suitable, the most competent applicant is hired. On the other hand, retraining, restructuring and stressing the role of competencies in Human Resources Management are also in the centre of attention and are becoming more and more “fashionable” today. In our opinion companies should invest more money to improve their human resources by means of trainings and education, because it pays off even if in the long run and finally results in comparative advantages. Besides, competencies can also contribute to the employment of young starters or graduates of higher education.competencies, job description, job specification, competency-based HR practices, job-related competency profile