The Socioeconomic Background of the Divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyze the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution

A válság utáni autóipari beszállítói rendszerek és a hazai beszállítók lehetőségei

A gazdasági válság az autóipart különösen mélyen érintette. Nem csupán a nagymértékű visszaesés gyakorol hatást a beszállítókra, a beszállítói rendszer mélyebb átalakulásának is szemtanúi vagyunk. Várhatóan tovább fog növekedni az ágazat koncentrációja, mélyülni fognak a beszállítói kapcsolatok, nagyobb lesz a különböző együttműködések szerepe, illetve előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok, és a várhatóan ismét magassá váló energiaárak miatt bekövetkezik egy jelentős technológiai váltás. Mindezek változásokat generálnak a ma alapvetően toyotista elvek szerint működő beszállítói rendszerekben. Kulcsfontosságú az a kérdés, hogy a magyar beszállítók meg tudják-e őrizni pozícióikat a megváltozott környezetben. A Suzuki beszállítóit vizsgáló, mélyinterjús kutatáson alapuló klaszterelemzés a magyarországi beszállítók négy csoportját különítette el. A „hazai kisvállalkozások”, a „heterogén hazai középmezőny”, a „külföldi nagyvállalatok” és a „megfiatalodott dinoszauruszok” csoportja várhatóan eltérő módon fog beilleszkedni a megváltozott értékláncba, ahol elsősorban a vállalati méret, a technológiai együttműködésben való részvétel képessége válik egyre fontosabb versenyelőnnyé

Ambrus István: Egység és halmazat – régi dogmatikai kérdés, új megközelítésben (Szeged: SzTe ÁJK Büntetőjogi és Büntető Elj árásjogi Tanszék 2014) 316.

Recenzi

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára

A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenklávé jellege

A cikkben arra keressük a választ, hogy a magyarországi közvetlen működőtőke-beruházások mennyire integrálódtak a magyar gazdaságba, mennyire jelentősek a kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel. A működőtőke-beruházások befogadó országra gyakorolt pozitív hatásait erősen mérsékelheti, ha ezek a vállalatok szigetszerűen működnek. Az enklávé jelleggel működő külföldi vállalatok előre- és hátrafelé irányuló kapcsolódási hatásai minimálisak. Megmutatjuk, hogy a működőtőke-áramlás elméletei csak részben, illetve közvetve magyarázzák a külföldi tulajdonú vállalatok exportenklávészerű működését. A külföldi vállalatok exportenklávé jellegét néhány különösen fontos kapcsolódási pont vizsgálatával, több, sokszor egymásnak ellentmondó kutatás eredményének fényében elemezzük. Megvizsgáljuk, hogy az enklávé jelleget menyire befolyásolja a beáramlás módja, a betelepülő vállalat jogi státusza, a vállalat ágazati, szektorális besorolása, valamint a beruházások motivációja. A vállalatok exportorientációja és importigényessége is jelezheti a beruházások exportenklávé jellegét. Olyan jelentős kapcsolódási pontokat vizsgálunk, mint beszállítói kapcsolatok, K+F-együttműködések, stratégiai szövetségek

A humán szolgáltató szektorban dolgozók kiégésének mérésére szolgáló Maslach Kiégés Leltár magyar változatának pszichometriai jellemzői és egészségügyi korrelátumai orvosok körében = Psychometric properties and health correlates of the Hungarian Version of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS) among physicians

Háttér: A kiégés prevalenciája a humán szolgáltató szektorban dolgozók, így az orvosok körében is magas. A Maslach Kiégés Leltár egészségügyi dolgozók kiégésének mérésére szolgáló verziójának (MBI-HSS) validitását és reliabilitását számos országban elvégezték, de Magyarországon egyelőre nem állnak rendelkezésre a kérdőív pszichometriai jellemzőire vonatkozó adatok. Célkitűzés: Az MBI-HSS magyar változatának pszichometriai elemzése, reliabilitásának és validitásának vizsgálata, valamint a szomatikus és pszichés betegségekkel való kapcsolatainak feltérképezése. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálatba 420 orvost vontunk be. Az MBI-HSS belső konzisztenciáját megerősítő faktorelemzéssel és tételelemzéssel végeztük. Kritérium-validitását a Karasek-féle Követelmények-kontroll-támogatás Kérdőív bevonásával, útelemzéses eljárással teszteltük. A testi és pszichés megbetegedésekkel való összefüggéseket Mann–Whitney-próbával elemeztük. Eredmények: Az MBI-HSS magyar változatának faktorelemzése az eredeti teszthez hasonlóan megerősíti a háromfaktoros struktúrát. Megfelelő illeszkedést a kérdőív 19-itemes változata mutat, mely nem tartalmazza a 14., 21. és 22. tételt. Mindhárom dimenzió belső konzisztenciája megfelelő. A kritérium-validitás vizsgálata az MBI-HSS skálák elvárt összefüggéseit támasztotta alá a munkahelyi stressz különböző dimenzióival. Emellett a kiégés szignifikáns kapcsolatot mutat daganatos és kardiovaszkuláris betegségekkel, illetve a pszichés megbetegedésekkel. Következtetés: Az MBI-HSS 19-tételes magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a kiégés mérésére orvosok körében. A mérőeszköz felhasználható a humán szolgáltató szektorba dolgozók kiégésének vizsgálatára. | Background: The prevalence of burnout among employees in the human services sector including physicians is high. The validity and reliability of the MBI-HSS, the instrument used for the assessment of burnout in this population, have been established in many countries; however, there are limited data regarding the psychometric properties of this instrument in Hungary. Objectives: To assess the psychometric properties including reliability and validity of the Hungarian version of the MBI-HSS and to explore its relations to somatic and psychiatric diseases. Methods: Cross-sectional survey among 420 physicians. Internal consistency of the Hungarian version of the MBI-HSS was assessed by confirmatory factor and item analysis, discriminant validity was assessed by path analyses using Karasek’s Demand-Control-Support Questionnaire. Associations with somatic and psychiatric diseases were explored with the Mann–Whitney test. Results: Factor analysis of the Hungarian version of the MBI-HSS confirmed its 3-factor structure, which has also been described for similar to that of the original English version. Appropriate fit was found using a 19-item questionnaire, which did not contain items 14, 21, and 22. Internal consistency for all three dimensions was adequate. Analyses of discriminant validity revealed expected associations with work stress. We identified significant associations between burnout and neoplastic, psychiatric as well as cardiovascular diseases. Conclusions: The 19-item Hungarian version of the MBI-HSS is a reliable and valid measure of burnout among physicians. This measure can be utilized to assess burnout among employees in the human services sector

Investigation of route choice behaviour in passenger transport

The continually increasing population, the rising economic activity and the permanent race for the rise of economic prosperity, led us to the increase of motorisation. Transportation sector has an important role, because it is not only using the lacking fossil energy sources and polluting the environment, but because of our social and economic structure it is the sector that can hardly change because of the big social resistance. One of the substantial preconditions for the change into an environmental friendly, sustainable system is correct data provision to the regulator (quality and quantity as well). One way for reduction of transport related environmental pollution is to give right price signal to the users with internalisation of transport related external costs. In our article we tried to examine the route choice behaviour in Hungary focusing on toll roads. Our aim in this paper is to analyze the correlation of control possibilities of such econometric phenomena with mathematic tools

Észak Dél ellen? Szabad kereskedelem, protekcionizmus és fejlesztési politika a világgazdaságban

A legradikálisabb globalizáció kritikák a WTO-t mint az ördögi liberalizmus globális szervezetét szeretnék végképp eltörölni. Nem mindegy azonban, hogy a liberalizmus globalitását, vagy egy globális szervezetet nevezünk- e ördögine

The socioeconomic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyse the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different ci rcumstances brought forth the success of the Orange Revolution