Cool Notes in an Invisible War: The Use of Radio and Music in the Cold War from 1953 to 1968

The current status of the literature involving radio broadcasts and music from the Cold War delves into either one area of concentration or the other. That is, either historians have little to no mention of radio, or historians explore music without mentioning radio. There are no studies that solely focus on the use of radio and music in combination with one another. This is what the thesis offers to this area of concentration. In addition to examining the use of radio and music in combination with one another, this work delves into radio directly after the conclusion of the Second World War and what its purpose would be as the Cold War progressed. Other areas of concentration are three music genres popular from 1953 to 1968, which helped with subversion against the Soviet Union and the Eastern European states. These three music styles are: jazz, rock and roll, and British pop music with a heavy focus on the Beatles. This thesis will argue that radio and music, in combination with one another, did contribute as a significant factor to the peaceful demise of the Soviet Union in the long term. In addition, both were used as a subversive measure that allowed those behind the Iron Curtain to experience Western culture

Exhibiting Across the Iron Curtain: The Forgotten Trail of Danish Artists Exhibiting in the Context of State Socialism, ca. 1955–1985

The article presents the research project “Exhibiting across the Iron Curtain: The forgot-ten trail of Danish artists exhibiting in the context of state socialism, ca. 1955–1985” (The University of Copenhagen, 2021–24). Project researchers Kristian Handberg and Yulia Karpova introduce the project and its most important ambitions, especially those related to the theme of cross- border connectivity in the Nordic region through a few examples taken from their most recent work. These case studies illustrate how they approach this particular material and will tackle the questions and challenges that may rise

Entanglements and Cross-Border Connectivity of the Nordic–Baltic Region

At the center of attention of this issue is trans-local, transnational, regional, and worldwide contacts inside and outside the Nordic-Baltic region from the late 1800s to the late 1900s. As an introduction, this text attempts to give an overview of some of its major themes and findings. It highlights how the interactive function of cross-border contacts is demonstrated by cases of art and design transfers, artistic travels, Scandinavian intellectual contacts, and cross-border connections over 100 years. Together, the texts published in this issue reflect the interdependent nature of international relations and the vital function of intermediate positions

Space of Failed Expectations? Building a Baltic Sea Region after the End of the Cold War

Nach dem Fall des Eisernen Vorhangs richteten sich viele Bemühungen darauf, die Ostseeregion als einheitlich gestaltete und gelebte Region zu etablieren. Politische und akademische Akteure arbeiteten gezielt und nicht ohne Erfolg an der Verbreitung grenzüberwindender Kategorien. Dies geschah nicht nur theoretisch, sondern auch praktisch in dem Sinne, dass sich grenzübergreifende Netzwerke herausgebildet haben, in denen der Transfer von Ideen bezüglich der „Ostseeregion“ reibungslos funktioniert. Die nähere Untersuchung dieser und anderer im 20. Jh. gegründeter Netzwerke zeigt allerdings, dass sie oft nicht die ganze Region umspannen, über die sie reden und die sie erreichen möchten. Der vorliegende Beitrag beschäftigt sich mit den Grenzen der Übertragbarkeit von Ideen über die „Ostseeregion“ und stellt sich der Herausforderung, diese Grenzen zu erklären und zu verstehen

Accepted, Rejected, Unknown: The Impact of World Politics and Publishing Policies since 1945 on the Translation into English of Polish Novels and Short Stories of the 1945-1989 Period

The striking gap discernible between the high reputation of many Polish narratives dating to the 1945-1989 period and their absence in English translation became an inspiration for the study of the selection criteria employed by Anglo-American as well as Polish translation commissioners in the time between 1945 and 2015. The theoretical framework adopted in the thesis remains in accordance with the polysystemic approach theorised by Itamar Even-Zohar. Drawing on the ideas of the Russian formalists, Even-Zohar suggested that in studying the status and image of translated literature in a given target culture, extra-literary factors should be taken into account as well. Questions about how a text is selected for translation, what role translation agents (commissioners, publishers, translators, editors) play in it, or how a text will be received in the target system are at the heart of the polysystemic approach to studying translation. The structure of the dissertation reflects its focus in the following way: the literary, as well as extra-literary factors conditioning the import/export of Polish narratives into English are discussed in Chapter One, Chapter Two constitutes the qualitative and quantitative analysis of Polish novels and short-story collections of the 1945-1989 period translated into English and presented decade by decade until 2015, Chapter Three, in contrast, focuses on those notable Polish writers whose narratives have not found their way into English-language translated literature. Although until 1989 the reasons for the acceptance and promotion or the rejection and ignorance of the works studied in the thesis were mainly connected with Cold War politics, while after that caesura it was the publishing policies which was the decisive factor, by no means were they exclusive.Uderzająca rozbieżność pomiędzy wysokim statusem wielu polskich utworów literackich z lat 1945-1989 a ich nieobecnością w anglojęzycznym przekładzie stała się inspiracją dla zbadania kryteriów doboru stosowanych przez anglo-amerykańskich jak i polskich zleceniodawców tłumaczeń w latach 1945-2015. Za teoretyczną podstawę przeprowadzonych studiów przyjęłam teorię polisystemów Itamara Evena-Zohara. Bazując na ideach rosyjskich formalistów, Even-Zohar uznał, że w badaniach pozycji jaką zajmuje tłumaczona literatura w jakiejkolwiek kulturze docelowej, poza czynnikami czysto literackimi, pod uwagę należy wziąć także czynniki pozaliterackie. Pytania o to, jak dany tekst zostaje wytypowany do przełożenia na język docelowy, o to, jaką rolę odgrywają uczestnicy procesu przekładowego (zleceniodawcy, wydawcy, tłumacze, redaktorzy), lub o to, jak dany tekst ma zostać przyjęty w danej kulturze docelowej, pozostają w centrum polisystemowego podejścia do studiów nad przekładem. Struktura dysertacji odzwierciedla powyższe ujęcie w następujący sposób: literackie jak i pozaliterackie czynniki wpływające na import/eksport polskojęzycznych powieści i opowiadań do anglojęzycznego polisystemu literackiego przedstawione są w Rozdziale I. pracy, Rozdział II. stanowi jakościową i liczbową analizę badanego materiału zaprezentowaną dekada po dekadzie aż do roku 2015, Rozdział III., z kolei, poświęcony jest wybitnym polskim tekstom literackim datowanym na okres 1945-1989, które do tej pory nie zostały przełożone na język angielski. Mimo że do 1989 roku główną przyczyną stojącą za przekładem i promocją lub odrzuceniem i nieznajomością polskojęzycznej literatury była zimnowojenna polityka, zaś po tej cezurze była to polityka wydawnicza, nie były to w żadnym razie czynniki jedyne

Political persuasion in the first period of "Cold War"

A nyugati világnak a Szovjetunió „szatellit országai” irányába kifejtett média-offenzívája a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok gyors megváltozásának a következménye. Miután egyre kiélezettebbé váltak a nagyhatalmi viszonyok, az USA kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében ‒ több más kezdeményezés mellett ‒ 1948-ban egy olyan magánszervezetek létrehozásait kezdeményezte, amelyek a szovjet befolyás alá került Kelet-Európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit képesek továbbítani. Nem egyedülálló és nem is előzmények nélküli kezdeményezésről volt szó. Az ideológiai hadviselés jegyében ‒ tehát nem egyszerűen csak az információáramlás végett ‒ a második világháború alatt nem egy rádióadó sugárzott Európa német hadsereg által megszállt vagy az otthoni diktatúra alatt szenvedő országai felé. Ezek a leginkább Londonból sugárzott műsorok több szempontból az ötvenes évek elejétől működő Radio Free Europe / Szabad Európa Rádió előfutárainak tekinthetők. Az ellenséges területre sugározott többnyelvű adások munkatársi körük igen gyakran ugyanúgy politikai emigránsokból állt, mint később a Szabad Európa Rádióé. A SZER korai munkatársai közül nem egy a világháború alatt szerezte rádiós tapasztalatait. A nyugatról keletre irányuló adásokat nem lehet egyedi vagy magányos kezdeményezésnek tekinteni, ugyanis az USA 1947-1950 között több nagyszabású antikommunista projektet is elindított. A Kelet-Európa irányába való rádiózás ezeknek a kezdeményezéseknek a sorában, pl. a Marshall-segélyprogram vagy a Cocom-lista mellett kapott teret és szerepet. De az antikommunista kezdeményezések sora könnyen folytatható: CIA, American Committee for Liberation, Committee for Free Europe, Crusade for Freedom, Citizens Foreign Relations Committee, Mutual Security Act stb., vagyis fokozatosan kiépült a politikai, lélektani és gazdasági hadviselés eszközeinek egész arzenálja. Ugyanúgy, ahogy 1945-1950 között az USA gazdasági segélyprogramjai egyre átfogóbbakká és céltudatosabbakká váltak, ugyanúgy az ad hoc ideológiai reakciókat is egyre tudatosabb és átgondolt nyugati stratégiák váltották fel, amire az utal, hogy ezek a projektek egymással is hálószerűen összekapcsolódtak. Mindezekre a Kelet-Európai célországok is a nemzeti együttműködés szorosabbá tételével reagáltak, katonai, titkosszolgálati, műszaki kooperációjukat a Szovjetunió igényeinek teljes egészében alárendelve. A rádiótechnikai, propaganda- és adminisztratív eszközökkel történő elhárítás ellenére a nyugatról érkező információk jelentős szerepet töltöttek be a Kelet-Európai országok politikai kultúrájának a rendszerváltást előkészítő átalakításában