Vállalati jövőkép – küldetés – kockázat

A vállalati versenyképesség megteremtése és javítása szükségessé teszi a megfelelô elôretekintést, a vállalat alapvetô céljainak összefüggéseiben is átgondolt megfogalmazását és a tervekben vállalt kockázat analízis eredményeinek döntéshozatali folyamatba történô visszacsatolását. A szerzô e stratégiai kérdések megválaszolásához ad segítséget

Kortárs személyes vezetési elméletek A transzformatív felfogás szerepe és jellemzői (I. rész)

A tanulmány jelen, I. része a kortárs személyes vezetési elméletek előzményeként bemutatja a leadership három alapvető történeti irányzatát. Ezt követően kitér a változásokat középpontba helyező, egyben az eddigiektől eltérő vezetői befolyásolási eszközöket alkalmazó „új vezetés” kialakulásának elméleti és gyakorlati hátterére. A kortárs elméletek között megkülönbözteti és ismerteti a karizmatikus, transzformatív („átalalakító”), jövőképcentrikus, szolgáló (beosztottcentrikus) és érzelmi intelligencia alapú irányzatokat. Hangsúlyosan foglalkozik az átalakító vezetéssel, megalapozandó annak a tanulmány II. részében szereplő értékelését. Kiemeli, hogy a tanok specifikus sajátosságai mellett jellemzőnek tekinthető azok egymással való kölcsönhatása, és rámutat a közöttük lévő egyes konkrét érintkezési pontokra. Hangsúlyozza, hogy a kortárs elméletek nem csupán kitágítják vezetési felfogásunkat, hanem egyfajta integráló szerepet is betöltenek a leadership területén

A tudatlanság fátylán innen és túl

Egy erkölcsi elv és az elvet gyakorlók létszáma közti kapcsolatot mindkét irányból közelíthetjük. Egyrészt megfogalmazható a kérdés, hogy egy erkölcsi elv elterjedése miféle változást idéz elő a világban? S fordítva, vajon egy elvre milyen hatást gyakorol az elvet vallók létszáma? Az elv szempontjából, annak összefüggéseit, belső koherenciáját tekintve minden bizonnyal érvényes lesz Descartes (1991, 33. o.) megállapítása: „…nehezebben kifürkészhető igazságok dolgában a szótöbbség nem ér semmit, mert sokkal valószínűbb, hogy egy ember akadt az igazságra, mint egy egész nép…” Azaz egy elv helyességének, az elvből levezetett következtetések érvényességének fontos kritériuma, hogy eltekint az elvet vallók szubjektív különbözőségétől, elterjedtségétől. Amilyen mértékben helyességről, érvényességről beszélünk, pontosan olyan mértékben lesz irreleváns az elv népszerűsége-népszerűtlensége. Egészen más a helyzet a „Mit tegyünk?” kérdés elhangzásának szituációjában. Amikor az elvek normákká, törvényekké, gyakorlati szabályokká alakítása a cél. A mérlegelés pillanatában. Az általános elfogadottság ekkor sem erősíti, az elutasítás pedig nem gyengíti az elv magvát, igazságtartalmát, annál inkább meghatározza hatékonyságát, a rá építendő világ megvalósulásának esélyét

Önmegvalósítás a munkahelyen – Megélések és meg nem élések, illetve azok okai

Ez a cikksorozat az önmegvalósításról szól. Mi az önmegvalósítás? Mennyiben segíti, illetve gátolja a munkahely e törekvést? Igazán ki, illetve mi segítheti, gátolhatja annak megélését vagy meg nem élését? Az egyén? A munkakör? A főnök? A csapat? A szervezet? E kérdésekre keresi a szerző a választ, mivel azt látja, hogy sokan nem találják helyüket a munkahelyükön, ha a munkavállalónak az állás elvállalásakor volt is lelkesedése, elhivatottsága, az idővel alábbhagyott. Miért? Mit tehet ő azért, hogy ez ne történjen meg, esetleg ne ismétlődjön meg? Ebben szeretne segítséget nyújtani kétrészes tanulmányával: elméleti összefoglalóval és az önálló kutatási eredmények bemutatásával. Elsőként az önmegvalósítás szakirodalmát tekinti át: mit mondanak a pszichológiai és vezetéstudományi elméletek a fogalomról, illetve a gátló tényezőkről? A gátló tényezőket csoportosítja: melyek azon akadályozó tényezők az önmegvalósítás terén, amelyek az egyénből, a munkakörből, a szervezetből, illetve a tágabb környezetből eredeztethetőek? Ezek meghatározását követően (a 2. részben) egy reklámügynökségnél végzett kutatás segítségével egyrészt az elméleti összefoglaló által keretezett önmegvalósítás definíció „elevenedik meg” („mit is jelent a mindennapokban az, hogy önmegvalósítás?”), másrészt a gátló tényezőknek a valóságban történő megjelenése, illetve azok megélése kerül előtérbe

Európai jövőkép és Magyarország kilátásai

Magyarország Európa, benne az Európai Unió része, sorsa azokéval szorosan összefügg. Az ország jövője is meghatározóan aszerint alakul, hogy mi történik Európában és az EU-ban. Tehát nagyon is indokolt Európa jövőképét és Magyarország kilátásait ebben az összefüggésben elemezni