A nyugati film és közönsége Magyarországon Sztálin halálától Helsinkiig (1953–1975)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja meg, hogyan alakult a magyar kultúrpolitika a filmes műsorpolitika példáján keresztül. A tanulmány bemutatja a filmátvételi politika elveit, az átvett filmek összetételét 1953 és 1975 között. Rákérdez arra a nyugati (pontosabban tőkés relációban megvásárolt) filmek kapcsán, hogy mennyiben felelt meg az átvételi és műsorpolitikai gyakorlat a deklarált kultúrpolitikai elveknek, és mennyiben segítette valójában a kultúrpolitikai célok megvalósítását. Illetve, ha nem vagy nem teljesen, milyen megfontolásokból vagy kényszerek hatására történt az eltolódás. A tanulmány hangsúlyosan vizsgálja a magyar közönség preferenciáit, annak hatását a műsorpolitikára, illetve a hatalom és a "mozinézők" közötti interakciókat. Ezen felül az egyes filmek és műfajok körüli viták bemutatásával a tanulmány megvizsgálja a nyugati filmek befogadása körüli diskurzus alakulását is

"Nem várok holnapig!" Egy feminista olvasat-kísérlet.

A tanulmány Zalatnay Sarolta híres számának (Nem várok holnapig!) zenei interpretációját vizsgálja, összevetve a sláger más előadásaival. Az előadásmód, valamint a szöveg elemzése révén világítja meg a tanulmány a korszak nőképének változásait

A GMO-mentes mezőgazdaság megteremtésének újabb jogi eszköze

A tanulmány az Alaptörvény GMO-mentes mezőgazdaságra vonatkozó koncepciójával foglalkozik. A magyar döntéshozók – figyelemmel a nemzetközi és uniós jogból eredő kötelezettségekre is – számos szabályt és intézkedést fogadtak el a GMO-mentes mezőgazdaság koncepciójának megvalósítása érdekében. Elsőként a tanulmány a GMO-mentes mezőgazdaság koncepciójának értelmezéséhez nyújt segítséget. Ezt követően, a tanulmány sorra veszi mindazon intézkedéseket, amelyeket a koncepció megvalósítása érdekében fogadtak el vagy alkalmaztak. Majd harmadikként a GMO-mentes mezőgazdaság megvalósításának újabb intézkedését mutatja be – nevezetesen az élelmiszerek és takarmányok GMO-mentességének jelölésére vonatkozó magyar előírásokat – más nemzetek jogával összehasonlítva. Végezetül, a tanulmány néhány javaslatot is megfogalmaz egy olyan uniós szintű szabályozás elfogadására, amelynek segítségével egységesíteni lehetne azon országok nemzeti GMO- mentességre utaló jelölési előírásait, ahol létezik már ilyen szabályozás

A francia és a német társaságirányítás történeti és jogi tényezôi = The Historical and Legal Aspects of Corporate Governance in France and Germany

A tanulmány célja a német és a francia társaságirányítási gyakorlat mögött meghúzódó történeti és jogi tényezők áttekintése. A tanulmány első része ismerteti azokat az eseményeket, amelyek nagymértékben formálták a két ország társaságirányítását. A német és a francia társaságirányítás karakterének ugyanis erős történeti meghatározottsága van, annak ellenére, hogy a globalizáció, valamint az európai integráció hatására az angolszász megoldások is megjelentek a két ország társasági jogában. Ennek alátámasztására a tanulmány második része a jogszabályi környezet változását veszi sorra, legfőképp az elmúlt 27 évben történt jogalkotási programokat

Iparági rátákon alapuló csődelőrejelzés sokváltozós statisztikai módszerekkel

A tanulmány célja nyilvánosan hozzáférhető éves beszámoló adatok alapján az iparági hovatartozást is figyelembe vevő, magas besorolási pontosságú csődelőrejelzési modellek elkészítése. A tanulmány a négy leggyakrabban alkalmazott csődelőrejelzési módszersegítségével, ugyanarra az adatbázisra épít csődmodelleket, elvégzi összehasonlító elemzésüket és értékeli azok megbízhatóságát

A társadalmi struktúra fogalmának értelmezései. II. rész

Ez a tanulmány – két nagyobb részben – a társadalmi struktúra fogalmának a szociológiai irodalomban kialakult jellemző értelmezéseivel és főbb értelmezési problémáival foglalkozik. A fő szociológiai szemléletmódokhoz kapcsolódóan megkülönböztetjük a társadalmi struktúra fogalmának strukturalista vagy kategoriális, normativista, fenomenalista, kognitív és hálózatelméleti értelmezését. Rávilágítunk e felfogások jellemző vonásaira és főbb problémáira; valamint kitérünk azokra a felfogásokra is, amelyek szerint a hagyományos osztályelméleti felfogás idejétmúltnak tekinthető. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 2015/2. számában jelent meg, a strukturalista vagy kategoriális struktúrafelfogással foglalkoztunk; a tanulmány második részében az említett további felfogásokat tárgyalju

A megyék és régiók összehasonlítása alakmutatókkal

Jelen tanulmány több célt szolgál. Egyrészt a magyarországi megyék és a régiók területi hatékonyságát kívánja összehasonlítani mind az egyedi területegységekre (megyékre és régiókra) külön-külön, mind a megyék és régiók összességére vonatkozóan. Ezzel a tanulmány írója régi adósságot törleszt: a megyerendszer átszervezését, a régiók, nagymegyék, középmegyék, kismegyék kialakítására vonatkozó területszervezési reformjavaslatokat ilyen jellegű számításokkal nem támasztották alá az elmúlt évtizedekben. Másrészt maguk a mutatók és az azokkal kapcsolatos módszertani kérdések sem tekinthetők közismertnek, így a tanulmányban e kérdések egy részét is tárgyalom. Ugyanakkor a módszertani kérdések vizsgálata nem elsődleges célom, mivel az egy tanulmány kereteit messze meghaladja

A vallás értelmezései. Kvalitatív vizsgálat a vallási műveltség különbségeirõl finn gyerekek és teológus hallgatók körében

Az alábbi tanulmány finn teológushallgatók és hatodikos diákok különböző ’vallás’-sal kapcsolatos nézeteiről számol be. Az egyik csoport 12–13 éves diákokból áll (N=101), a másik a Helsinki Egyetem vallástanból diplomázó teológia szakos hallgatóit foglalja magában (N=40). A résztvevők brainstorming gyakorlaton vettek részt a vallással kapcsolatban. A tanulmány három különböző tárgykört hozott napvilágra: ezek az intézményi, természetfölötti és emberközeli dimenziók voltak. A vallással kapcsolatos asszociációk rendszerint a jelenség intézményi jellegét hangsúlyozzák. A tanulmány megmutatja, hogy a diákokkal ellentétben a teológushallgatók kiemelkedő szakértelme lehetővé teszi számukra, hogy a vallást a vallási szervezeteknél, intézményeknél tágabb jelenségként értelmezzék

Fenntartható fejlődés - fenntartható közlekedés

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából az ELTE Programirodája koordinálásával 2005 folyamán a Nemzeti Fejlesztési Terv kötelezõ háttéranyagaként készül a fenntartható fejlesztés nemzeti stratégiája. A dokumentumot húsz ágazati tanulmány alapozta meg, ezek egyike volt a fenntartható infrastruktúrával és közlekedéssel foglalkozó szakanyag. E cikk az ötven oldalas tanulmány rövidített összefoglalása