Munkaerő-mobilitás az EU-bővítés után

A szabad mozgás uniós alapjog, amelyet a keleti bővítés időszakában sokan a csatlakozás egyik legfontosabb hozadékának tekintettek. Mégis – közeledve a 2004-es EU-bővítés tizedik évfordulójához – heves politikai és sajtóviták kereszttüzébe került a szabad mozgás joga, illetve általában a munkaerő-mobilitás kérdésköre. Ezen viták nélkül is indokolt lenne megvizsgálni, hogyan alakult, és milyen hatásokkal járt az EU-n belüli mobilitás az elmúlt évtizedben. Így azonban azt is érdemes áttekinteni, mit tesz az Európai Bizottság a jobb (kölcsönösen előnyös) mobilitás érdekében, és milyen további feladatok fogalmazhatók meg a jövőre nézve. Journal of Economic Literature (JEL) kód: J61

Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel = The dynamics of (im)mobility in rural areas – literature review and some empirical comments

A tanulmány a mobilitás, immobilitás nemzetközi szakirodalmáról kíván (egy óhatatlanul szelektív, töredékes) áttekintést nyújtani, annak érdekében, hogy keresse a kapcsolódási pontokat a magyarországi vidéken zajló (im)mobilitási folyamatok értelmezése, valamint az új mobilitási paradigma képviselői és az immobilitás kutatói által kínált fogalmi és szemléleti keret között. Az új mobilitási paradigma talán legfontosabb vonása a mobilitás holisztikus megértésének igénye, valamint mobilitás és immobilitás relacionális szemlélete, ami átfordítható empirikus kérdésekké és projektekké a vidékkutatásokban. A magyarországi hátrányos helyzetű vidéki terekben is egyszerre vannak jelen a mobilitás különböző formái, s az emberek életében is egymást feltételezi mobilitás és immobilitás, és e sokszínű folyamatok együttesen formálják, alakítják át a vidék arculatát, a lokális társadalmakat. Az emberek között egyenlőtlenül oszlanak meg mobilitás és immobilitás esélyei és lehetőségei, s ez az egyenlőtlenség szorosan összefügg az (im)mobilitást szabályozó, ellenőrző és korlátozó rezsimek működésével. Tim Cresswell szerint a mobilitás egyidejűleg foglalja magába a fizikai mozgást, a mozgás reprezentációit és gyakorlatait, amelyek együttesen hozzák létre a mobilitás különböző korokban és terekben uralkodó együttállásait, amelyek maguk után vonják a mobilitás politikáit is, amelyek egyben az immobilitás politikái is. Részint a mobilitási fordulatra, a mobilitással szembeni elfogultságra adott reakció ként, részint a migrációkutatás régi adósságát törlesztve fordult a kutatói figyelem az immobilitás felé, különös hangsúllyal a vidéki terekre, amelyet a migráció/mobilitás kutatói gyakran az elmaradottsággal, mozdulatlansággal azonosítanak. A tanulmány Jørgen Carling, Hein de Haas és Kerilyn Schewel aspiráció és képesség modellje alapján mutatja be az (önkéntes, kényszerű, elfogadó) immobilitás (ideál)típusait, és Schewel nyomán az immobilitást tápláló, fenntartó tényezőket is. Az (im)mobilitáshoz kapcsolódó reprezentációk, jelentések, értelmezések különböző perspektívákból igen eltérőek lehetnek, s ezért alapvető kutatói feladat annak feltárása, hogy az (im)mobilitás milyen jelentéseket hordoz az érintettek számára, s ezek miként függenek össze az életkor, társadalmi nem, osztályhelyzet, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, egészségi állapot mentén tapasztalható egyenlőtlenségekkel

Mobilitás és foglalkoztatás

A Magyarországot érintő újkori nemzetközi migráció irodalma 1988–1990-től indult el, amikor is befogadó, majd röviddel ezt követően kibocsátó ország lettünk. A publikációk leíró jelleggel, irányokra, definíciókra és becslésekre alapoztak. Így a jogi, a földrajzi és a folyamatok szociológiai magyarázatát kereső cikkek, tanulmányok jelentek meg (Nagy 1992, 1994, Tóth 2005, Sík 2004, Hárs 2004, Rédei 2009, 2010). A statisztikai adatok megjelenésével vált lehetővé a nemzetközileg is összehasonlítható tárgyalási mód (Juhász 1994, Tóth 1999). 2001 óta állnak rendelkezésre megbízható és részletes területi adatok, amelyek már az érkezők személyes profilját is tartalmazzák (Kincses 2011). A hazai statisztika - hasonlóan más országok gyakorlatához - jelenleg is a beérkezők adatgyűjtésére helyezi a hangsúlyt. A publikációk növekvő mértékben elemzésekre törekedtek, mint például az új magyar állampolgárok összetétele, az érkezők területi elhelyezkedése, a cirkuláció kérdése, a foglalkoztatás, az adózás és a hazautalás (Kincses 2008, 2014a, b, Illés 2013, 2014, Tóth 2005, Hárs 2004, 2012, Rédei 2007, G. Lukács 2004, 2009). Egyes elemzések arra is törekedtek, hogy az érkezőket eredet és letelepedési helyük szerint összekapcsolják, és ezzel nemcsak az egyes eseményeket, hanem azok térbeli hálózatát is kövessék (Kincses 2012, Sík 1992, 2000). A kivándorlás az ezredfordulót követően, de különösen 2011 után felerősödött, és napjainkban eléri a közép-európai régió országaira jellemzőket. Mégis az, hogy 2010-et követően gyorsult, szerepe volt két globális körülménynek; 2008-tól a schengeni szabad áramlási tér része lettünk, ami nemcsak számunkra kifelé, de másoknak befelé is korlátlanabb áramlást tett lehetővé. A befelé törekvést kiemelten motiválta az a tény, hogy időközben kitört a globális válság, ami további mozgató erőt jelentett. Következményeként, a válság első éveiben ideáramló befektetések a hazai munkaerő itthon történő foglalkoztatását jelentették, majd az elmaradó külföldi beruházások és a hazai lehetőségek csökkenése erőteljes kiáramlást idézett elő (Rédei 2011, 2012). Jelen cikkünk azt a célt tűzte ki, hogy a 2001. és a 2011. évi népszámlálás adatállománya alapján áttekintést adjon az ingázás, a költözés és a nemzetközi migráció, egyes esetekben egymást követő jellemzőiről. A migrációs döntés a környezettel való elégedetlenségen alapul, ami napi mobilitáshoz, majd a lakóhely megváltoztatásához, s ezután egy másik országban történő lakhelykereséshez vezet. Ez a döntési láncolat egyre több szempontot vesz figyelembe, nő a földrajzi elszakadás, és a mobil személy részéről az új helyen történő alkalmazkodáshoz egyre többoldalú igyekezet szükséges. A cikk a mobilitás három formáját a népszámlálási adatok alapján hozza összefüggésbe a foglalkoztatással. A nemzetközi mobilitás a népszámlálást követő időszakban vált intenzívvé, e tekintetben cikkünk mondanivalója veszített aktualitásából. A belső mozgás, a költözés kisebb és nem trend jellegű változásokat mutat. A kutatás érdekes és folytatandó részének tartjuk azt, hogy a három eseményt mint a mobilitási döntés szakaszait elemezzük. A változtatási igény kezdetben napi, heti ingázásban jelenik meg, majd a határon belül, később a határon túlra történő átmeneti vagy végleges lakhatási változtatással folytatódik. Egy későbbiekben megfogalmazható kérdés, a visszatérés. A 2011. évi népszámlálás arra vonatkozóan tartalmaz adatokat, hogy mennyi volt a hazatérők és ideköltözők együttes szám

Az intergenerációs mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat : Kételyek a párhuzamos megközelítés tükrében

Jelen tanulmány a nemzedékek közötti mobilitás és néhány életkörülmény komponens – beleértve a jövedelem – alakulása közötti összefüggést kívánja bemutatni, ám ennek kapcsán kitér a mobilitás tartalmának újragondolására is. Kutatásunk alapján elmondható, hogy a társadalmi mobilitás és az életkörülmények közötti kapcsolat származási csoportonként eltérő: lehet pozitív, negatív kapcsolat, és bizonyos esetekben az összefüggés nem kimutatható. Továbbá a társadalmi mobilitás és az életkörülmények különböző komponensei között különböző erősségű kapcsolatot mértünk

Egyenlőtlenség és társadalmi mobilitás

A társadalmi mobilitás vizsgálatának különösen nagy hagyománya van Magyarországon, a 2000 utáni hazai trendekről azonban szelektív ismereteink vannak. Rendszeres kutatások hiányában erre az időszakra vonatkozóan sem a folyamatok irányára, sem ezek sajátosságaira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre részletes eredmények. A nemzetközi szakirodalomban azonban az egyenlőtlenségek növekedésére irányuló erősödő reflexiókkal párhuzamosan a társadalmi mobilitás kérdésköre is egyre inkább előtérbe került. Vajon a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek révén miként változnak a társadalom tagjainak a mobilitási esélyei? A tanulmány egyrészt bemutatja, hogy az egyenlőtlenség, illetve társadalmi mobilitás összefüggésének problémája miként merül fel az újabb mobilitás-kutatásokban. Másrészt pedig a szubjektív társadalmi mobilitás megközelítésére támaszkodva arra keresi a választ, hogy ez Magyarországon miként jelentkezik

Vocational training in higher education - Mobility - Self-regulating learning

20

EFT kompatibilis mesterszakok

E tanulmány nem a mesterszakok tantárgystruktúráját írja le. Helyette az alapelveket kíséreli meg tisztázni, amelyek betartásával valóban EFT kompatibilis mesterszakok jöhetnek létre