A természetes támogatói hálózat – mint társadalmi tőke és bizalom – a támogatott lakhatásban = The natural wave of supporters in supported living house – a social capital and trust

A fogyatékos embereket ellátó szolgáltatóknál a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának lehetünk tanúi. Ez a változás a fogyatékosságügyi szakmát új szemlélet – közösségi, társadalmi megközelítés – felé fordítja. A fogyatékos emberek a közösség tagjaiként interakciókkal kapcsolódnak a közösségekhez. E kölcsönhatásoknak a bizalomra kell épülniük. Ezt tudja segíteni a fogyatékos emberek köré szerveződő természetes támogatói háló. Kutatásunkban fókuszcsoportos interjúk segítségével vizsgáltuk Pest és Zala vármegyében a szociális ellátást biztosító úgynevezett támogatott lakhatásban élő fogyatékos emberek körüli természetes támogatói háló alakulásának körülményeit. | In service providers for people with disabilities, we are witnessing a process of transition to community living support services. This change is turning the disability profession towards a new approach – a community, social approach. As members of the community, people with disabilities interact with communities. These interactions need to be based on trust, which can be facilitated by a natural support network around people with disabilities. In our research, we use focus group interviews to investigate the circumstances of the development of a natural support network around people with disabilities living in supported housing in the counties of Pest and Zala

Az intézménytelenítés kapujában

A cikk bemutatja a hazai intézménytelenítés elindításának feltételeként értelmezhető elmúlt évtizedek eredményeit, mind a szociális szolgáltatás és ellátórendszer fejlődése, mind a szakmai és jogszabályi változások terén. Kitér az infrastrukturális fejlesztések és az uniós csatlakozás összefüggéseire, valamint ismerteti a vonatkozó uniós dokumentumok elfogadásának történetét. Ezek együttes áttekintéséből elemezhető és fogalmazható meg a jövő iránya. Magyarország törvényi szinten már 1998-ban kinyilvánított a elkötelezettségét a fogyatékos személyeket ellátó, nagy létszámú intézmények átalakítása mellett . A törvényi előírást követően azonban mintegy tizenhárom évet kellett arra várni, hogy a kormányzati akaratban is tényleges paradigmaváltás következzen be, és elkészüljön a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (továbbiakban: Stratégia). A cikk bemutatja, hogy 1993 óta, azaz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (továbbiakban: Szociális törvény) hatályba lépésétől hogyan változott a fogyatékosoknak nyújtott szociális szolgáltatások tartalma és minősége, milyen út vezetett ahhoz, hogy a kitagolás ethosza túllépje az elméleti keretet és kitörjön a tudományos és közéleti diskurzus viszonylag zárt világából

Intézménytelenítés és közösségi lakhatás: Az Értelmi Fogyatékosság Kutatás Nemzetközi Társaság Összehasonlító Szakpolitika és Gyakorlat tematikus csoportjának szakmai állásfoglalása

A közelmúltban új erőre kapott az a vita, amely az értelmi fogyatékos és pszichiátriai betegek tartós bentlakást nyújtó intézményeinek kitagolásáról szól. Ennek során egyre hangsúlyosabban jelennek meg a nagy létszámú intézetek bezárását és azok közösségi ellátásokkal való kiváltását képviselő vélemények is. A témával kapcsolatban Magyarországon mindeddig nem készültek összehasonlító kutatások, külföldön azonban már kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre. A közreadott fordítás az értelmi fogyatékos emberek különböző bentlakásos ellátási formáival kapcsolatos kutatás főbb megállapításait összegzi, különös tekintett el a nagy létszámú intézetek és kis létszámú közösségi ellátási formák összehasonlítására. A cikkben ismertetett tanulmányok az értelmi fogyatékos felnőttek által igénybe vett ellátásokat vizsgálják, beleértve a kettős illetve többszörös diagnózisú fogyatékossággal élő embereket, például értelmi fogyatékos és autista, illetve értelmi fogyatékos és pszichiátria beteg felnőtteket. Az anyag megjelentetésének célja szakmai érveket felsorakoztatni a kitagolás mellett , felhívni a figyelmet a tudományos igényű összehasonlító kutatások fontosságára a megalapozott szakpolitikai döntések érdekében, továbbá ösztönözni a bentlakásos ellátási formák tudományos igényű vizsgálatát Magyarországon

Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén

A tanulmány szakmapolitikai elemzés keretében próbálja körbejárni, vajon beszélhetünk-e intézménytelenítésről Magyar országon a mentális problémák kezelése területén. Az elemzés egy klasszikus modellt használva arra keresi a választ, hogy a különböző érintett szakmapolitikai szereplők milyen irányban próbálnak változtatni az ellátórendszer viszonyain, különös tekintett el a nagy létszámú bentlakásos intézményekre. A tanulmánynak a 20 éve mozdulatlan számok mögött i dinamizmus feltárása a célja, s arra keresi a választ, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható mozdulatlanság hátterében érzékelhetünk-e mégis mozgásokat

Összehasonlító jóléti elemzések

Az elektronikus kiadvány a TÁMOMOP-4.1.2-08/2/A/KMKMR-2009-0043 – „A szociálpolitikus és a szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE együttműködésében” (SZOCMEG) projekt keretében készült

Életminőség és ellátási költségek intézeti és közösségi lakhatásban élő értelmi fogyatékos felnőttek körében

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek intézeti és közösségi lakhatási formákon belüli életminősége és ellátásának költségei kulcsfontosságú kérdések az intézménytelenítési (férőhelykiváltási) folyamat kezdetén járó országok, s közöttük Magyarország számára is. A tanulmány célja, hogy áttekintse az angolszász országokban lezajlott intézménytelenítési folyamatot kísérő, az egyes lakhatási formák ellátási költségeire és életminőség-kimeneteire irányuló kutatások fontosabb megállapításait. A vizsgálatok eredményeinek puszta ismertetése helyett hasznosabbnak tűnik a téma problémaorientált tárgyalása. Ennek megfelelően a cikk azokat a módszertani dilemmákat veszi számba, amelyek az életminőség- és költségvizsgálatok tervezése során felmerülnek. A cikkben külön is foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek életminősége és ellátási költségei hogyan függenek össze bizonyos egyéni és létesítményi szintű jellemzőkkel

A személyre szabott költségvetés – a felnőtt értelmileg akadályozott személyek társadalmi integrációjának egy eszköze

A felnőtt értelmileg akadályozott emberek számára bentlakást nyújtó intézményrendszer hazai átalakításának kapujában a lakók társadalmi integrációja kulcsfontosságú kérdés. A személyre szabott költségvetés Nyugat-Európában a szociálpolitika egy, már jól bevált eszköze. A személyre szabott költségvetés lényeges eleminek bemutatása után e szociálpolitikai eszköz történetét mutatja be a cikk. Németországi vizsgálatok is alátámasztják, hogy a személyre szabott költségvetés értelmileg akadályozott személyek esetén is alkalmazható. Ennek ellenére ma hazánkban a kitagolás során a személyre szabott költségvetés nem kap szerepet. Bevezetésének akadályait érintőlegesen tárgyaljuk

1. szekció: Átmenet az intézményi alapú modellekből a településorientált közösségi alapú szolgáltatásokig a mentális problémak kezelési területén

Kulcskérdések a mai magyar szociálpolitikában és a változtatás lehetőségei - Zárókonferencia az ELTE Társadadalomtudományi Kar, a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, a Gyere Egyesület és a care Europe szervezésében 3 Bugarszki Zsolt: Bevezető 7 Jan Pfeiffer: A nagy létszámú intézményeken alapuló ellátási formák átalakítása közép- Kelet-európában 13 Robert van Voren: A mentális egészség előmozdítását szolgáló ellátórendszer reformja Kelet-európában és a volt szovjet tagköztársaságokban 7 Jean-Pierre Wilken: Az ellátórendszer átalakítása Nyugat-európában. Átmenet az intézményi alapú klinikai ellátásoktól a felépülés-orientált megközelítésekbe 21 Dirk den Hollander: A hatalom elismerése, az elismerés hatalm