Az alapkészségek fejlődése az iskola kezdő szakaszában

Az utóbbi évtizedben számos vizsgálat hívta fel a figyelmet a kora gyermekkori fejlődés jelentőségére. Az általános iskola kezdő szakasza kulcsfontosságú a tanulók későbbi tanulmányi teljesítményére nézve, és meghatározó nagyobb távlatban, az élethosszig tartó tanulás kontextusában is. Az alapkészségek fejlődése, amely a kezdő szakaszt jellemzi, rendkívül fontos fázisa minden gyermek fejlődésének. A kezdő írás, olvasás és számolás készségének fejlődése és fejlettsége joggal tekinthető determináns faktornak a gyermek teljes életének alakulásában

A kétnyelvű gyermek

&nbsp

Tanulási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen és különleges. Képességeik egyedi módon és eltérő ütemben fejlődnek. Vannak olyanok, akik minden lépcsőfokot problémamentesen vesznek, vannak, akik egyet-kettőt átugranak, és olyanok is, akik láthatóan szenvednek. Sajnos a szülőknek sokszor fel sem tűnik, hogy valamiben lemarad a gyermekük, hiszen manapság egyre kevesebb idő jut a beszélgetésre, a közös kirándulásokra, játékokra, az esti mesére. Ezért a családban sokszor észre sem veszik, ha a gyermek túl keveset beszél, nem szeret a szabadban játszani, ügyetlenül mászik, ugrál, vagy meg sem tudja fogni a ceruzát, hogy rajzoljon, színezzen

A kiskamaszok és szüleik vélekedése a szülő-gyermek viszonyról

Korábbi kutatások sora mutatott rá, hogy a szülő-gyermek kapcsolat jelentősen befolyásolja a gyermek személyiségfejlődését, és hatással van az iskolai eredményességére is. Viszonylag kevés információval rendelkezünk azonban arról, milyen eltérések és azonosságok vannak a szülők és gyermekek között abban, ahogyan megélik a kapcsolatukat. Mennyire látják a szülők és gyermekeik hasonlóan a viszonyukat? Mennyire változik a kapcsolatuk megítélése a kiskamaszkor időszakában? Keresztmetszeti vizsgálatunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ negyedik és hetedik osztályos tanulók és szüleik körében. Tanulmányunkban egyidejűleg elemezzük a kapcsolat két résztvevőjét, a szülőket és kiskamasz gyermekeiket, összehasonlítva vélekedéseiket a szülői bánásmódról, különös tekintettel a vélekedések 10–13 éves kor közötti alakulására

vígjáték 3 felvonásban - írta Molnár Ferencz - rendező Zilahy Gyula

Városi Színház. Debreczen, hétfő, 1907.évi május hó 7 -én. Az " Országos Gyermek-Liga" javára.Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtá

Mennyire önállóak a fiatal felnőttek vásárlásaikban? A családi környezet befolyásának vizsgálata fiatal felnőtt gyermekek vásárlására

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy milyen befolyást gyakorol a család a fiatal felnőttek vásárlására. A kutatás elméleti alapját a családi kommunikációs minta vizsgálata jelenti, ahol a fő kutatás kérdés annak a megértése, hogy a felnőtt gyermek és a családja közötti kommunikációs interakciók hogyan befolyásolják a felnőtt gyermek vásárlásait mobiltelefonkészülék és szolgáltató választás esetében. A családi kommunikációs mintázatot két dimenzióban, a társas- és fogalmi orientáció alapján értékeltük Eredményeink szerint a fiatal felnőttek önállóbbak a mobiltelefonkészülék választásában, mint a szolgáltató melletti döntés esetében. Továbbá a kutatás feltárta, hogy a vizsgált célcsoportban a kevésbé fogalmi orientált családok felnőtt gyermekei rendelkeznek nagyobb önállósággal vásárlásaikban

Az anya-gyermek kapcsolat a 19−20. század fordulójának szolnoki festészetében

A 19. század utolsó harmadában kibontakozó szolnoki festészet kulcsfontosságú alkotói teljes érdeklődésükkel az alföldi népélet mozzanatai és élményei felé fordultak. Fényes Adolf megrázó szemléket festett a szűkölködő szegényparasztság életéről, Deák-Ébner Lajos epikai részletezésű, leíró jellegű képeket készített, akárcsak Bihari Sándor, míg Koszta József belső indulataitól áthatott kompozíciókban adott számot a benne élő parasztságélményről. Ugyanezektől az alkotóktól számottevő gyermek- és anyaságtémájú ábrázolást is ismerünk, melyek gyermekkortörténeti jelentősége tagadhatatlan. Jelen tanulmányban azzal foglalkozunk, miképp közelítették meg e művészek az anya-gyermek kapcsolat problémakörét, illetve helyenként kísérletet teszünk annak megfogalmazására, hogy milyen nevelői attitűdök, gyermekképek, anyaképek olvashatók ki a különböző alkotásokból

A siketnéma mint a közműveltség munkása

A Magyar Siketnéma-Oktatás 17. évfolyam 11-12. számának melléklete, Budapest, 1915. november-december. Különlenyomat A Gyermek című folyóirat 1915. 7-8. számából

Beszámoló a Magyar Gyermektanulmányi Társaság X. (1915.) egyesületi évéről

A Gyermek 10. évfolyam, Budapest, 1916. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg