Forrás vagy búvópatak (Előadásvázlat)

National Kaohsiung Normal UniversityThe present article is dedicated to the historical analysis of the formant -t- appearing in the Sanskrit neuter s-stem nouns srótas- ‘stream’, rétas- ‘stream; (male) semen’, and †vétas- ‘reed; stick’, as well as the structure and derivation of these nouns. Already Hermann Hirt already proposed that the formant -t- in these nouns was related to the Indo-European t-stems, but alternative interpretations have been put forward as well. Among the existing theories regarding the origin of the formant -t- in these s-stems, Hirt’s theory appears to be the most plausible. A different interpretation regarding the structure and development of their root is proposed in this article, however. Hirt claimed that the normal grade of the root in these nouns was inherited from Indo-European, but an analysis of data suggests that late Indo-European t-stems built to roots of this structure must have had zero grade. The attested full grade must have been introduced only when the reformed roots *srut-, *rit- and *wit- (← **R-t-) were secondarily re-used to build new s-stem nouns

Fedezés likviditási kockázat mellett

Bár a vállalati kockázatkezelés értékteremtése finanszírozási nehézségekkel indokolható, a piaci kockázatok fedezésének eszközeit a modellek általában finanszírozási kockázattól mentesnek feltételezik. A gyakorlatban azonban a derivatív ügyletekből származó partnerkockázat mérséklésére már nemcsak a tőzsdei, hanem a tőzsdén kívüli, bilaterális elszámolású ügyletek esetén is letét vagy biztosítéknyújtási kötelezettség terheli a feleket az ügylet aktuális piaci értékének függvényében. Jelen cikk célja két olyan modell bemutatása és összevetése, amelyekben a fedezeti ügylet finanszírozási szükséglete is megjelenik, így a finanszírozás elérhetősége befolyásolja a fedezési stratégiát, hat az optimális fedezeti arányra. A kockázati forrás és a vállalati célfüggvény azonos, a likviditási kockázat azonban különbözőképpen jelenik meg a két modellben. Az egyikben a derivatív pozíció letéti szükségletének újra feltöltésére nincs elegendő forrás, ami a fedezeti pozíció likvidálásához vezethet, a másik modellben a biztosíték elhelyezéséhez szükséges hitel elérhető, azonban meghatározott kamatfelár ellenében, ami miatt a fedezés költségessé válhat

Még egyszer a magyarkiskapusi érclelőhelyről és bányászatának régiségéről: The current knowdlege regarding the ore site from căpuşu mic (magyarkiskapus) and the history of its mining

Magyarkiskapus múltbeli nemesfém-ércbányászatáról néhány korábbi cikkben és konferenciakivonatban már röviden szóltam, alaposabban egy szegedi konferenciakötetben írtam [3], melynek kiegészített változata egy tudománytörténeti tanulmánykötetemben [4] fog megjelenni az idei évben. A kötet lezárásának pillanatában azonban két új irodalmi forrás került birtokomba [1, 2], melyek a kötetbe már csak jelzésszerűen kerülhettek be: A két forrás új megvilágításba helyezi úgy az érctelepre vonatkozó ismereteinket, mind annak bányászata régiségére vonatkozó bizonyítékainkat. Ami korábban inkább feltételezésként fogalmazódott meg az érctelep középkori bányászatára vonatkozóan, az már-már tényszerű igazolást nyert az új adatok fényében. Dolgozatom ezeknek az új adatoknak a fényében igyekszik Magyarkiskapus földtani képe és bányászati múltja részletes kibontását megrajzolni

Adatok a magyarországi szeszipar történetéhez (1850-1910)

A tanulmány korabeli országleírások és a népszámlálások foglalkozás-statisztikai adatai alapján vázolja fel a magyarországi szeszipar 1850-1910 közötti alakulását. E dolgozat is megerősíti a régi kutatói igazságot: egy forrás az nem igazán forrás. Csak más kútfőkkel, forrástípusokkal összevetve, és kellő forráskritikával rekonstruálhatjuk megnyugtatóan a múlt egyes mozzanatainak a tablóját. Noha a korabeli statisztikák és címtárak adatai alapján sokrétű kép tárulhat fel az egykori hétköznapokról, azonban bármennyire is értékes információkat nyújtanak, természetesen nem adhatják a kor gazdasági életének a teljes panorámáját. Éppen ezért fontos más típusú, elbeszélő források bevonása is az anyaggyűjtésekbe. A kereskedelmi és iparkamarai jelentések, az alispáni és más hatósági iratok, korabeli leírások, táj- és régiómonográfiák számtalan fontos kiegészítő adattal szolgálhatnak

Forrás katalógus fejlesztése a NODES projektben

A Dublin Core-nak az a szerepe, hogy párhuzamosan használják olyan metaadatszabványokkal, amelyeknek másféle szemantika az alapja. Az egyszerűség egyrészt csökkenti a metaadatok elkészítésének költségeit és elősegíti a műveleti együttműködést. Másrészt viszont az egyszerűség nem fogadja be azt a szemantikus és funkcionális gazdagságot, amelyet az összetett metaadatformátumok támogatnak. A Dublin Core elemkészlet a részletező gazdagságot áldozza fel a mindenre kiterjedő hozzáférhetőségért. Az elemek leírásában minden egyes elemhez, jelentésének egyértelmű meghatározása érdekében, leíró megnevezés tartozik, továbbá egyedi, gép által értelmezhető egyetlen, egybeírt szóból álló név, amelynek célja, hogy az elemek kódolási sémák szerinti leírását egyszerűbbé tegye

Migrációs települési hálózatok a Kárpát-medencében, 2001-2011

A migrációs települési hálózatok vizsgálatának kulcsa a forrás és a célterületek összekapcsolása. Az elemzés alapját a népszámlálás és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal külföldiekre vonatkozó adatai szolgáltatták. A két adatbázis közötti kapcsolat megteremtésével lehetőségünk nyílt az elvándorlási települések vizsgálatát a népszámlálás részletes információs anyagával összekötni. Cikkünkben részletesen igyekszünk bemutatni Magyarország és a szomszédos országok viszonylatában a nemzetközi vándorok települési hálózatának jellegzetességeit és azokat a migránsok tulajdonságaihoz kötni. A Kárpát-medencei migrációs forrás- és célterületek közötti összefüggés elemezése során nem csak egy adott kivándorlási ország és Magyarország közötti áramlások regionális sajátosságainak feltárása a cél, hanem integráltan, a szomszédos országok mindegyikének szimultán figyelembevételével egy általános, területi kapcsolati háló megrajzolása, melyben a szomszédos országokból hazánkba érkező, főként magyar etnikumú vándorlók települési hálózatait vizsgáljuk, mely a teljes Kárpát-medencei hálózat speciális részhálózatának tekinthető. Kérdés, hogy jellemző-e, hogy a fent említett területi hálózat egyes részeit meghatározott demográfiai, munkaerőpiaci tulajdonságokkal rendelkező, Magyarországon élő külföldi állampolgárok nagyobb arányban „használják”, vagy az adott területi kapcsolatok függetlenek a vándorlók tulajdonságaitól