Auguste Blanqui és a városi felkelések = Auguste Blanqui and the Urban Insurgencies

„A forradalmár feladata, hogy mindig harcoljon, hogy mindenek ellenére harcoljon, hogy a végsőkig harcoljon.” –definiálta Auguste Blanqui a forradalmár feladatait.2A napóleoni háborúk utáni Nyugat-és Közép-Európában a gerilla hadviselés fő színtere a modern nagyváros lett, ahol a városi munkásság alkotta a monarchiák elleni felkelések tömegbázisát. Ezeket a városi felkeléseket és Blanqui a városi felkelésről írt főbb műveit mutatja be a tanulmány, mely az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-4-NKE-13 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

Ney Ferenc, az író, a forradalmár és a pedagógus

Ferenc Ney (1814-1889) was a well-known public figure of his time in Pest: he was a playwright, a novelist, a journalist, prominent member of Reform Era organizations, an important figure of Hungarian education, and a corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences. His handwritten memoire is a rich source about the public and literary life of 19th century Hungary, and Pest in particular. Ferenc Ney grew up without a mother with his merchant father and craftsman tutor. He became a student at the Premonstratensian School in Szombathely, the went on to become a tutor for aristocratic families, for example the family of Count Brunszvik at Martonvásár. He was the author of the first published Hungarian sci-fi novel, attended universities in Vienna and Pécs, was one of the copiers of Kossuth’s Parliamentary Reports, as well as a published journalist. He was a member (usually the secretary) of every important society and association of the 1840s, his plays were performed in the National Theatre, and he also translated classic operas to Hungarian. In 1844 he was elected headmaster of the institution for training kindergarten teachers in Pest. In 1848 he participated in the Revolution as the lieutenant of the revolutionary legion in Terézváros and a city representative, later he was held captive in the Neugebäude Palace. It seemed that all his previous activities reached a dead end, but in the late 1850s he had the chance to apply for the position of Hungarian teacher in a prestigious German-language secondary school in Pest (the current Eötvös József Gimnázium), which he got, later becoming headmaster and transforming it into a Hungarian-language school. His endeavours were so successful that ‘his leadership turned the institution into an exemplary realgymnasium well-known even abroad

A rendszerváltás utáni magyar filmek társadalomképe, különös tekintettel a filmszemléken díjazott,illetve a legmagasabb nézőszámot elért játék és dokumentumfilmekre. = The images of the Society in the Hungarian movie after the System change with he special emphasis on the awarded and the most popular art and documentary films.

A rendszerváltás utáni magyar filmek társadalomképe 1,/ A filmszakma szervezte debreceni konferencia. 2./ Film és valóság. 3./ Rendszerkritika az 1989 előtti dokumentumfilmekben. 4./Dokumentumfilmek1989-után:Történelmi traumák,a gazdaság szétesése, elszegényedés, marginalizálódás. /Almási, Schiffer,Varga, Csillag, Kőszegi, B. Révész, Forgács/ Következtetés: Társadalmi betegségtünetek a filmekben. Forgács ezen túl: hogyan maradunk kívül saját történelmünkön. 5/ Rendszerváltás előtti játékfilmek: Szabó, Jancsó, Makk, Gothár, Jeles. A pangás, a hatalommal való kiegyezés lehetetlensége, a rendszer agóniája. 6/Rendszerváltás utáni játékfilmek:?fekete?, ?bűn?, ?roncsfilmek?.Fehér: A kilátástalanság,Grunvalszky: a bűn, Tarr: az apokalipszis filmjei. Fekete: ?BolseVita?: reményteljes illúzió. Chiko: Kiábrándulás a forradalmár mítoszából.Gothár:??Vászka? meséje: vissza a szovjet rend születéséig. 7./ Fiatal filmesek. Török, Miklauzic, Mundruczó, Pálfy, Flieghauf, Kocsis. Irónikus, parabolikus filmek. A rémes történelem, és talán végleg elrontott világ. Legerősebb életérzésük: a vesztes lét, a luzerség. 8./A ?fiatal?Jancsó: machiavellista gépezet helyett, a káosz fantasztikus abszurd társadalomrajzát mutatja. 9./Összegezés: Egyetértek a debreceni konferencia megállapításával: A filmek kaotikus társadalmat mutatnak. Ugyanakkor-nézetem szerint, a társadalomkritika: szembefordulás a Kádárral történt kiegyezéssel. Egyéni sorsokban, ábrázolt erős történeteit látjuk a rendszerváltás utáni filmekben. | The image of society in films after the change of regime in Hungary 1, The conference of the filmprofession in Debrecen in 2002 2, Criticism of the system in documentaries before 1989 4, Documentaries after 1989 Historical traumas, the disintegration of economy, poverty, marginalization byVarga, Csillag, Kőszegi, Révész, Forgács. My conclusion is that these films show the symptoms of a disease. But Forgács goes beyond: he shows how people stay outside of their history. 5, Hungarian films before 1989. The success of films of Szabó, Jancsó, Makk, Gothár, Jeles can be explained with the impossibility of coming to an arrangement with authority and with the artistic illustration of the agony of the system. 6, Films after 1989. ?Dark, black, wreck? films., Fehér: hopeless, being without prospects, Tarr?s ?Werkmeister?: vision of apocalypse, Gothár?s tale ?Vaska? brings us to the born of Soviet order. In Grunwalszky?s ?Homecoming? the killer resurrects to show us: nothing have changed. 7, Young filmmakers. Török, Miklauzic, Mundruczó, Pálffy, Flieghauf, Kocsis. Ironic, parabolic films. The horrible history and? finally ruined world. Their strongest feeling is they are but everyone is like them lousers.. 8, The ?young? Jancsó The sarcastic society-image of chaos instead of machiavellian mechanism. 9, I agree with the conclusions of the conference, that the films show chaotic society. But in my view those criticise the compromise with Kádár. Films after 1989 we can see strong stories

Manipulatív marketing: fogyasztói észlelések és reakciók

A marketing koncepciónak kezdetektől fogva a vevőorientáció az egyik kulcsfogalma. Tulajdonképpen annak a szemléletváltásnak köszönheti felemelkedését és más menedzsmentdiszciplínától való elhatárolását is, amellyel a vevői igényeket helyezte a vállalati gondolkodás középpontjába. Későbbiekben azonban a kutatók rájöttek arra, hogy maguk az igények az üzleti gyakorlat során nagymértékben kontrollálhatók, és az eladói oldal azóta is él ezekkel a lehetőségekkel. A kutatás arra volt kíváncsi, hogy a vállalatok manipulációs gyakorlata hogyan csapódik le a fogyasztókban, melyek azok a manipulációs eszközök, amelyeket észlelnek, és azokra milyen válaszreakciókat adnak. Azonosíthatók-e tipikus gondolkodási sémák, magatartási mintázatok, amelyek jól jellemzik egyes vevők viszonyát a vállalati manipulációval. A tanulmány feltáró interjúkra épít, amely segít megérteni a fogyasztókban végbe menő komplex mechanizmusokat. Az eredmények azt sugallják, hogy kétfajta folyamat játszódik le a vevői oldalon Egyrészt a fogyasztók idővel rutinszerű magatartásmintákat vesznek fel, amely során a manipulációs eszközök érvényesülése nem tudatos, és a vállalatoknak kedvező reakciókat vált ki. Másrészt, a fogyasztói társadalom is egyfajta érési folyamaton megy át, aminek hatására megtanulják a vállalatok gondolkodásmódját, és – bár a kognitív korlátok miatt azokat nem tudják teljes mértékben lekövetni – igyekeznek önvédő heurisztikákat beépíteni a követett magatartásukba. A kutatás alapján hipotetikusan öt vevőtípust azonosítottunk, akiket egymástól eltérő reakciók jellemeznek. Customer orientation has been the key concept of marketing since the beginning. As a matter of fact, the emergence of marketing and the conceptual distinction between marketing and the related management disciplines can be attributed to this new approach, which put customer needs in the focus of company attention. Later, researchers revealed that the needs themselves can be controlled to a greater extent and sellers have been taking advantage of it since then. The main focus of the research concentrated on the effects of manipulation practices of companies on consumers, which manipulation tools are recognised and how consumers react to them. Furthermore the research also investigated whether typical cognitive, emotional and behavioural patterns, which reflect the relationship between consumers and the manipulation practices of companies, can be identified. The study relies on explorative interviews, which help understand the complex mechanisms of consumer attitudes. The results indicates that the opposite process occur on the consumer side. On the one hand, consumers tend to follow behavioural routines after a while, which help manipulation tools work in an unconscious way that triggers reactions for the favour of companies. On the other hand, the generations of consumers are getting more and more mature and learning the companies’ mentality and, despite having cognitive limitations to identify all the tricks and deceptive attempts, they try to develop and follow defensive heuristics. Based on the data explored we identified five customer types and we described their diverse reactions to manipulation

regényes nagy operett 3 felvonásban - írta Pásztor Árpád - zenéjét szerzette Stoll Károly.

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtá