Socioeconomic gap between neighborhoods of Budapest: Striking impact on stroke and possible explanations

<div><p>Introduction</p><p>Hungary has a single payer health insurance system offering free healthcare for acute cerebrovascular disorders. Within the capital, Budapest, however there are considerable microregional socioeconomic differences. We hypothesized that socioeconomic deprivation reflects in less favorable stroke characteristics despite universal access to care.</p><p>Methods</p><p>From the database of the National Health Insurance Fund, we identified 4779 patients hospitalized between 2002 and 2007 for acute cerebrovascular disease (hereafter ACV, i.e. ischemic stroke, intracerebral hemorrhage, or transient ischemia), among residents of the poorest (District 8, n = 2618) and the wealthiest (District 12, n = 2161) neighborhoods of Budapest. Follow-up was until March 2013.</p><p>Results</p><p>Mean age at onset of ACV was 70±12 and 74±12 years for District 8 and 12 (p<0.01). Age-standardized incidence was higher in District 8 than in District 12 (680/100,000/year versus 518/100,000/year for ACV and 486/100,000/year versus 259/100,000/year for ischemic stroke). Age-standardized mortality of ACV overall and of ischemic stroke specifically was 157/100,000/year versus 100/100,000/year and 122/100,000/year versus 75/100,000/year for District 8 and 12. Long-term case fatality (at 1,5, and 10 years) for ACV and for ischemic stroke was higher in younger District 8 residents (41–70 years of age at the index event) compared to D12 residents of the same age. This gap between the districts increased with the length of follow-up. Of the risk diseases the prevalence of hypertension and diabetes was higher in District 8 than in District 12 (75% versus 66%, p<0.001; and 26% versus 16%, p<0.001).</p><p>Discussion</p><p>Despite universal healthcare coverage, the disadvantaged district has higher ACV incidence and mortality than the wealthier neighborhood. This difference affects primarily the younger age groups. Long-term follow-up data suggest that inequity in institutional rehabilitation and home-care should be investigated and improved in disadvantaged neighborhoods.</p></div

Health related quality of life and satisfaction with care of stroke patients in Budapest: A substudy of the EuroHOPE project

Background Disadvantaged socioeconomic status is associated with higher stroke incidence and mortality, and higher readmission rate. We aimed to assess the effect of socioeconomic factors on case fatality, health related quality of life (HRQoL), and satisfaction with care of stroke survivors in the framework of the European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency (EuroHOPE) study in Hungary, one of the leading countries regarding stroke mortality. Methods We evaluated 200 consecutive patients admitted for first-ever ischemic stroke in a single center and performed a follow-up at 3 months after stroke. We recorded pre- and post-stroke socioeconomic factors, and assessed case fatality, HRQoL and patient satisfaction with the care received. Stroke severity at onset was scored by the National Institutes of Health Stroke scale (NIHSS), disability at discharge from acute care was evaluated by the modified Rankin Score (mRS). To evaluate HRQoL and patient satisfaction with care we used the EQ-5D-5L, 15D and EORTC IN PATSAT 32 questionnaires. Results At 3 months after stroke the odds of death was significantly increased by stroke severity (NIHSS, OR = 1.209, 95%CI: 1.125–1.299, p<0.001) and age (OR = 1.045, 95%CI: 1.003–1.089, p = 0.038). In a multiple linear regression model, independent predictors of HRQoL were age, disability at discharge, satisfaction with care, type of social dwelling after stroke, length of acute hospital stay and rehospitalization. Satisfaction with care was influenced negatively by stroke severity (Coef. = -1.111, 95%C.I.: -2.159- -0.062, p = 0.040), and positively by having had thrombolysis (Coef. = 25.635, 95%C.I.: 5.212–46.058, p = 0.016) and better HRQoL (Coef. = 22.858, 95%C.I.: 6.007–39.708, p = 0.009). Conclusion In addition to age, disability, and satisfaction with care, length of hospital stay and type of social dwelling after stroke also predicted HRQoL. Long-term outcome after stroke could be improved by reducing time spent in hospital, i.e. by developing home care rehabilitation facilities thus reducing the need for readmission to inpatient care

A nyaki ütőerek dissectiója – 19 eset retrospektív elemzése

Absztrakt: A cervicalis agyi erek dissectiója az ischaemiás stroke-betegség gyakori oka a fiatal felnőttek körében. Kialakulhat erőteljes nyaki trauma, de minor erőbehatás következtében is. Gyakori a spontán esetek előfordulása, melyek genetikai, anatómiai és környezeti tényezőkkel is összefüggésbe hozhatók. A kórkép klinikai megjelenése változatos, a tünetek lehetnek kizárólag helyi jellegűek, illetve az érintett arteriás területre jellemzőek. Korai felismerése kiemelkedően fontos, ugyanis az idejében megkezdett kezeléssel kimenetele számottevően javítható. A végleges diagnózis felállításához a képalkotó eljárások elengedhetetlenek. A közlemény célja a cervicalis agyi erek dissectiójának (carotis és vertebralis arteria dissectio) összefogló leírása 19 eset bemutatása kapcsán. A vizsgálat során három év alatt a Neurológiai Klinikán extracranialis arteria dissectio miatt kezelt betegek klinikai jellemzőit, rizikófaktorait, diagnosztikai eredményeit és terápiáját elemeztük. A kórkép prognózisa változatos, betegeink 42%-a tünetmentessé vált. Orv Hetil. 2019; 160(22): 861–868. | Abstract: Cervical artery dissection is a common cause of stroke in young adults. It might occur shortly after a forceful neck trauma or a minor injury. However, spontaneous dissection is also common, which is associated with genetic, anatomical or environmental risk factors. Cervical artery dissection can produce a broad spectrum of clinical presentation varying from local symptoms to focal neurological deficits determined by the arterial territory involved. Early recognition is important since immediate initiation of treatment can significantly improve patient outcomes. While clinical features may raise suspicion for dissection, the diagnosis has to be confirmed by neuroimaging findings. The purpose of this paper is to give an overview on cervical (carotid and vertebral) artery dissections while presenting 19 cases. During three years, we evaluated the clinical features, risk factors, diagnostic and therapeutic procedures of these patients admitted with extracranial artery dissection. The prognosis of the disease can vary, 42% of our patients became asymptomatic. Orv Hetil. 2019; 160(22): 861–868

Thromboangitis obliterans agyi manifesztációja

Thromboangiits obliterans (Buerger's disease) is a non-atherosclerotic, segmental inflammatory and obliterative disease affecting small and medium sized arteries and veins. The etiology is still unknown, but it is in close relationship with tobacco use. Symptoms begin under the age of 45 years and the undulating course is typical. Patients usually present with acute and chronic ischemic or infectious acral lesions. Diagnosis is usually based on clinical and angiographic criteria and it is important to exclude autoimmune disease, thrombophilia, diabetes, and proximal embolic sources. Even though Buerger's disease most commonly involves the arteries of the extremities, the pathologic findings sometimes affect the cerebral, coronary and internal thoracic, renal and mesenteric arteries as well. The authors present the history of a patient with known Buerger's disease and acute ischemic stroke. Brain imaging detected acute and chronic ischemic lesions caused by middle cerebral non-atherosclerotic arteriopathy on the symptomatic side. Other etiology was excluded by detailed investigations. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1207-1211

Fabry-betegség - Diagnosztikai útmutató

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaosylceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban fiúk és férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-betegek kezelésében aktívan részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat. | Fabry disease is a rare, X-linked lysosomal storage disorder that leads to accumulation of globotriaosylceramide in different tissues of the body. The disease is progressive, first symptoms usually present in childhood. Consequencies of the diseases are disability and premature death. The disease in females could be as severe as in males although women may also be asymptomatic. The possibility of enzyme replacement therapy has made it necessary to elaborate a comprehensive guideline for the diagnosis and treatment follow-up. The guideline was established by a Hungarian multi-disciplinary working group, consisting of physicians who are involved in health care of Fabry patients. Previous clinical studies, published materials, and recently established international treatment guidelines were reviewed by the group

Fabry-betegség – terápiás útmutató

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaozilceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-kóros betegek kezelésében részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat. | Fabry disease is a rare, X-linked lysosomal storage disorder that leads to accumulation of globotriaosylceramide in different tissues of the body. The disease is progressive and the first symptoms usually present in childhood. Consequences of the disease are disability and premature death. The disease in females could be as severe as in males although women may be asymptomatic. The possibility of enzyme replacement therapy has made it necessary to elaborate a comprehensive guideline for the diagnosis and treatment follow-up. The guideline has been summarized by a Hungarian multi-disciplinary working group consisting of physicians who are involved in diagnosis and care of Fabry patients. Previous clinical studies, published articles, and recently established international treatment guidelines were reviewed by the group

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai = Female Specific Differences of Ischemic Stroke and Cerebral Venous Thrombosis

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen. Graviditas-ban és a puerperium alatt fokozódik a thrombosiskészség, amelynek köszönhetően mind az ischaemiás stroke, mind az agyi vénás thrombosisok incidenciája jelentősen megemelkedik. A terhesség során és a korai post partum periódusban kialakult ischaemiás stroke kezelése minden betegnél kihívást jelent, az irányelvek pedig alig adnak útmutatót. A menopauza után a cardiovascularis rizikófaktorok előfordulása és súlyossága megváltozik, és részben ennek köszönhetően 80 éves kor felett a férfiakhoz viszonyítva magasabb a stroke előfordulása nőkben. A stroke kimenetelében is igazoltak nemre jellemző eltéréseket. Az összefoglalóban részletezett, a nemek közötti különbségekből adódó jellegzetességek ismertetésével célunk az agyérbetegségek ellátásának a javítása. There are female-specific characteristics also in epidemiology, emerging risk factors, acute reperfusion therapy and outcome of cerebrovascular disorders. Among classical risk factors, as hypertension, atrial fibrillation, diabetes and obesity the risk of stroke is higher in females than males. Recognizing female specific risk factors is indispensable not only in therapeutic but also in preventive measures. Pregnancy and puerperium increase the prothrombotic state which results in a significantly higher incidence of ischemic stroke and cerebral venous thrombosis respectively. The treatment of acute stroke in pregnancy and puerperium is a great challenge since the concerning guidelines providing hardly any conduct in such cases. After menopause, there is change in prevalence and severity of cardiovascular risk factors and as a result, the stroke incidence is higher among females than males over the age of 80. Additionally, there are evidence based sex differences in the stroke outcomes. This review aims to improve the stroke care quality by presenting characteristic sex differences in this summary