The health risks of consuming drinking water with elevated arsenic content of geochemical origin

High concentration of naturally-occurring arsenic in groundwater poses a significant risk to human health if this water is a drinking water resource. Chronic arsenic ingestion has been linked mainly to skin cancer, and a wide variety of non-cancer health impacts. Research conducted in Hungary shows that there is an excessive risk of arsenic-related diseases in populations consuming water that exceeds the 10 microgram/liter limit value. It is therefore important to understand the significance of reduction of arsenic concentration in drinking water and the size of the exposed population

Mikroműanyag az ivóvízben = Microplastics in Drinking-Water

A világ jelenlegi műanyag felhasználása óriási, több mint 300 millió tonna évente. Ennek egy jelentős része a környezetbe kerül, ahol fizikai, kémiai folyamatok során egyre kisebb részekre aprózódnak, darabolódnak. Emellett a közvetlen felhasználásra gyártott (pl. kozmetikumokban használt) kisméretű műanyag szemcsék is növelik a környezeti terhelést. Bár a definíció nem egységes, általában az 5 mm-nél kisebb frakciót nevezik mikroműanyagnak. A mikroműanyag részecskék bejuthatnak az élőlények szervezetébe, belekerülhetnek az élelmiszereinkbe, a levegőbe, a felszíni vizekbe és az ivóvízbe is. Koncentrációjuk nagyon változatos, felszíni vizekben néhány részecskétől a 108 db/m3-ig is terjedhet. Környezeti előfordulásuk, relevanciájuk megítélése bizonytalan, mert jelenleg még a mintavételre és a meghatározásukra sincs egységes eljárás, és a rendelkezésre álló kutatások száma is csekély. Toxikológiai vizsgálatok szintén korlátozott számban állnak rendelkezésre, így a mikroműanyagok egészséghatása is nehezen becsülhető. Az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek említésre az ivóvízzel összefüggésben, emiatt a WHO 2019-ben elemezte és értékelte a rendelkezésre álló adatokat. Megállapították, hogy jelen tudásunk alapján fizikai, kémiai és mikrobiológiai szempontból is csak alacsony kockázatot jelent az ivóvíz mikroműanyag-tartalma. Ugyanakkor kiemelik, hogy szükséges a célzott vizsgálatok számának növelése és ehhez az egységes módszertan kialakítása

Detection of potentially pathogenic bacteria in the drinking water distribution system of a hospital in Hungary

The drinking water distribution system of a hospital was investigated using standard cultivation techniques, taxon-specific PCRs targeting pathogenic bacteria, denaturing gradient gel electrophoresis, cloning and sequencing. The results obtained verify the higher sensitivity of PCR compared to cultivation for detecting Legionella and Pseudomonas aeruginosa. Moreover, several other opportunistic pathogenic bacteria, such as Escherichia albertii, Acinetobacter lwoffi and Corynebacterium tuberculostrearicum, were detected, emphasizing that drinking water systems, especially those with stagnant water sections, could be the source of nosocomial infections

Az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések főbb kockázatai és hazai közegészségügyi szempontú értékelése

Az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések Magyarországon engedélyköteles termékek. Az engedélyek kiadásához szükséges közegészségügyi szempontú értékelést jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) végzi. Szakirodalmi adatok és szakvéleményezés során elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a kisberendezések valóban alkalmasak lehetnek a víz bizonyos tulajdonságainak javítására, de emellett alkalmazásuk közegészségügyi kockázatot is jelenthet, elsősorban a mikrobiológiai minőség romlása, illetve a nitrifikációs folyamatok következtében megjelenő nitrit miatt. A jelen összefoglaló a hazai engedélyezési folyamatot, a berendezések típusait és az egészségkockázatokra vonatkozó szakirodalomban elérhető eredményeket tekinti át

A gyermek intézmények csapvizének ólomtartalma

Az ivóvíz minősége fontos egészséget befolyásoló tényező. A fogyasztott csapvíz minősége sok tényezőtől függ, többek között az épületek belső hálózatától, amelynek anyagai elsősorban a mikrobiológiai minőséget, valamint a különböző kioldódó fémek, köztük az ólom koncentrációját befolyásolhatják. A XX. század közepéig széles körben használtak ólomcsöveket az ivóvízhálózatokban azok könnyű megmunkálhatósága miatt. Ezek az ólomcsövek még sok helyen most is jelen vannak, elsősorban az épületek belső hálózatában, és ezek a fő forrásai a csapvíz ólomtartalmának. Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek. Az ivóvízben jellemző koncentrációk esetén a magzatok, kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére gyakorolt káros hatásai emelhetők ki. Mivel a gyermekek tekinthetők az elsődleges kockázati csoportnak, így a gyermekintézményekben biztosított csapvíz ólomtartalma kiemelten fontos a téma szempontjából. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kezelt Országos Ivóvízminőségi Adatbázis 2013 és 2019 közti adatai kerültek elemzésre. Az ezen időszakból származó 17.321 ólomadat közül 4.485 származott összesen 1.274 gyermekintézményből. Ezek közül 105 (2,34%) volt határérték (10 µg/l) feletti, és 7,65% haladta meg az Európai Unió által kitűzött célértéket (5 µg/l). Bár a kifogásolt minták kis hányada megnyugtató, az eredmények rámutatnak a csapvíz ólomtartalmának jelentős térbeli és időbeli ingadozására egy épületen belül is

Refining the conceptual model for radionuclide mobility in groundwater in the vicinity of a Hungarian granitic complex using geochemical modeling

Groundwater is an important freshwater resource, which can be affected by geogenic radionuclide contamination. To make decisions regarding the use and management of groundwater, understanding the controls of radionuclide mobility is critical. In the southern foreland of a granitic outcrop in Hungary, high gross alpha activity concentration was measured in drinking water wells, related probably to the presence of uranium. It has been suggested that understanding of the groundwater flow system may be a key aspect to understand uranium mobility in groundwater. The goal of the present work was to elucidate the conceptual model of radionuclide mobility in the study area, focusing in particular on the geochemical controls of uranium. For this purpose, water samples were collected and nuclide-specific measurements for 226Ra and radon isotopes were carried out, in addition to 234U+238U measurements, to increase the range of radionuclides and better understand their mobility. A geochemical modeling analysis involving redox-controlling kinetic reactions and a surface complexation model was developed to support the conceptual model. The results from the sampling indicate that excess of 234U+238U (3–753 mBq L−1) contribute to the natural radioactivity measured in drinking water to a large degree. 226Ra was measured in relatively low activity concentrations (<5–63 mBq L−1) with the exception of three specific wells. Notable radon activity concentration was measured in the springwaters from Velence Hills (1.01–3.14 × 105 mBq L−1) and in interrelation with the highest (285–695 mBq L−1) 226Ra activity concentrations. The geochemical model suggests that uranium distribution is sensitive to redox changes in the aquifer. Its mobility in groundwater depends on the residence time of groundwater compared to the reaction time controlling the consumption of oxidizing species. The longer the flow path from the recharge point to an observation point where U is measured, the more likely it is that reducing conditions will be found in the aquifer and the elemental concentration U will be low

Legionella prevalence and risk of legionellosis in Hungarian hospitals

Nosocomial legionellosis is a growing concern worldwide. In Hungary, about 20% of the reported cases are health-care associated, but in the absence of legal regulation, environmental monitoring of Legionella is not routinely performed in hospitals. In the present study, 23 hospitals were investigated. The hot water distribution system was colonized by Legionella in over 90%; counts generally exceeded the public health limit value. Hot water temperature was critically low in all systems (<45 °C), and large differences (3–38 °C temperature drop) were observed within buildings, indicating insufficient circulation. Most facilities were older than 30 years (77%); however, new systems (n = 3) were also shown to be rapidly colonized at low hot water temperature. Vulnerable source of drinking water, complex distribution system, and large volume hot water storage increased the risk of Legionella prevalence (OR = 28.0, 27.3, 27.7, respectively). Risk management interventions (including thermal or chemical disinfection) were only efficient if the system operation was optimized. Though the risk factors were similar, in those hospitals where nosocomial legionellosis was reported, Legionella counts and the proportion of L. pneumophila sg 1 isolates were significantly higher. The results of environmental prevalence of legionellae in hospitals suggest that the incidence of nosocomial legionellosis is likely to be underreported. The observed colonization rates call for the introduction of a mandatory environmental monitoring scheme