Gender and budget

Neoclassical approach to economics failed to recognize and evaluate the importance in producing the human capital, of work of households which is predominantly performed by women. Extensive research, however, indicates that neglecting such issues may lead to a lower growth rate, and at the same time aspects of human equity are seriously disregarded. To eliminate this deficiency, there is a stronger tendency in the world to involve gender sensitiveness into the process of budget-making. There is a wide range of tools in the process, extending from the gendered analysis of the impacts on beneficiaries of budget, to examining the gender-disaggregated impacts of expenditure or tax incidence. The involvement of participants of civil society helps to make the budgetmaking a more open, participatory process.heterodox economics, gender-sensitive budget, gender equality

Gender-érzékeny költségvetés

A neoklasszikus közgazdasági iskola nem ismeri el, és az emberi erőforrások létrehozása terén nem tekinti fontos tényezőnek a háztartások fenntartásához szükséges munkát, amelyet túlnyomórészt nők végeznek, fizetetlenül. Kiterjedt kutatások azonban azt bizonyítják, hogy e kérdés elhanyagolása alacsonyabb növekedési rátához vezet, és ezzel egyidejűleg emberi méltányossági szempontok is súlyosan sérülnek. Annak érdekében, hogy e fogyatékosságot megszüntessék, egy erősödő nemzetközi irányzat igyekszik a társadalmi nemeket érintő kérdéseket, vagyis a gender-érzékenységet a költségvetés-készítési folyamat részévé tenni. Ehhez az eszközök széles tárháza áll rendelkezésre: a költségvetés gender szempontból vizsgált hatásának elemzésétől kezdve a kiadásoknak és az adóterheknek szintén gender szerint bontott hatásvizsgálatáig. A civil társadalom résztvevőinek bevonása révén egy nyitott, társadalmi vitán alapuló költségvetés-készítési folyamat valósulhat meg

Attitudes of female pupils and students toward technology higher education programmes

There is a shortage of electronic, mechanical engineers and IT professionals within some segments of the Hungarian labour market. The ratio of women specialized in these fields does not reach ten percentages. There are several reasons for that, including the strong stereotypes about the professions of women and men. The number of female students graduating from technology programmes at universities can be increased by finding a proper invocation of female pupils and by improving the satisfaction of female students. It is important to understand the conditions under which female applicants opt for such programmes. We conducted a comprehensive qualitative and quantitative study in the school year of 2011/12 to investigate what possible barriers stand in the way of getting more female pupils to apply to academic programmes in technology and what means could be utilized to potentially get more girls to apply. As part of the study, focus groups with female pupils and semi-structured interviews with teachers were conducted at diverse secondary schools. Focus groups and semi-structured interviews with female students were conducted at the faculties of electronic engineering, mechanical engineering and informatics. There were also semi-structured interviews conducted with five professors from each of the three faculties. Results showed that most female students have friends or acquaintances who work in the field of technology. Our findings suggest the possible importance of obtaining personal impressions of an academic program me or profession in the process of making decision on a career. The pupils and students in the sample rated more favour ably the options of promoting more girls to apply to technology studies such as taking part in Girls’ Day programmes or listening to a lecture by a female student from the faculty of engineering or informatics. At the same time they dismissed non -personal ways, such as poster adverts, and the male-centred presentations of academic programmes on the homepage of the internet.It is also important to encourage an opening towards the issues of combating stereotypes and promoting equal opportunity in education both for the teaching staff and for the students

"Úristen! Te, lányként?!"

Given that there is a shortage of engineers and IT professionals in some segments of the Hungarian labor market, it is an important strategic objective to increase the number of secondary school students who opt for technology programs as their first choice when applying for university programs. One way to achieve this aim is to persuade more young women to apply for programs in these fields, where they are still extremely underrepresented. Our research explores some elements of the gender culture at the faculties of technology of a Hungarian university, drawing on Brigitte Liebig’s model. We compared the organizational elements of the gender culture with the situation outside of the organization. The data we analyze was elicited in focus group discussions with female students of the electronic, mechanical engineering, and IT faculties. The results show that the female students in the research have met almost the same doubts concerning their professional ambitions within the organization as outside of it. On the other hand, Many female students also felt that in the organization they had experienced several advantages of being a woman, such as greater attention and greater extent of helpfulness from professors, although in some cases this attention was combined with an attitude from the professors that implied the female students would be less successful in the completion of the required tasks. Magyarországon a műszaki diplomások hiánya jellemzi a munkaerőpiac egyes szegmenseit, éppen ezért fontos stratégiai célként definiálódik a műszaki szakokra első helyen jelentkezők számának növelése. Ennek érdekében az egyik lehetséges megoldásnak a nők megnyerése tűnik e pályák számára, akik jelenleg erősen alulreprezentáltak a műszaki karok hallgatói között. Jelen kutatás arra kereste a választ, hogy mi jellemzi a nemek kultúrájának egyes elemeit egy felsőoktatási intézmény műszaki karain – a hallgatónők szemszögéből. Brigitte Liebig definícióját vettük alapul a nemek kultúrájának értelmezéséhez és a szervezet nemi kultúrájának elemeit összevetettük a szervezeten kívüli helyzettel. A tanulmány villamosmérnök, gépészmérnök és informatikus hallgatónőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetések anyagát dolgozza fel ezen elemzési szempontok mentén. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vizsgálatba bevont hallgatónők ugyanazokkal a szakmai törekvéseiket megkérdőjelező mechanizmusokkal találkoztak a szervezeten belül, mint a „kinti” életük során. Bár sok hallgatónő úgy értékelte, hogy női mivoltának számos előnyét is megtapasztalhatta a szervezetben – így például a rájuk irányuló kiemelt figyelmet és nagymértékű segítőkészséget –, egyes esetekben ez azonban azzal párosult, hogy a tanárok mintegy megelőlegezték számukra a sikertelenséget a férfihallgatókkal összehasonlítva