A neoklasszikus közgazdasági iskola nem ismeri el, és az emberi erőforrások létrehozása terén nem tekinti fontos tényezőnek a háztartások fenntartásához szükséges munkát, amelyet túlnyomórészt nők végeznek, fizetetlenül. Kiterjedt kutatások azonban azt bizonyítják, hogy e kérdés elhanyagolása alacsonyabb növekedési rátához vezet, és ezzel egyidejűleg emberi méltányossági szempontok is súlyosan sérülnek. Annak érdekében, hogy e fogyatékosságot megszüntessék, egy erősödő nemzetközi irányzat igyekszik a társadalmi nemeket érintő kérdéseket, vagyis a gender-érzékenységet a költségvetés-készítési folyamat részévé tenni. Ehhez az eszközök széles tárháza áll rendelkezésre: a költségvetés gender szempontból vizsgált hatásának elemzésétől kezdve a kiadásoknak és az adóterheknek szintén gender szerint bontott hatásvizsgálatáig. A civil társadalom résztvevőinek bevonása révén egy nyitott, társadalmi vitán alapuló költségvetés-készítési folyamat valósulhat meg
