Üzletválasztási szempontok fontossága az élelmiszer-kiskereskedelemben (Vásárlói szegmensek jellemzése az üzletválasztási szempontok alapján) = The importance of criteria for choosing food retail units (Characterisation of purchase segments on the basis criteria for choosing food retail units)

A vásárlói magatartás vizsgálat mind aktuálisabb problémája a fogyasztói üzletválasztás kérdésének a hagyományos bolti élelmiszer-kiskereskedelem rendszerén belül. Kutatásaink során összegyűjtöttük és adaptáltuk a nemzetközi szakirodalom legfontosabb ide vonatkozó modelljeit. Kvalitatív módszerek (fókuszcsoport, Kelly féle repertoár rács technika) segítségével meghatározásra kerültek azon észlelt befolyásoló tényezők (boltjellemzők) és vásárlói stratégiák, melyek az üzletválasztásra hatnak, feltártuk a köztük lévő kapcsolatot, és hasonlóságot. Országos reprezentatív mintán (n=1029) elemeztük az egyes üzletekre jellemző látogatási gyakoriságokat és a bolt specifikus fogyasztói kosár szerkezetét. Állításlisták segítségével, az image profil módszer felhasználásával határoztuk meg valamennyi bolttípus legkarakteresebb jegyeit, végül cluster analízissel (K-means) szegmentáltuk - elsőlépésben - a hipermarket látogatókat vásárlási szokásaik alapján. | The consumer's store choice is becoming an actual problem of the consumer behaviour research. In our research we collected and adopted the most important related models of the international literature, using qualitative methods (focus group, Kelly's Repertory Gried) we determined the factors (store attributes) and consumer strategies having an impact on the store choice. After defining store types, we explored their similarity and its background. The frequencies of consumers' store visits and the groups of purchased goods specific for each store were analysed on a nationwide representative sample (n=1029). Utilizing statement lists and image profile method we determined the most characteristic features of each store type and finally we segmented the store visitors by their buying habits using K-means cluster analysis

A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon

Absztrakt Bevezetés: A szájüregi daganatok jelentős betegségterhet jelentenek Magyarországon. Célkitűzés: A szájüregi daganatok potenciális szűrési programjainak magyarországi költséghatékonyságát vizsgálták. Módszer: A 40 éves férfiak körében háziorvosok által éves gyakorisággal végzett szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés költséghatékonyságát hasonlították a „Nincs szűrés stratégiához”. Az egyes egészségi állapotokhoz tartozó magyarországi hasznossági értékeket és egészségügyi költségeket, valamint a szűrőprogramok költségét a vizsgálat keretében becsülték. A kutatás főbb eredményei az egyes vizsgált stratégiák összes egészségügyi költsége, a várható életminőséggel korrigált életévek, valamint az inkrementális költséghatékonysági hányadosok. Eredmények: A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága és a részvételi arány függvényében a vizsgált szűrési stratégiák 15–20 éves időtávon költséghatékonyak. A magas kockázatúakra irányuló alkalmi szűrés költséghatékonyabb, mint más vizsgált stratégiák. Következtetések: Magyarországon a magas kockázatúakra irányuló alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A rákmegelőző állapotok terápiáinak hatásosságára vonatkozó modellparaméterek azonban igen bizonytalanok, az egészségpolitikai döntések előkészítéséhez további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1161–1170

UAS photogrammetry and object-based image analysis (GEOBIA): erosion monitoring at the Kazár badland, Hungary

L

Dioxinok keletkezése különös tekintettel a megújuló energiát használó kazánokra

A dioxin vegyületcsalád számos tagja rendkívül intenzív mérgező hatással rendelkezik, ezért a dioxinok kibocsátásának csökkentése a környezetvédelem kiemelt feladata. A közlemény mélyeb- ben foglalkozik a dioxinok keletkezésének csökkentésével a megújuló energiák, különösen az ipari fatüzelés alkalmazása során. Az utóbbira azért van szükség, mert a kiotói egyezmény értelmében a fatüzelés szerepe nő energia ellátásunkban, de figyelni kell arra, hogy ez ne vonjon maga után meg- emelkedett környezetszennyezést