Learning Environment

Ability structure differences between and within individuals grow significantly in a widened stimulus space in the 21th century. Increased diversity, uneven development and neurodevelopmental maturation necessitate the introduction of a personalised learning environment that can be implemented in a cognitive-developmental approach. The transformation of the learning environment must take place simultaneously in three different spaces: 1. educational-psychological, 2. info-communicational, 3. spatial-architectural. In our research we explore two interrelated issues: I. The learning environment can be transformed into a developmental environment within the current educational framework, integrating sensory-motor and language developmental training into learning. II. Modified learning environment with sensory-motor and language development built-in the everyday learning in the first two years of primary school, has an early preventive effect to avoid school failure

Sliding mode of a robot arm driven by pneumatic muscle actuators

K

A számolás tanulásának sikeressége az iskolakezdő szenzomotoros és kognitív profil tükrében

In our research, we follow the progress of primary school pupils in different areas. We first assessed the sensorimotor and cognitive abilities of 415 children starting school and compared these profiles with their teachers’ assessment of their level of academic success in mathematics. The Sensory-Motor and Cognitive Profile Test is a tool for teachers to obtain information on children’s developmental profiles in order to use the results to plan personalised approaches to mathematics learning. Test results show that 20% of children do not have the mature working memory, sensorimotor and cognitive functions that are essential for learning mathematics. Only 53% of first graders were able to master the material well. The groups of first graders who failed or performed very poorly in mathematics in the first months of school differed from the better performing groups on all observed variables. The results confirmed that the most critical area, along with abstract thinking and quantitative reasoning, is working memory. A number of sensorimotor areas, such as body schema and spatial orientation, seriality and even balance, are among the areas that need to be improved in order to give children a chance of making acceptable progress in mathematics.Kutatásunkban az általános iskola első osztályosainak különböző területeken mutatott fejlődését követjük. Az itt közreadott első vizsgálatok során felmértük 415 iskolát kezdő tanuló szenzomotoros és kognitív képességeit, és ezeket a profilokat összehasonlítottuk a tanítóik értékelése alapján a matematikai tanulmányi sikeresség szintjével. A Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt olyan eszköz a tanítók számára, amellyel információt szerezhetnek a gyermekek fejlődési profiljáról, hogy az eredmények alapján megtervezhessék a matematikatanulás személyre szabott módszereit adatalapú döntésekkel. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek 20%-a nem rendelkezik a matematikatanuláshoz elengedhetetlenül szükséges kiforrott munkamemóriával, szenzomotoros és kognitív funkciókkal. Az első osztályosoknak csak 53%-a tudta jól elsajátítani a tananyagot. Az első osztályosok azon csoportjai, akik az iskola első hónapjaiban kudarcot vallottak vagy nagyon gyengén teljesítettek matematikából, minden megfigyelt változóban eltértek a jobban teljesítő csoportoktól. Az eredmények megerősítették, hogy az absztrakt gondolkodás és a mennyiségfogalom mellett a legkritikusabb terület a munkamemória. Számos szenzomotoros terület, mint például a testséma és a térbeli tájékozódás, a szerialitás, sőt az egyensúlyérzék is azok közé a területek közé tartozik, amelyeket javítani kell ahhoz, hogy a gyerekeknek esélyük legyen elfogadható eredményeket elérni a matematika tanulásában