Intézményi vállalkozások: intézményi újítások – létező intézmények kombinációjával

Az intézményi változások utóbbi két-három évtizedben tapasztalható dinamikája, eddig nem ismert intézmények felbukkanása, ráirányította figyelmet a kérdésre, hogy miként jönnek létre új intézmények. A 90-es évektől kezdve a szakirodalomban megjelent egy új terminus technicus: az intézményi vállalkozás (institutional entrepreneurship), amelyet az egyének és szervezetek új intézmények létrehozására, a meglévők kardinális átalakítására vagy lerombolására irányuló céltudatos akciójaként definiálnak. A szerző az intézményi vállalkozások lényegét a korábban ismert intézmények új kombinációinak kialakításaként ragadja meg. A tanulmány a sharing economy példáján – az Uber és az Airbnb eseteit használva – mutatja be az intézményi vállalkozások működését a gyakorlatban, több paraméter szerint szembeállítva őket a konvencionális piaci intézményekkel. Az írás kitér az intézményi vállalkozások széles körű, gyakran globális léptékű extern hatásaira is

Identifying Opportunities to Improve Competitiveness through Innovation Illustrated on the Example of Hungary

Due to the economic downturn there is an increased need for companies and economies to outperform their competitors and gain sustainable competitive adventage. However, competiveness is a complex concept. There are a number of definitions and methodologies available to define and measure competitiveness. This study examines the data of a widely referred competitiveness report issued by the World Economic Forum annually. The analysis focuses on how innovation contribute to the overall competitiveness, what are the direct and indirect influencing factors of in novation and how the overall competitiveness may be improved through improving the innovation related indicators. The process is illustrated on the example of Hungary in the context of its’ EU and regional competitive position, with the purpose to identify areas of opportunities to improve national competiveness through innovation

Innováció Magyarországon: felülnézetben és földközelben

A globális válság szerte a világban a követett gyakorlat és gazdaságfilozófia felülvizsgálatára kényszeríti a szereplőket: egyéneket, vállalatokat és államokat egyaránt. A közgazdászoknak jött el az ideje, akik a nyomtatott és elektronikus médiában versengve keresik a kilábalás lehetőségeit. Lehet, bár e tanulmány írója nemigen hisz benne, hogy a pénzügyi rendszer, a bankok iránti bizalom helyreállítása és a kereslet állami felpumpálása a már ismert keynesi módszerekkel egy-két éven belül meghozza a várva várt fellendülést a fejlett országokban. Reménykedhetünk abban, hogy a mozgásba lendülő vonatra mi is felkapaszkodhatunk. De mi lesz azután, a következő évtizedben, amikor szinte minden innovációs mutatót tekintve az alsó harmadban vagy a sereghajtók között vagyunk az európai rangsorban

NŐI GENERÁCIÓK ÉS HELYZETÜK A HAZAI ÉS UNIÓS MUNKAERŐPIACON = FEMALE GENERATIONS AND THEIR POSITION IN THE NATIONAL AND EU LABOUR MARKET

A nők gazdasági szerepe jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben Ezenfelül a munkaerőpiacon megfigyelhető egy erőteljes generációváltás, mely jelentős kihívás eléállítja mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. A generációk különféle jegyekethordoznak, és eltérő elvárásokat támasztanak munkaadóik felé. Jelen tanulmányban a nőigenerációk munkaerőpiaci részvételét vizsgálom Magyarországon nemzetköziösszehasonlításban. A szakirodalmi áttekintést követően az elemzés során az OECD és azEurostat adataira támaszkodom. A rendszerváltást követő drasztikus visszaesést követőenjavult a helyzet, de a nők foglalkoztatása továbbra is elmarad az uniós átlagoktól éscélkitűzésektől.</jats:p

Transzformációs válság: Rögös út az információs kapitalizmus felé

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán

Innováció Magyarországon

A globális válság szerte a világban a követett gyakorlat és gazdaságfilozófia felülvizsgálatára kényszeríti a szereplőket: egyéneket, vállalatokat és államokat egyaránt. A közgazdászoknak jött el az ideje, akik a nyomtatott és elektronikus médiában versengve keresik a kilábalás lehetőségeit. Lehet, bár e tanulmány írója nemigen hisz benne, hogy a pénzügyi rendszer, a bankok iránti bizalom helyreállítása és a kereslet állami felpumpálása a már ismert keynesi módszerekkel egy-két éven belül meghozza a várva várt fellendülést a fejlett országokban. Reménykedhetünk abban, hogy a mozgásba lendülő vonatra mi is felkapaszkodhatunk. De mi lesz azután, a következő évtizedben, amikor szinte minden innovációs mutatót tekintve az alsó harmadban vagy a sereghajtók között vagyunk az európai rangsorban