Mi újság a médiában?

A média és a turizmus számos ponton összefonódik, mindkettő a mindennapi élet szerves része. A turizmus az a gazdasági ágazat, amely a legpozitívabb képet sugározza egy területről. Elismerve gazdasági jelentőségét, a magyarországi média kiemelt figyelmet szentel a turizmusnak. A tanulmány egy, a hazai vendégforgalomban vezető szerepet betöltő úti cél, a Balaton segítségével vizsgálja, hogy az írott médiában megjelenő nem fizetett tartalmak milyen képet sugároznak a potenciális utazók és a döntéshozók felé. A kutatás eredményei alátámasztanak több turizmuselméleti tételt, és több ponton párhuzamba állíthatók a balatoni turizmus főbb jellemzőivel. A következtetések közelebb visznek a turisztikai desztináció imázsának komplex értelmezéséhez, és így hozzájárulnak a hely által közvetített, minden célcsoport számára releváns értékek meghatározásához

Naptej, fürdőruha… + helyi termék? A helyi termékek iránti kereslet a Balatont turisztikai céllal felkeresők körében = Suntan lotion, swimwear… + local products? The demand for local products among leisure travellers to Lake Balaton

Napjainkban egyre több figyelmet kap az egészség, az egészséges életmód, melynek szerves része az egészséges, helyi alapanyagokra épülő étkezés. A nem élelmiszer jellegű termékek esetében is reneszánszát éljük a helyben, kis mennyiségben készült produktumoknak. Mindezen tendenciák éreztetik hatásukat a Balaton térségében: az elmúlt években zajlott fejlesztések kedveznek a helyi termékek iránti kereslet növekedésének – az igényeket a vendéglátóhelyek, a piacok és a fesztiválok autentikus termékekkel, szolgáltatásokkal, jó minőségű ajándéktárgyakkal igyekeznek kielégíteni. A helyi termékek autentikusan reprezentálhatják a célterületet, támogatják a fenntartható termelést és fogyasztást, és a turisztikai élménynek is van egy kézzelfogható eleme. Kutatásunk fókuszában a Balatont turisztikai céllal felkeresők állnak. A kvantitatív megkérdezés azt vizsgálta, hogy az utazók számára a helyi termékek mennyire vonzóak, vásárolnak-e és ha igen, hol az utazás során. Az utazók háromnegyede 2-3 helyi terméket vásárolt a Balatonnál, a termék típusától függően eltérő helyszíneken. A vásárlás helyszínét megvizsgálva arra teszünk javaslatokat, hogy a helyi termékek esetében az értékesítési csatornák közül milyen kombinációk alkalmazhatóak leghatékonyabban a nyári időszakban pihenési, kikapcsolódási céllal a Balatonhoz utazó látogatók körében. = Health and healthy life-style are gaining importance in today’s world, and eating habits, including local ingredients and products, are often in focus. Non-food and local (not mass-produced) products are also enjoying a ’renaissance’, with their low-volume items. All of these trends influence tourism around Lake Balaton: recent developments support the increased demand for local products – catering establishments, markets and festivals aim to meet the demands with authentic products, services and good quality souvenir items. Local products are an authentic representation of the destination, support sustainable production and consumption. At the same time, tourist experience includes ‘tangible’ factors. Our research focuses on the leisure travellers to Lake Balaton. The quantitative survey’s main objective is to map what kind of local products are bought and where do travellers buy them when visiting the lake and surroundings. Results show that three-quarters of the travellers buy 2-3 local products in various places (depending on the type of the product) during their trip to Lake Balaton. Mapping the places for buying local products (differentiating food and non-food items) may help in the selection of successful distribution channels in order to reach summer holiday tourists – who are still the dominant segment – during their vacation

Nekem a Balaton a Riviéra – turisztikai dzsentrifikáció a Balaton-felvidéken a COVID-19 járvány idején = For me, Lake Balaton is the Riviera – Tourism-led gentrification in the Balaton Uplands focusing on the Covid-19 impacts

Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik. Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik

A szövegkohézió újrateremtése műfordításban: esettanulmány Salinger The Catcher in the Rye című művének két magyar fordításáról

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szövegszerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) kohéziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül

Pro- and anti-inflammatory factors, vascular stiffness and outcomes in chronic hemodialysis patients

In this observational study we addressed accelerated arteriosclerosis (AS) in patients with chronic renal failure (CRF) on hemodialysis (HD) by measuring vascular stiffness (VS) parameters and attempted to relate them to pro-inflammatory and protective factors.96 consecutive patients receiving regular HD were included. 20 adult patients without major renal, cardiovascular or metabolic morbidities served as controls.AS parameters (carotid-femoral pulse wave velocity - PWV, aortic augmentation index - Aix) were measured by using applanation tonometry (SphygmoCor, AtCor Medical, Sidney). In addition to routine laboratory tests 25(OH) vitamin D3 (vitamin D3) and high-sensitivity C-reactive protein (hsCRP) were quantified by immunometric assay; whereas fetuin-A, α-Klotho, tumor necrosis factor-α (TNF-α) and transforming growth factor-β1 (TGF-β1) were determined by ELISA.Pro-inflammatory biomarkers (hsCRP, TNF-α and TGF-β1) were markedly elevated (P < 0.01), while anti-inflammatory factors (fetuin-A: P < 0.05, α-Klotho: P < 0.01, vitamin D3: P < 0.01) significantly depressed in HD patients when compared to controls. PWV was significantly affected only by total cholesterol, fetuin-A and dialysis time. Multiple linear regression analyses revealed that several clinical and laboratory parameters were associated with pro- and anti-inflammatory biomarkers rather than VS. The impact of baseline clinical and biochemical variables on outcome measures were also analyzed after three-year follow-up, and it was demonstrated that low levels of vitamin D, α-Klotho protein and fetuin-A were related to adverse cardiovascular outcomes, whereas all-cause mortality was associated with elevated hsCRP and depressed vitamin D.Our results provide additional information on the pathomechanism of accelerated AS in patients with CRF, and documented direct influence of pro- and anti-inflammatory biomarkers on major outcome measures