A folyóiratcikkek súlya a különféle tudományterületek szakirodalmában: az elmúlt két évtized trendjei

Absztrakt Vizsgálatunk során a folyóiratcikkek arányát hasonlítottuk össze néhány természettudományi, valamint társadalom- és bölcsészettudományi szakterület összefoglaló (review) cikkeinek irodalomjegyzékében. Megállapítottuk, hogy az 1995–2014 időszakban a folyóiratcikkek aránya mindegyik vizsgált területen növekedett. A legintenzívebb növekedés a társadalomtudományi területen volt tapasztalható. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 985–987

A Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály létrejötte

Az MTA 182. közgyűlésén hozott határozatnak megfelelően 2012. január 1-jétől az MTA Könyvtára lett az MTA Kutatásszervezési Intézet általános jogutódja. A tudományelemzési és tudománypolitikai profilt a volt intézeti munkatársak egy részéből megalakult Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály (TTO) vette át. A tevékenység elemei: tudománymetriai kutatások, módszertani fejlesztések; régiók, országok, intézmények, egyének tudományos publikációs adatainak sok szempontú feldolgozása, elemzése; bibliometriai szolgáltatások; tudományszociológiai vizsgálatok. Tudománytörténeti érdekesség, hogy az első hazai tudománymetriai műhely, a nemzetközi hírű Budapesti Tudománymetriai Iskola is az MTA Könyvtárában jött létre az 1970-es évek második felében, Braun Tibor és Ruff Imre kezdeményezésére

Tudományos fokozattal rendelkező fiatal biológusok munkahelyi orientációja

A kutatói életpálya legmeghatározóbb szakasza a doktori fokozat megszerzését követő hat-nyolc év. Az ezen időszakot vizsgáló nemzetközi kutatások két fontos tényre hívják fel a figyelmet. Egyfelől arra, hogy az egyetemi és a kutatóintézeti munkahelyek száma lassabban nő, mint a doktorok száma, emiatt érdemes már a képzés idején diverzifikált életpályában gondolkodni. Másfelől empirikus vizsgálatokból az is kiderült, hogy nincs szó „elveszett generációról” a fiatal doktoráltak esetében: a felsőoktatáson kívüli közszféra, a magánszektor vagy a nonprofit szektor akár a PhD-fokozattal rendelkezők 50-60 százalékának is képes megfelelő pozíciót és feladatot biztosítani. Kutatásunk a vártnál sokkal kevésbé tárt fel új munkaerő-piaci tendenciákat az 1993 után PhDfokozatot szerzett biológus kutatók esetében. Eredményeink szerint Magyarországon még közel 70 százalékban a felsőoktatásban vagy az MTA kutatóhálózatában (együtt: akadémiai szektor) helyezkednek el a frissen doktoráltak, és a legfontosabb alternatíva nem az üzleti szektor, hanem a külföldi munkahely választása. A különböző szervezeti típusokban való munkavállalás valószínűségét próbáltuk meg modellezni. A kis minta ellenére jól látható, hogy az akadémiai karriertípus vizsgált tényezői határozottan különböznek a magánszférában dolgozó típuséitól