Kórházi osztályok gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibáinak közvetlen megfigyelése = Survey of drug dispensing errors in hospital wards

A gyógyszereléssel összefüggő hibák előfordulása igen gyakori. A hozzájáruló tényezők és kockázatok korlátozott ismerete gátolja az eredményes prevenciós stratégiák fejlesztését és kipróbálását. Célkitűzés: Az elrendelt és osztott gyógyszerkészítmények közötti eltérések felmérése és a kockázatok azonosítása a gyógyszerosztás során. Módszer: Prospektív, direkt megfigyeléses vizsgálat két kórházi fekvőbeteg-osztályon. Eredmények: A megfigyelt gyógyszeradagok száma 775, az elrendelt gyógyszeradagoké 806, a maximális hibalehetőségeké 803 volt. A nem megfelelő gyógyszeradagok száma 114, a hibaarány 14,1% volt. Az észlelt hibatípusok közül a nem megfelelő hatóanyag-mennyiség osztása 25,4%-ban, nem felezhető készítmény felezése 24,6%-ban, behozott gyógyszer elmaradt osztása 16,4%-ban, nem az elrendelt hatóanyagú gyógyszer kiadagolása 14,2%-ban fordult elő. A nem megfelelő gyógyszeradagok 87%-át komolyabb következményekkel nem járó csoportba sorolták be, míg a hibák 13%-a minősült potenciálisan súlyosnak. Következtetések: A direkt megfigyeléses módszer alkalmas a kórházi fekvőbeteg-osztályok gyógyszerelési gyakorlatának megismerésére és a kockázatok feltárására. A gyógyszerelés és betegbiztonság javítása érdekében a vizsgálat eredményeit, az azonosított kockázatokat a szerzők továbbgondolásra érdemesnek tartják az ellátói gyakorlatokban. Orv. Hetil., 2011, 152, 1391–1398. | Medication errors occur very frequently. The limited knowledge of contributing factors and risks prevents the development and testing of successful preventive strategies. Objective: To investigate the differences between the ordered and dispensed drugs, and to identify the risks during medication. Methods: Prospective direct observation at two inpatient hospital wards. Results: The number of observed doses was 775 and the number of ordered doses was 806. It was found that from the total opportunities of 803 errors 114 errors occurred in dispensed drugs corresponding to an error rate of 14.1%. Among the different types of errors, the most important errors were: dispensing inappropriate doses (25.4%), unauthorized tablet halving or crushing (24.6%), omission errors (16.4%) and dispensing an active ingredient different from the ordered (14.2%). 87% of drug dispensing errors were considered as errors with minor consequences, while 13% of errors were potentially serious. Conclusions: Direct observation of the drug dispensing procedure appears to be an appropriate method to observe errors in medication of hospital wards. The results of the study and the identified risks are worth to be reconsidered and prevention measures should be applied to everyday health care practice to improve patient safety. Orv. Hetil., 2011, 152, 1391–1398

A SARS-CoV-2 vírus magyarországi megjelenésének kimutatása légúti minták retrospektív vizsgálata alapján

Bevezetés: Magyarországon 2020. március 4-én sikerült először kimutatni a SARS-CoV-2 jelenlétét két iráni beteg felső légúti mintájában. Az első pozitív esetek megjelenését követően felmerült a kérdés, hogy a vírus mikor kerülhe- tett be Magyarországra, esetleg okozott-e korábban megbetegedést. 2020. március 4-ét megelőzően a kifejezetten SARS-CoV-2-vizsgálatra beküldött 224 légúti minta közül egyetlen sem bizonyult pozitívnak a fent említett 2 minta kivételével. Célkitűzés: A Nemzeti Népegészségügyi Központ Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma célul tűzte ki, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 19. között légútivírus-vizsgálatra beérkezett mintákat visszamenőlegesen megvizsgálja az új koronavírus irányában. Módszer: A tanulmányhoz felhasználtuk egyrészt az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő, virológiai mintavétele- zésre is felkért (ún. sentinel) orvosok által rendszeresen vett, hetente beküldött légúti mintákat, másrészt az egyéb, diagnosztikus céllal beérkezett beteganyagokat. A vizsgálatokat real-time PCR-módszerrel végeztük. Eredmények: A sentinel orvosok által beküldött 465 légúti mintából egy sem bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak. Az egyéb (nem SARS-CoV-2) légúti diagnosztikus vizsgálatra érkező 551 minta között sem találtunk március 4-e előtt vett pozitív mintát. Következtetések: Ezen adatok alapján valószínűsíthető, hogy az elsőként 2020. március 4-én diagnosztizált esetek előtt a SARS-CoV-2 nem okozott klinikai tünetekkel járó fertőzést az országban

Seasonal and inter-seasonal RSV activity in the European Region during the COVID-19 pandemic from autumn 2020 to summer 2022

© 2023 The Authors. Influenza and Other Respiratory Viruses published by John Wiley & Sons Ltd.Background: The emergence of the Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 (SARS-CoV-2) in early 2020 and subsequent implementation of public health and social measures (PHSM) disrupted the epidemiology of respiratory viruses. This work describes the epidemiology of respiratory syncytial virus (RSV) observed during two winter seasons (weeks 40–20) and inter-seasonal periods (weeks 21–39) during the pandemic between October 2020 and September 2022. Methods: Using data submitted to The European Surveillance System (TESSy) by countries or territories in the World Health Organization (WHO) European Region between weeks 40/2020 and 39/2022, we aggregated country-specific weekly RSV counts of sentinel, non-sentinel and Severe Acute Respiratory Infection (SARI) surveillance specimens and calculated percentage positivity. Results for both 2020/21 and 2021/22 seasons and inter-seasons were compared with pre-pandemic 2016/17 to 2019/20 seasons and inter-seasons. Results: Although more specimens were tested than in pre-COVID-19 pandemic seasons, very few RSV detections were reported during the 2020/21 season in all surveillance systems. During the 2021 inter-season, a gradual increase in detections was observed in all systems. In 2021/22, all systems saw early peaks of RSV infection, and during the 2022 inter-seasonal period, patterns of detections were closer to those seen before the COVID-19 pandemic. Conclusion: RSV surveillance continued throughout the COVID-19 pandemic, with an initial reduction in transmission, followed by very high and out-of-season RSV circulation (summer 2021) and then an early start of the 2021/22 season. As of the 2022/23 season, RSV circulation had not yet normalised.Peer reviewe

Emergence and characterisation of pandemic H1N1 influenza viruses in Hungarian swine herds

In 2010, two novel porcine H1N1 influenza viruses were isolated from pigs with influenza-like illness in Hungarian swine herds. Sequence and phylogenetic analysis of these strains revealed that they shared molecular features with the pandemic H1N1 influenza virus strains, which emerged globally during 2009. The PB2, HA and NA genes contained unique amino acid changes compared to the available new H1N1 influenza virus sequences of pig origin. Furthermore, the investigated strains could be separated with respect to parallel amino acid substitutions affecting the polymerase genes (PB2, PB1 and PA) and the nucleoprotein (NP) gene, supporting the proposed complementarities between these proteins, all required for the viral fitness. Molecular characterisation of two Hungarian human pandemic H1N1 isolates was also performed, so that we could compare contemporaneous strains of different host species origins. Shared molecular motifs in various genes of animal and human influenza strains suggested that the Hungarian porcine strains could have originated from humans through direct interspecies transmission. This study is among the few that support the natural human-to-pig transmission of the pandemic H1N1 influenza virus

Respiratory Syncytial Virus European Laboratory Network 2022 Survey:Need for Harmonization and Enhanced Molecular Surveillance

Respiratory syncytial virus (RSV) is a common pathogen causing mostly cold-like symptoms, but in very young infants and elderly individuals it can lead to severe disease and even death. There are currently promising developments both in vaccine development and in therapeutics that are expected to be approved soon. To get an impression within European countries of the laboratory diagnostics and surveillance activities, in anticipation of these developments, we queried the members of the European Respiratory Syncytial Virus Laboratory Network (RSV-LabNet, under the umbrella of the PROMISE project) via an online survey. The answers from the consortium members showed scattered monitoring and the application of a broad array of techniques in the laboratories. A majority of the members expressed strong interest in harmonization and collaboration for setting up surveillance programs and the need for sharing laboratory protocols. The additional value of RSV whole-genome sequencing is broadly appreciated, but implementation requires further development and closer collaboration. The RSV-LabNet can have an important responsibility in establishing contacts and exchange of expertise and providing a platform for communication to advance diagnostics, preparedness, and surveillance.</p

Respiratory Syncytial Virus European Laboratory Network 2022 Survey:Need for Harmonization and Enhanced Molecular Surveillance

Respiratory syncytial virus (RSV) is a common pathogen causing mostly cold-like symptoms, but in very young infants and elderly individuals it can lead to severe disease and even death. There are currently promising developments both in vaccine development and in therapeutics that are expected to be approved soon. To get an impression within European countries of the laboratory diagnostics and surveillance activities, in anticipation of these developments, we queried the members of the European Respiratory Syncytial Virus Laboratory Network (RSV-LabNet, under the umbrella of the PROMISE project) via an online survey. The answers from the consortium members showed scattered monitoring and the application of a broad array of techniques in the laboratories. A majority of the members expressed strong interest in harmonization and collaboration for setting up surveillance programs and the need for sharing laboratory protocols. The additional value of RSV whole-genome sequencing is broadly appreciated, but implementation requires further development and closer collaboration. The RSV-LabNet can have an important responsibility in establishing contacts and exchange of expertise and providing a platform for communication to advance diagnostics, preparedness, and surveillance.</p