Vak gyermekek nyelv- és beszédfejlődésének sajátos vonásai és háttere = Special Characteristics and Background of Speech and Language Development in Blind Children

Célkitűzés: Áttekintő tanulmányunk célja egy kevéssé kutatott terület, a súlyos fokban látássérült (vak) gyermekek nyelv- és beszédfejlődésének bemutatása. Módszertan: A témában kevés publikáció jelent meg, leginkább esettanulmányok, aminek oka a populáció (nagyon) kis elemszáma és a vak gyermekek egymástól jelentősen eltérő fejlődési üteme. A vizsgálatok és publikációk hiányát tovább fokozza, hogy a magyar nyelvi sajátosságok nehezen hasonlíthatók a kutatások zömét nyújtó angol nyelvű irodalom tényeihez. Tanulmányunkban a témában keletkezett kutatások eredményeit mutatjuk be. Következtetések: A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlődésében megfigyelhető eltérések különösen a fogalmak és reprezentációk kialakulásában, illetve a kommunikáció területén jelentősek, melyek iskoláskorra csökkennek. Látó gyermekekkel összehasonlítva, a vak csoport esetén az auditív információk jobb kódolása, illetve a fonémaalapú szóelőhívási stratégia lehet a nagyobb verbális munkamemória-kapacitás és a fonémafluenciafeladatokban mérhető jobb teljesítmény hátterében. A verbális munkamemória és a jobb auditív percepciós előny felnőttkorra is jellemző. Ennek neurális háttere biztosított, mivel vizuális depriváció hatására sem inaktív egy agykérgi terület sem. A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlődésében ezért megnő a környezet szerepe. Aim: The goal of our review is to present an unresearched field, namely speech and language development in blind children. Method: There are only a few related publications, mostly case studies. The reason is the small number of the population and different development in blind children. In this paper publications which were written in this topic are reviewed. Conclusion: Differences in speech and language development of blind children are meaningful in formation of categories and representations or rather in communication which decreases by school age. In comparison to sighted children, the blind group performs better verbal working memory capacity and phonemic fluency, which may be caused by better coding of auditory information and phoneme-based word recognition strategies. A better verbal working memory and auditory perceptive benefit are typical in adulthood, too. The neural background is ensured because there are no inactive cortical regions after visual deprivation. The role of the environment in blind children’s speech and language development therefore is crucial

A 7 és 15 éves vak gyermekek emlékezeti, nyelvi és téri feldolgozás mutatói

A látássérült populáció kognitív vizsgálata mérésmetodikai problémák miatt nehézségbe ütközik. Ez kifejezetten érvényes a vak gyermekek mérésére. Tanulmányunk célja a korábban és jelenleg is használt populációspecifikus tesztbattériák bemutatása, majd az általunk kialakított és pszichometriai elemzésnek alávetett feladatsor használatával felmért 7–15 éves teljes magyar ép értelmű vak populáció és illesztett látó kontrollcsoport kognitív profiljának elemzése. A feladatok megválasztási szempontjainál mérlegelésre kerültek a jelenlegi intelligenciakutatások által megerősített főbb dimenziók, az alkalmazhatóság és a tesztek elérhetősége. A kiválasztott vagy kialakított feladatok magját a NEPSY®-I és a WISC-IV tesztek elméleti és gyakorlati tapasztalatai adták. Eredményeink közül kiemelendő, hogy a vak csoport a téri feldolgozás területén nagymértékű elmaradást mutat a látó kontrollhoz képest. A látó mintában a koraszülött gyermekek a téri feladatok esetén rosszabbul teljesítenek időre született társaikhoz képest. A vak és a látó csoportok a munkamemória feladatok közül csak a Magyar Álszóismétlési Teszt (Racsmány és mtsai, 2005) esetén mutattak szignifikáns különbséget, továbbá, a két csoport eredménye a fonéma fluenciát mérő feladatban tért el egymástól. Eredményeink alapján elmondható, hogy a vakság nagymértékben befolyásolja a téri tájékozódást, azonban a verbális munkamemóriát és a nyelvi funkciókat kevésbé. | The cognitive investigation of visually impaired population poses difficulties due to the limitations of the methodology of measurement. This is especially so for blind children. The goal of this paper is to present population specific tests are presented in the past as well as in the present. This is followed by the cognitive profile of the complete 7–15 year old blind (with typical development) population of Hungary as well as that of the matched sample sighted control group. The analyses have been carried out using a set of test questions developed and psychometrically tested by the present authors. The case of the thus selected or newly created test questions is based on theoretical and practical experience derived from NEPSY®-I and WISC-IV tests. According our results, the results on spatial tasks are influenced by vision and the time of birth. Among working memory tasks, there was significant difference only in the Hungarian non-word-repetition task, between the blind and the sighted groups. There was also a significant difference between the two groups in phonemic fluency task. Spatial orientation is largely influenced by blindness but we have not found the same result in verbal working memory capacity and in language functions

Látás és látéssérülés

Adaptált digitalizált tartalom. Az ELTE Fogyatékosügyi Központja a fogyatékossággal élő hallgatók megsegítése céljából tankönyveket adaptál. A tananyag akadálymentes, adaptált változata az arra jogosult (a fogyatékosügyi koordinátoroknál regisztrált) hallgatók számára érhető el