Zalaszentgrót: a civil társadalom szerepe egy aprófalvas térség integrációjában

Tanulmányomban egy dunántúli kisváros társadalmi integrációját vizsgálom kvalitatív módszerekkel. A vizsgált város két sajátossággal rendelkezik: pontosan 35 éve (több környező falu összevonásával érve el a szükséges lakosság méretet) nyilvánították várossá. A város még ma is magán viseli ennek nyomait, többek között azt, hogy a térség falvaival szorosan együttműködik. A kisváros másik sajátossága, hogy nem a városi önkormányzat, hanem egy, a kilencvenes években önkormányzatok által alapított civil szervezet körül kialakult hálózat szervezi a helyi fejlesztéseket. Írásomban a társadalmi integráció gazdasági, kulturális és politikai dimenzióit elemezve arra keresem a választ, hogy melyek azok az erők, amelyek Zalaszentgrót társadalmát integrálják? Mi teszi egységessé a vidéki kisvárost és teszi azt a környező falvak központjává, miközben a földrajzi, közlekedési sajátosságok, a térség gazdasági és társadalmi helyzete nem feltétlenül predesztinálják erre a várost. Írásom a vidéket érintő közpolitikai beavatkozásokat elemző szakirodalom mellett a vidékfejlesztési elméletekre épül. A térségbeli fejlesztések a neo-exogén fejlesztési paradigmával írhatók le. Azaz itt is megfigyelhető a korábbi állami feladatok kiszervezése, a mezőgazdaság térségi szerepének csökkenése, az infokommunikációs technológiák terjedése, és a globális hatások korábbinál erősebb helyi megjelenése, valamint ezzel párhuzamosan az önszerveződés szerepének növekedése. Elemzésem szerint Zalaszentgróton éppen ez utóbbi vonás, a helyi önszerveződés és a fejlesztések nyomán erősödő helyi közösségek teszik lehetővé, hogy az esetleg felbukkanó hatalmi versengés közepette is stratégiák mentén valósulhassanak meg a fejlesztési kezdeményezések

Energy use research in social sciences – introduction to a research topic

Energy use is surely among the most studied topic, factors influencing households’ energy 8 use and social determinants, the social context is energy use is obviously cannot be less interesting 9 research topic. Despite it a recently conducted systematic literature review shows that while certain 10 aspects are highly studied, like attitudes toward energy use and energy poverty, other perspectives 11 of the topic are under-studied. The following paper gives a systematic review about the state of the 12 art and offers further researches to fill the gap

Motivations of Subsistence Farming in Hungary: Analysis of a Multi-Factored Phenomenon

Our paper aims to explore the role of subsistence farming in Hungary by reviewing the literature, analyzing the primary data from a repre- sentative survey conducted in 2018 in Hungary and presenting two case-studies. According to European and national-level policy analysis, subsistence farming is a cornerstone of European agriculture, as it is a central element of a positive rural image. The paper is based on earlier theories on subsistence farming, and argues that it is worth analyzing the different factors influencing subsist- ence farming in order to better understand the motivations of participating in this kind of activity. The paper analyses the role of five different factors on subsistence farming: economic, societal, policy, discursive, and sustainabil- ity factors, and argues that, although all five factors are important in order to understand the phenomenon, economic and policy factors are the most important in this type of activity, while sustainability is almost imperceptible

Területi integráció és fejlesztéspolitika : Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fejlesztési kezdeményezések milyen hatást gyakorolnak a területi integrációra. Kutatásunkban a Vértesi NatúrPark példáján keresztül azt vizsgáltuk, hogy egy területi alapú fejlesztési kezdeményezés képes-e átalakítani az érintettek térbeli kapcsolatait. Jelen tanulmány célja, hogy egy fejlesztéspolitikai tárgyú esettanulmány segítségével mutassuk be a területi integráció mechanizmusait. Eredményeink azt mutatják, hogy a részvétel mértékét alapvetően meghatározza a szereplők státusza, a legaktívabbak az alapító tagok. A Vértesi Natúrpark programjaiban való részvétel és aktivitás mértéke növeli az egyéb jellegű térbeli kapcsolatok kiterjedtségét is. Az involváltságra hatással van a Vértesi Natúrparkhoz való térbeli közelség, ebből következően erős Csákvárnak és a környékének a szerepe az összefogásban. A térbeli közelségen alapuló integráltság a kezdeményezéssel való azonosulást is meghatározza és csökkenti a versengő elképzelések kibontakozását