"Alapvetően nem változott semmi" : Egész napos iskola vagy egész nap az iskolában?

Az iskola szerepe az elmúlt évszázadokban kiszélesedett, egyre többen és egyre hosszabb ideig vesznek részt szervezett iskolai képzésben. A délelőtti tanítási időn túli iskolai foglalkozások, az iskolai étkeztetés az iskolákban hosszú múltra tekint vissza Magyarországon. Az utóbbi évtized oktatáspolitikájának jellemző vonulata az egész napos iskola koncepciójának megjelenése hazánkban is. Több európai országban már évtizedek óta egész napos oktatásban vesznek részt a gyerekek. Egyes országokban a közelmúltban bekövetkezett „PISA-sokk” hatására döntöttek úgy, hogy komplex ellátást nyújtó intézményeket hoznak létre. Az egész napos iskola nem a félnapos iskola meghosszabbítása. A szakirodalomban az egész napos iskolára a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőség növelésének egyik eszközeként tekintenek. A kutatók kiemelik az egész napos iskola eszköz jellegét, amelynek hatékonysága a belső tartalmától, a minőségétől függ. Még nincs egyértelmű válasz, hogy a minőségi tanórai és szabadidős foglalkozásokkal működő egész napos iskola alkalmas-e a nevelés és az oktatás hatékonyabbá tételére. Magyarországon a 2013/2014. tanévtől az általános iskolai időkeret kibővült, új fogalomként jelent meg az egész napos iskola, mint választható oktatásszervezési forma, amelyben a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kell megszervezni a tanórákat és az egyéb foglalkozásokat. A dolgozatban egész nap nyitva tartó iskolának neveztem azt a további új intézkedést, melyben a törvény a köznevelési intézmények számára kötelező nyitva tartást ír elő délután tizenhat vagy tizenhét óráig. Kutatásom annak a vizsgálatára irányul, hogy mi jellemzi az egész napos iskola hazai megjelenésének és törvényi szabályozásának folyamatát, az erre irányuló törvényi kereteket és azok megvalósulását, mennyiben jelenik meg ebben a folyamatban az iskolai pályafutás esélyeinek, azok kiegyenlítésének szempontja, a kedvezőtlen helyzetű gyerekcsoportok célzott támogatása. További kérdésem az, hogy az egész nap nyitva tartó iskolák hogyan alkalmazkodtak az új időkeret adta kötelezettségekhez. A kutatás módszertani eszközei vegyesek, kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használok. A vizsgálati szintekhez igazodva választottam meg a kutatás módszereit. A makroszintű vizsgálatot az országban működő egész napos iskolákat felölelő statisztikai másodelemzés és egy kérdőíves kutatás jelenti. Az egész napos illetve az egész nap nyitva tartó iskolák helyi szintű működését öt helyszínen, öt esettanulmány keretében vizsgálom. Továbbá egy németországi egész napos iskola működésébe is bepillantást nyújtok. A témát aktuálissá teszi az, hogy a köznevelési törvény a délutáni benntartózkodásból fokozatos átmenetet teremtve kívánja elterjeszteni az egész napos iskolát

"A kötelezővé válás okozott zavart"

Egyes országokban már évtizedek óta egész napos oktatásban vesznek részt a gyerekek, több ország pedig a közelmúltban döntött úgy, hogy komplex ellátást nyújtó intézményeket hoz létre. Hazánkban a délelőtti tanítási időn túli iskolai foglalkozások és az iskolai étkeztetés nem számít újnak a közoktatási rendszerben, de az utóbbi évtizedben megjelent az egész napos iskola koncepciója hazánkban is. A szakirodalom szerint az egész napos iskola a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőség növelésének egyik eszköze lehet. A kutatók kiemelik az egész napos iskola eszköz-jellegét, amelynek hatékonysága a belső tartalmától, a minőségétől függ. Magyarországon a 2013/2014. tanévtől az általános iskolai időkeret bővült, új lehetőségként jelent meg az egész napos iskola, mint választható oktatásszervezési forma, amelyben a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kell megszervezni a tanórákat és az egyéb foglalkozásokat. Ezzel egy időben jelent meg az az új törvényi rendelkezés, amely a köznevelési intézmények kötelező nyitva tartását írja elő délután négy óráig, amit a tanulmányomban egész nap nyitva tartó iskolának nevezek

Expression pattern of the human ABC transporters in pluripotent embryonic stem cells and in their derivatives

Background: ATP-binding Cassette (ABC) transporters have key roles in various physiological functions as well as providing chemical defense and stress tolerance in human tissues. In this study we have examined the expression pattern of all ABC proteins in pluripotent human embryonic stem cells (hESCs) and in their differentiated progenies. We paid special attention to the cellular expression and localization of multidrug transporter ABC proteins. Methods: Stem cell differentiation was carried out without chemical induction or cell sorting, and specialized cell types were separated mechanically. Cellular features regarding pluripotency and tissue identity, as well as ABC transporter expression were studied by flow cytomtery, immuno-microscopy and qPCR-based low-density arrays. Results: Pluripotent hESCs and differentiated cell types (cardiomyocytes, neuronal cells and mesenchymal stem cells) were distinguished by morphology, immunostaining markers and selected mRNA expression patterns. We found that the mRNA expression levels of the 48 human ABC proteins also clearly distinguished the pluripotent and the respective differentiated cell types. When multidrug and lipid transporter ABC protein expression was examined by using well characterized specific antibodies by flow cytometry and confocal microscopy, the protein expression data corresponded well to the mRNA expression results. Moreover, the cellular localization of these important human ABC transporter proteins could be established in the pluripotent and differentiated hESC derived samples. Conclusions: These studies provide valuable information regarding ABC protein expression in human stem cells and their differentiated offspring. The results may also help to obtain further information concerning the specialized cellular functions of selected ABC transporter

A tartós videó-EEG-monitorozás szerepe a gyermekkori epilepsziák diagnosztikájában

A videó-elektroencefalográfiás (EEG-) monitorozás kulcsfontosságú eszköz az epilepsziaszindrómák diagnosztizálásában, illetve a különböző paroxysmalis jelenségek differenciáldiagnosztikájában. Az EEG és a videó kombinálása lehetővé teszi a klinikusok számára az agyi elektromos tevékenységben bekövetkező változások és az azokat kísérő klinikai tünetek közötti összefüggés felismerését, az észlelt rohamjelenség evolúciójának és szemiológiájának valós idejű megfigyelését, a pontos diagnózis és az optimális kezelési terv felállítását. A digitális technika fejlődésével párhuzamosan – jobb képi felbontás, hosszabb felvételi időtartam, nagyobb adattároló kapacitás – a videó-EEG-monitorozás érzékenysége és specifikussága is jelentősen nőtt, hozzájárulva a diagnózisok pontosításához és a személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozásához az epilepsziás és más paroxysmalis neurológiai tüneteket mutató betegek számára. A jelen összefoglaló áttekintést nyújt a videó-EEG kiemelt jelentőségéről a gyermekkori epilepszia-kórképek diagnosztikájában, az epilepsziás és a nem epilepsziás paroxysmalis jelenségek megkülönböztetésében, valamint az idegsebészeti beavatkozások előtti kivizsgálásban betöltött szerepéről. Tanulmányunkban bemutatjuk a kórházunk videó-EEG-monitorozási egységében a gyermekkori epilepsziák és paroxysmalis jelenségek kivizsgálásában összegyűlt, több mint két évtizedes eredményeket és tapasztalatokat, alátámasztva a módszer jelentőségét a gyermekneurológiában. Orv Hetil. 2024; 165(19): 722–726