Magyarországon élő külföldi állampolgárok területi jellegzetességei

2001-hez képest 2011-ben több külföldi állampolgár él Magyarországon. A migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5%-át. Az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések következményei, a határokon túl nyúló nyelvi, kulturális kapcsolatok ma is meghatározóak a Kárpát-medence migrációs folyamataiban. A vizsgált tíz év alatt ez a meghatározottság csökkent; a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedik, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A két népszámlálás közötti adatok alátámasztják, hogy Magyarországon a lokális migrációs szereptől a globális felé történt elmozdulás. Ugyanakkor a globális migráció során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest. Mivel a külföldi állampolgárok területi eloszlása különbözik a magyar népességétől, az országos hatásokat jelentősen felülmúlják az általuk preferált térségekben érezhető befolyásuk. Három térséget emelhetünk ki migrációs szempontból: Közép-Magyarországot, a határ menti járásokat és a Balaton térségét. Budapest és Pest megye nagyobb távolságból vonzza a külföldieket, itt él a legtöbb nem európai migráns. Sok a foglalkoztatott, kisebb az átlagéletkor, magasabb az iskolai végzettség. Itt elsősorban a gazdaságilag aktív, magasabban kvalifikált külföldi állampolgárok telepszenek le. Az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is a migráció célterületévé vált. Magyarországon, ahol a külföldi állampolgárok legnagyobb része még mindig a szomszédos országokból érkezik, a migránsok területi megoszlásában meghatározó szerepe van a célterületek elhelyezkedésének is. Az új lakóhely választásában tehát a gazdasági centrumterületek mellett a határ menti térségek is fontos szerepet játszanak. Ezekben a járásokban nem olyan sokszínű az állampolgárságok szerinti összetétel, főképpen a határ másik oldaláról érkező állampolgárok telepszenek le. A Balaton térségét főképpen a német, osztrák, holland, svájci nyugdíjasok, magasabb életkorúak választják új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárlóerejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt. Az időskorú migráció volumene jelentősen növekedett a két népszámlálás között. A két népszámlálás között a fenti három térségben erősödött meg legnagyobb mértékben a külföldiek jelenléte Magyarországon. Ugyanakkor globálisan a külföldiek 10 év alatti területi átrendeződéseire az a jellemző, hogy növekvő mértékben a már meglévő gazdasági, társadalmi struktúra szerint oszlanak el Magyarországon. A magasabb presztízsű, magasabban képzett és jobb munkaerő-piaci pozíciókkal rendelkező társadalmi csoportok inkább a jobb gazdasági mutatókkal rendelkező térségekben koncentrálódnak

Geographical networks of international migration

In the globalised world, various human activities (business, migration, etc.) organise into networks, and only through these skeletons can we observe the different phenomena that take place. In response to the emergence of globalisation we need to find new, usable tools and methods for the sound measurement of such changing phenomena. Network theory is an innovative approach that can help us handle the complexity of the 21st century. However, so far it has not featured in mainstream official statistics. The international migration offers a new field, in which to harvest the results of network theory (in geographical not in sociological sense). Through the migration countries’ networks (from where and to where migrants move) I provide some of the most important tangible outcomes of network analysis in international migration statistics. The analysis of the entire migration geographical network is limited to the presentation of the main trends and characteristics

A szomszédos országok migrációs forrásterületeinek a vizsgálata a magyar népszámlálási adatok felhasználásával 2001 és 2011 között

A migráció interdiszciplináris jelenség, mely főként a földrajz, jogtudomány, demográfia, közgazdaságtan, történelem, munkatudomány, pszichológia és a politikatudomány területét érinti. Geográfiai szempontból a Magyarországot érintő migráció kutatásában inkább a fogadó területek feltérképezésén van a hangsúly. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a hazai hatások vizsgálata ezt a megközelítési módot kívánja meg, másrészt az elvándorlási térségek többnyire beazonosítatlanok. Ennek fő indoka az adatok elérhetőségének hiánya, ami mindenképpen megnehezíti a régióspecifikus kutatásokat. Így elsődleges célom a szomszédos országok migrációs forrásterületeinek feltárása, a területi hatások részletesebb megismerése a legutóbbi két népszámlálás információi alapján. A népszámlálási adatok részletes demográfiai, munkaerőpiaci, szociológiai adat-együttessel rendelkeznek a Magyarországon élő migráns eredetű népességről (is), de az elvándorlási, születési helyekről csak ország szintű ismeretek állnak rendelkezésre. A releváns magyar migrációs adatbázisok (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatbázisa, illetve ezen alapuló Központi Statisztikai Hivatal adatállománya) ugyanakkor kevesebb információt tartalmaznak a migránsok tulajdonságairól, viszont kiterjednek azok születési helyeire is. A két adatbázis közötti kapcsolat megteremtésével lehetőség nyílik az elvándorlási területek vizsgálatát a népszámlálás részletes információs anyagával összekötni. A módszer alapja egy adatbázisok közötti összetett kulcs használata , mely az adatállományok közös változói (állampolgárság, magyarországi lakóhely, születési idő, nem, családi állapot) alapján rendeli hozzá a népszámlálás állományához a külföldi születési helyek településeit. A konkrét elemzések alapjául szolgáló külföldi településekre vonatkozó adatok így rendelkezésre álltak, de külön besorolásra volt szükség, hiszen ezek sokszor különböző nyelveken megadott településneveket, településrészek megnevezéseit tartalmazták

Romanian citizens in Hungary according to 2011 Population Census data

From the second half of the '90s Hungary - like many other Central European countries - has become a host country of migrants thanks to its economic catching-up and the European integration. Resident population of Hungary has been steadily decreased since the early ‘80s. Part of the declining domestic population has been replaced by foreign citizens, bringing with them their customs and different demographic composition. Thus, in addition to its direct population replacement role, migration has economic, social, demographic effects for Hungary. Since the regional distribution of foreign citizens is significantly different from that of Hungarian population the impacts of national scope are significantly outweighed by their influence that is perceptible in the areas preferred by them. Most migrants come from Romania to Hungary, so the aim of this article is – using the data the 2011 census – to demonstrate what Romanian migration groups can be observed in Hungary. The paper addresses in detail the exploration of source areas of Romanian citizens at regional and settlement levels, as well as the analysis of the connections between the present dwellings and those of emigration

Global Geographical Networks of International Migration and the Hungarian Case within the Carpathian Basin, 2011-2017

Globalization has been recognised and observed for decades. It is considered social phenomenon with excessive impact on the economy. In the globalised world of the 21st century, more complex systems have to be understood and interpreted than ever before. In response to the emergence of globalisation, new, usable tools and methods for the sound measurement of such changing phenomenon need to be found. As various activities (business, migration etc.) fall into networks, network theory is an innovative tool and approach in our globalised world that can help us handle the complexity of this century. However, so far it has not featured in mainstream official statistics. Globalisation and migration have posed many challenges, thus network theory can offer a possible solution for capturing the essence and benefits of new phenomena. Through the networks of migration countries’ (from where and to where migrants move) some of the most important and tangible outcomes of network analysis in international migration statistics and demography can be understood. As one of the results of the first part of this research, the existing hubs of international migration will be presented. Global migration destinations attract international migrants from greater distances, while migration connectivity between countries is constantly increasing. At the same time, most countries have few connections with other countries through migration, while few countries have many. This network is interconnected by hubs with multiple connectivity capabilities. There is no average receiving country or average sending country. The network is, however not fully centralised and none of its members has a relationship collecting monopoly with limitless growth. Due to its multiple centres, this type of network is much more resilient to external influences, so as long as migration plays a demographic and economic driving force, in the current global regulatory environment international migration will expand, its directions can only be influenced locally. Hungary has a unique role in international migration. Much more is being said about Hungary's emigrants these days (Blaskó Zs. – Gödri I., 2016; Siskáné et al, 2017; Egedy Tamás, 2017), than about the foreigners arriving legally to Hungary, or about Hungarian ethnicities emigrating from the other countries of the Carpathian Basin. The second part of this book analyses the facts and figures about foreign born population in Hungary, focusing on migrants arriving to Hungary from the Carpathian Basin and their geographical networks. The research introduces the current global migration trends, as well as the global migration networks followed by a picture of the present migration situation in Hungary. It presents the foreign born population living in Hungary in numbers, as well as the socio-demographic and economic characteristics from the perspective of the source and target territories, revealing the source areas of migration and the impact on the Hungarian ethnic population in the Carpathian Basin. Last, but not least, linking the two main parts of this book, the geographical networks of international migration within the Carpathian Basin from the Hungarian point of view will be analysed. The analysis interprets those involved in international migration in broad terms; as such, it is not solely focused on the movements of foreign citizens, but rather examines the effects of migration together with the naturalized Hungarians born abroad

Hungarian international migrations in the carpathian basin, 2011-2017

Much more is being said about Hungary’s emigrants these days (Blaskó et al. 2016; Siskáné et al, 2017; Egedy, 2017), than there is about the foreigners arriving legally to Hungary, or about Hungarians emigrating from the other countries of the Carpathian Basin. This paper analyses the intersection of the two latter phenomena, focusing on settlers from the Carpathian Basin arriving to Hungary. The study zooming into the present situation of international migration in Hungary, it introduces the foreign population living in Hungary in numbers, as well as the socio-demographic and economic characteristics from the perspective of the source and target territories, revealing the source areas of migration and the impact on the Hungarian population in the Carpathian Basin. The analysis interprets those involved in international migration in broad terms; as such, it is not solely focused on the movements of foreign citizens, but rather examines the effects of migration together with the naturalized Hungarians born abroad

The geographical network of international migration

International migration offers a new field in which the results of network theory can be harvested. Through the migration countries’ networks (from where and to where migrants move), we have provided some of the most important tangible outcomes of network analysis in migration statistics. The results of this research establish that there are hubs of international migration. Global migration destinations draw international migrants from greater distances. Migration connectivity between countries is constantly increasing. At the same time, most countries have few connections with other countries through migration, while a few have many connections. This network is interconnected by hubs with multiple connectivity capabilities

The Application of Gravity Model in the Investigation of Spatial Structure

In this paper the authors wish to introduce an application of the gravity model through a concrete example. In their investigation the gravity model was transformed to analyse the impact of accessibility in a way, that not only the size of gravitational forces but their direction can also be measured. Displacements were illustrated by a bi-dimensional regression. The aim of this paper to give a new perspective to the investigation of spatial structure through a Hungarian example. This makes easier the transport planning and land development modeling. In our work accessibility analysis, gravity modeling, bi-dimensional regression calculations and GIS visualization were performed

Migrációs települési hálózatok a Kárpát-medencében, 2001-2011

A migrációs települési hálózatok vizsgálatának kulcsa a forrás és a célterületek összekapcsolása. Az elemzés alapját a népszámlálás és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal külföldiekre vonatkozó adatai szolgáltatták. A két adatbázis közötti kapcsolat megteremtésével lehetőségünk nyílt az elvándorlási települések vizsgálatát a népszámlálás részletes információs anyagával összekötni. Cikkünkben részletesen igyekszünk bemutatni Magyarország és a szomszédos országok viszonylatában a nemzetközi vándorok települési hálózatának jellegzetességeit és azokat a migránsok tulajdonságaihoz kötni. A Kárpát-medencei migrációs forrás- és célterületek közötti összefüggés elemezése során nem csak egy adott kivándorlási ország és Magyarország közötti áramlások regionális sajátosságainak feltárása a cél, hanem integráltan, a szomszédos országok mindegyikének szimultán figyelembevételével egy általános, területi kapcsolati háló megrajzolása, melyben a szomszédos országokból hazánkba érkező, főként magyar etnikumú vándorlók települési hálózatait vizsgáljuk, mely a teljes Kárpát-medencei hálózat speciális részhálózatának tekinthető. Kérdés, hogy jellemző-e, hogy a fent említett területi hálózat egyes részeit meghatározott demográfiai, munkaerőpiaci tulajdonságokkal rendelkező, Magyarországon élő külföldi állampolgárok nagyobb arányban „használják”, vagy az adott területi kapcsolatok függetlenek a vándorlók tulajdonságaitól