2001-hez képest 2011-ben több külföldi állampolgár él Magyarországon. A migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5%-át. Az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések következményei, a határokon túl nyúló nyelvi, kulturális kapcsolatok ma is meghatározóak a Kárpát-medence migrációs folyamataiban. A vizsgált tíz év alatt ez a meghatározottság csökkent; a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedik, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A két népszámlálás közötti adatok alátámasztják, hogy Magyarországon a lokális migrációs szereptől a globális felé történt elmozdulás. Ugyanakkor a globális migráció során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest.
Mivel a külföldi állampolgárok területi eloszlása különbözik a magyar népességétől, az országos hatásokat jelentősen felülmúlják az általuk preferált térségekben érezhető befolyásuk. Három térséget emelhetünk ki migrációs szempontból: Közép-Magyarországot, a határ menti járásokat és a Balaton térségét.
Budapest és Pest megye nagyobb távolságból vonzza a külföldieket, itt él a legtöbb nem európai migráns. Sok a foglalkoztatott, kisebb az átlagéletkor, magasabb az iskolai végzettség. Itt elsősorban a gazdaságilag aktív, magasabban kvalifikált külföldi állampolgárok telepszenek le. Az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is a migráció célterületévé vált. Magyarországon, ahol a külföldi állampolgárok legnagyobb része még mindig a szomszédos országokból érkezik, a migránsok területi megoszlásában meghatározó szerepe van a célterületek elhelyezkedésének is. Az új lakóhely választásában tehát a gazdasági centrumterületek mellett a határ menti térségek is fontos szerepet játszanak. Ezekben a járásokban nem olyan sokszínű az állampolgárságok szerinti összetétel, főképpen a határ másik oldaláról érkező állampolgárok telepszenek le.
A Balaton térségét főképpen a német, osztrák, holland, svájci nyugdíjasok, magasabb életkorúak választják új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárlóerejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt. Az időskorú migráció volumene jelentősen növekedett a két népszámlálás között.
A két népszámlálás között a fenti három térségben erősödött meg legnagyobb mértékben a külföldiek jelenléte Magyarországon. Ugyanakkor globálisan a külföldiek 10 év alatti területi átrendeződéseire az a jellemző, hogy növekvő mértékben a már meglévő gazdasági, társadalmi struktúra szerint oszlanak el Magyarországon. A magasabb presztízsű, magasabban képzett és jobb munkaerő-piaci pozíciókkal rendelkező társadalmi csoportok inkább a jobb gazdasági mutatókkal rendelkező térségekben koncentrálódnak
