Motiváció és önszabályozó tanulás

Az utóbbi két évtizedben az iskolai tanulás megértésében egyre nagyobb szerepet kap az a nézőpont, miként lehet az iskolai tanulást olyan folyamatként értelmezni, amelyben a tanuló aktív résztvevő. Erre jelent meg válaszként a pszichológia területén az önszabályozó tanulás elmélete. A cikk Maslow önaktualizációs elméletéből indul ki, majd az öndetermináció és az énhatékonyság motivációs szerkezetét elemzi, ezt kiegészíti az attribúciós folyamatok leírásával, a motivációs stílusokat taglalásával, az elvárásokat és a célokat számításba vevő elméletek lényegi pontjainak felvázolásával. Így jut el az önszabályozó tanulás motivációs rendszeréig rámutatva, hogy az egyes elméletek miként járultak hozzá a tervezést, az önellenőrzést és az önreflexiót egyaránt figyelembe velő komplex modell kialakulásához

Role and positioning of reward based crowdfunding in the funding of technological innovation projects – viewpoint of entrepreneurial financing experts

The research summarizes interim results of a doctoral study examining the role and positioning of reward based crowdfunding in the case of start-ups launching technological innovation projects. The article provides a brief introduction to the reward-based model of crowdfunding, highlighting aspects of its positioning compared to traditionally known entrepreneurial funding opportunities. Analyzed data of 17 interviews conducted with senior experts from the startup funding ecosystems (VCs, Business Angels, leaders of incubator houses and accelerators leaders) is shared. Recommendations and risks of application of reward-based crowdfunding, depending on the different phase of product readiness and financial status of the company, is shared

Technológia jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozása = Crowdfunding of technological innovation projects

A kutatás célja az volt, hogy kitöltse a vállalkozásfejlesztés közösségi finanszírozásra vonatkozó ajánlásaiban és ismereteiben a korábban nem lefedett részeket, hozzájáruljon a technológiai jellegű innovációs projektek finanszírozási ismereteihez, valamint új összefüggéseket tárjon fel a közösségi finanszírozási kampányok innovációtartalma és kimenete között. A szakirodalom kutatás és az elvégzett primer kutatások eredményei, valamint egy, a Berkeley Egyetem gondozásában közreadott 37.700 elemű, 4700 technológiai projektet tartalmazó adatbázis, amelyből 200 elemű mintát vettem. Az általam végzett primer kutatások és a minta elemzésén alapuló összefüggések minden esetben együttesen kerültek figyelembevételre 4 hipotézis bizonyítása során. A kutatás egyik legnagyobb eredménye, hogy a korábbi elemzésekhez képest lényegesen pontosabb ajánlási rendszer kidolgozásához adott tudományos igényességgel készült támpontokat a jutalom alapú közöségi finanszírozás alkalmazásához. Az elemzett szakirodalomban nem volt példa az innovációtartalom ilyen részletes értékelésére, amely számomra lehetővé tette, hogy új nézőpontból, korábban nem elemzett információk alapján keressek összefüggéseket a vállalkozások technológiai projektjeinek sikerességére vonatkozóan a jutalom alapú közösségi finanszírozási modellben. A kutatási kérdések megválaszolása érdekében primer kutatást végeztem, így érvényre jutott a gyakorló vállalkozók, valamint az intézményi támogatók és finanszírozók nézőpont és tudás rendszere, amely a jutalom alapú közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó prekoncepciókat, percepciókat és tapasztalatokat tette áttekinthetővé, és segített pontosítanom az alkalmazás ajánlásait. A kutatás új tudományos eredményei: 1. A jutalom alapú közösségi finanszírozásnak helye van a hagymányos vállalkozás finanszírozási források között a technológia jellegű innovációra épülő, azt végrehajtó vállalkozások életének kezdeti szakaszában. A kutatásban az első hipotézis elfogadásával megerősítem, és pontosítom a jutalom alapú közösségi finanszírozás alkalmazásának helyét és szerepét a tehcnológiai jellegű innovációt tervező vállalkozások számára. A Vezetéstudomány folyóiratban megjelenés alatt álló publikáció részletesen ismerteti a vállalkozás élethelyzetéhez, anyagi lehetőségeihez és képességeihez illeszkedő alkalmazást. Az ehhez vezető eredményeket primer kutatás során gyűjtöttem, amelyhez összesen 20 magyar és nemzetközi vállalkozásfejlesztési szakemberrel készítettem, valamint összevetettem 20 vállalkozó által kitöltött kérdőív eredményeivel, és a 200 technológiai jellegű Kickstarter projekt elemzésének eredményeivel. A végzett kutatás empirikus eredményekkel támasztott alá egyes szakmai közvélekedéseket, így megerősítette az alkalmazás hiánypótló jellegét a korai szakaszban, és jelentősen kibővítette és formalizálta az alkalmazáshoz kapcsolódó ajánlásokat. 2. A Kickstarteren indított technológia jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozási kampánya során a projektek innovációtartalma releváns tényező a kampány kimenet szempontjából. A kutatás eredményei feltárták a Kickstarter kampányban bemutatott projektre vonatkozó innovációtartalom és a kampány sikeressége közötti kapcsolatot. Alátámasztották a korábbi kutatásokat egyfajta telítettségi pont létezésével kapcsolatban, amely fölött a támogatók már nem preferálják az innovatívabb termékeket. Feltártam, hogy az egyes fogyasztói hasznossági dimenziók (innovációtartalom dimenziói) közül melyek differenciálnak jobban a kampány sikeres vagy sikertelen kimenete, valamint a sikeres és extrém sikeres kimenete között. 3. A jutalom alapú közösségi finanszírozási kampány sikeressége alapján következtetni lehet a vállalkozás későbbi sikerességére. Többváltozós multinomiális regressziós modell segítségével, a kampány sikerességének különöző változói alapján közel 70%-os biztonsággal becsülhető volt a vállalkozás sikeres két éves túlélése, valamint a kampányban bemutatott termék vagy szolgáltatás elérhetősége az elemzett mintán belül. Az eredmény későbbi továbbfejlesztése lehetőséget adhat arra, hogy a kiegészítő forrást biztosító hagyományos finanszírozók a csökkentsék a kockázatokat a start-upok finanszírozása során. 4. A technológiai jellegű innovációs projektek közösségi finanszírozási kampányának bizalmi indikátorai alkalmasak arra, hogy előre jelezzék a támogatók felé történő sikeres teljesítést. Az eredmények lehetővé tették, hogy a közösségi finanszírozási projekt, a támogatók felé történő megfelelő szállításban mért sikerességére vonatkozóan is információval szolgálhassak. A szakirodalomban a támogatói bizalom növeléséhez kapcsolt kampányjellmezők kereszttábla vizsgálat alapján validálták ezen változók és a sikeres szállítás közötti pozitív kapcsolatot. Saját modellel – amely tartalmazta az innovációtartalmat indikáló változót, valamint a kampány hosszát, célösszegét, 70%-ban megfelelő besorolást lehetett elérni a sikeres teljesítésre vonatkozóan az elemzett minta esetén. Kutatásom új eredményekben bővelkedő, átfogó tájékoztató anyag a téma iránt érdeklődő vállalkozók, vállalkozásfejlesztési- és finanszírozási szakemberek számára