Szociális és érzelmi tanulás az iskolában

"Az IQ csak kismértékben képes megjósolni az életben való sikerességet, az érzelmi és szociális készségek sokkal jobb mutatói ennek.” (Daniel Goleman) Napjainkban a pedagógiával foglalkozó szakemberek közül egyre többen ismerik fel, hogy az iskolában folyó nevelői és oktatói munka során a diákok nem kapnak megfelelő felkészítést arra, miként küzdjenek meg a mindennapi élet kihívásaival, hogyan boldoguljanak társas kapcsolataikban, és az ezekből fakadó problémákat milyen stratégiákkal oldják meg hatékonyan. A hagyományos tanítási módszerek és a tananyag elsajátítása magában ezt a kihívást nem tudja megfelelő módon kezelni, mivel ehhez olyan készségek és képességek tudatos, célirányos fejlesztésére van szükség, amelyekről mint fejlesztendő területekről az iskola sokszor nem tud vagy nem akar tudomást venni. Ezek a szociális és érzelmi képességek, készségek, melyek elsajátítása a szociális és az érzelmi tanulás során történik

Az önértékelés és az énhatékonyság összefüggései a családi szocializácós tényezőkkel

A pozitív fiatalkori fejlődés elméleti kerete a sikeres fejlődéshez, kibontakozáshoz szükséges képességek és feltételek vizsgálatára összpontosít. Az 5C modell (Lerner, Almerigi, Theokas és Lerner, 2005) öt egyéni képességen keresztül ragadja meg a fejlődés lényegét, ezek közül az egyik az önbizalom, melynek elemei az önértékelés és az énhatékonyság. Számos kutatás talált pozitív irányú kapcsolatot e két változó, illetve a jó mentális és fizikai állapot, valamint a szubjektív jóllét között. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy kibontakozó felnőttkorú személyek körében vizsgálva milyen összefüggéseket találunk az önértékelés és énhatékonyság, illetve különböző családi szocializációs tényezők: nevelési attitűd, stílus, cél, valamint családi légkör között. A minta 216 személyből állt (80 férfi és 136 nő; átlagéletkor: 21,59 év, szórás: 1,93). A vizsgálati személyek online kérdőívet töltöttek ki, mely önértékelésükre, énhatékonyságra, családi szocializációjukra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Az önértékelés pozitív kapcsolatban állt a támogató nevelési attitűddel, és negatív kapcsolatot mutatott a manipulatív, inkonzisztens, illetve korlátozó stílusokkal, valamint a konfliktusos családi légkörrel. Az énhatékonyság pozitív összefüggést mutatott a támogató nevelési attitűddel és negatívat a korlátozó nevelési stílussal. A kutatás eredményeiből kirajzolódik a fejlődést támogató családi tényezők szerepe a fiatalkori fejlődés során

Előtérben a háttér - Az önkéntesség Magyarországon (The background in the foreground – Volunteering in Hungary)

Az önkéntesség témája talán sosem lehetett olyan aktuális, mint 2011-ben, az Önkéntesség Európai Évében. Az e téma köré szerveződött rendezvények talán népszerűbbé tehették az önkéntességet Magyarországon is. Az embereket legjobban a sport szeretete ösztönzi önkéntességre, pl. egy nagy sportrendezvény megrendezésekor a szervezők nagyban támaszkodnak az önkéntes munkaerőre. Azonban fontos lenne, hogy más területeken is felismerjék az emberek az effajta munkavégzés előnyeit. ______ The issue of volunteering may never be so actual, as in 2011, the European Year of Volunteering. The events which are organized around this theme might make volunteering more popular in Hungary. People are mostly encouraged by sport love for volunteering for example when arranging a great sport event the organizers can rely largely on the volunteers. However it would be important that people recognize the benefits of this kind of work in other fields as well

Climatic, hydrological and soil characteristics as a driving force of biological invasion: a case study of Hungary

Invasive plants are a serious threat to biodiversity, biological invasion is a significant problem in protected areas. In order to control their spread, we need to identify the soil, hydrological and climatic conditions which provide favorable conditions for their occurrence. Soil conditions, such as pH level, organic matter and calcium carbonate content and the rooting depth can influence the occurrence of invasive plant species. Many plant species can be associated with surface water, and thus distance from surface water can also be a determining factor for biological invasion. Mean annual temperature and precipitation are climatic factors that can also influence the spread of invasive plants. We mapped the occurrence one of the most aggressively spreading non-native plants of Eurasia (Ailanthus altissima, Asclepias syriaca, Elaeagnus angustifolia, Robinia pseudoacacia, Solidago spp.) in Hungary, using field photos from the EUROSTAT Land Use and Coverage Area Frame Survey (LUCAS) and CORINE Land Cover databases, and investigated with geostatistical methods (ANOVA test in R statistics) how spatial characteristics of infection are related to soil and climatic characteristics and habitat types of Hungary. We found that all the considered soil, hydrological and climatic factor had significant effect for the spread of the investigated invasive plant species. Our results confirm that environmental preference differs between the examined species, climate change may also have a different role on the occurrence