Adósságkezelés: sikerek és kudarcok

A lakhatás az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. A hátralékok miatt elrendelt kilakoltatások megelőzése, a lakhatás feltételeinek megőrzése érdekében az elmúlt másfél évtized alatt több kormányzati adósságkezelési program indult. A cikk e központi programok történetét kíséri végig. A lakossági adósságkonszolidációkra tett kísérletek eddigi mérlege – mint látni fogjuk – inkább a kudarcok felé billen el, mint a sikerek irányába. A programok elemzése, a kudarcok okainak számbavétele hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években eredményesebb programok induljanak, az adósságkezelésben érintett szereplők – a lakosság, a hitelezők, a szociális munkások és a politikusok – maguk is sikerként és ne kudarcként éljék meg az erőfeszítéseiket

A segélyezés Bermuda-háromszöge

A jelenlegi segélyezési rendszer alapjait az 1993-as szociális törvény rakta le. A szociális törvény elsősorban a felnőtt korúak pénzbeni támogatásait szabályozta és változatlanul hagyta a gyermekeket megillető ellátásokat. Az elmúlt tíz évben a szociális törvény szinte minden évben módosult, 1997-ben elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, amely megreformálta a gyermekek segélyezését. 1997 óta a segélyezési rendszerben lényegesebb jogkiterjesztés, változás nem történt, így joggal merül fel a kérdés, hogy vajon az elmúlt öt évben milyen tendenciák, változások jellemezték a szociális biztonsági rendszer utolsó láncszemét, amely a jövedelemmel nem vagy alacsony jövedelemmel rendelkezők támogatását hivatott biztosítani

2. szekció: Elszabotált reformok. Miért vallanak kudarcot az átfogó hazai szociálpolitikai reformkezdemenyezések?

Kulcskérdések a mai magyar szociálpolitikában és a változtatás lehetőségei - Zárókonferencia az ELTE Társadadalomtudományi Kar, a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, a Gyere Egyesület és a Care Europe szervezésében 27. o. Győri Péter bevezető előadása és a kerekasztal-beszèlgetès 50. o. Kőnig Éva: A gondolattól a megvalósításig, avagy a csordogáló reformo

A magyar élelmiszergazdasági export célpiacai és logisztikai helyzete = Hungarian Food Economy Export - Target Markets and Logistic Situation

Megvizsgáltuk a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 30 legfontosabb külső piacát, elsősorban abból a szempontból, hogy ezek mennyire fontosak a számunkra, mennyire jelentenek stabil, illetve bővülő piacot. Tíz legnagyobb piacunk veszi fel agrárkivitelünk 63%-át, ezen belül Németország egymaga 17%-ot, Ausztria és Oroszország 8-8%-ot. Ugyanakkor a számunkra legfontosabb nagy élelmiszerpiacokon (Német-, Olasz- és Oroszország) a magyar export csak marginális, 1% körüli szerepet játszik. Kivitelünk dinamikája országonként nagy eltéréseket mutat. Ami a piacok stabilitását illeti, legnagyobb piacaink egyúttal tartósan a legmagasabbak, azaz stabilnak tekinthetők. A magyar élelmiszergazdasági kivitel piaci hatósugara átlagosan mintegy 2500 km, így agrárkivitelünk 90-94%-a Európába irányul. = We have examined 30 of the most important export markets of Hungarian agricultural and food products, focusing primarily on their relative importance to Hungary and whether or not they represent steady or expanding market opportunities. Our ten largest markets account for 63 percent of our total agricultural export; the share of Germany alone is 17%, whereas Austria and Russia represent 8 percent each. At the same time, imports from Hungary play but a marginal role, around 1 percent, in our most important major food markets (Germany, Italy and Russia). There are great differences among the various export markets in terms of Hungarian exports trends. As far as the market stability is concerned, our largest markets have been at the top for a long time, i.e. they can be considered stable. The average market radius of the Hungarian food economy export is app. 2,500 km, i.e. 90 to 94 percent of our total agricultural export goes to European countries

Central and Eastern European eGov Days 2014

„Smart governance“ is a frequently quoted concept and high on the political agenda. But what does it imply for public administration and the design of processes and ICT systems? Key factors that can be derived include a transparent and participatory form of governance, “lean” (i.e. cost-effective) systems and a high quality standard in public services. To deliver such standards is not an easy task in a society, where more and more people are always on-line and have become used to mobile services that are available on a continuous basis, but where at the same time privacy concerns are high on the personal and political agenda. On top, European integration has added yet another layer of complexity. This conference and proceedings volume aims at providing new insights in the design of ICT-enabled processes in public administration and how to meet these challenges, particularly with respect to the specific situation in Central and Eastern European countries. Ten years ago, eight of these countries joined the European Union thereby ending half a century of division of the European continent. For the past decade, the Austrian Computer Society has organized the Eastern European eGov-Days providing a platform for knowledge transfer and exchange in both directions on the topic of e-government. This year, the conference aims at inquiring whether e-government is able to promote the integration of new member-states into the EU or whether it can also be a stumbling block for integration, if – for instance – eGovernment systems in different countries are not compatible or if data security issues (as they became visible with the NSA affair) are affecting the confidence of citizens in eGovernment. The organizers of the conference are the Andrássy University Budapest (AUB, the international university in German language in Budapest), the Austrian Computer Society (OCG), the Institute for State Organization and Administrative Reform in the Austrian Federal Chancellery (IfSV), the Austrian Institute for European Law and Policy (AIELP), the National University of Public Service Budapest (NUPS) and the University of Public Administration and Finance Ludwigsburg (HVF). The editors who are representing these institutions are most grateful for the support of the sponsors of the conference and of this volume, especially the Austrian Federal Chancellery, the Konrad Adenauer Foundation, the Baden-Württemberg Foundation and the Austrian Cultural Forum. The conference is organized to celebrate the 25th anniversary of the partnership between the institutions which are now NUPS and HVF both educating civil servants of Hungary and Baden-Württemberg, respectively. The volume is dedicated to Prof. Alexander Prosser at WU Vienna for his 50th birthday. Alexander Prosser has promoted the academic co-operation between Austria and her Central and Eastern European neighbours in the field of eGovernment for many years. The Editors Budapest, Vienna and Ludwigsburg, April, 201