Biological Significance of Exosomes and Microparticles

Key words: exosomes, microvesicles, an autoimmune disease, biomarkers, cellular and molecular biology. Abstract: The development of cell and molecular biology is accelerating along with the development of technology. Microvesicles are one of the focal points of ongoing research in this area. Extracellular vesicles (exosomes, microvesicles) are recently discovered participants in intercellular communication, whose role has been proven in many physiological and pathological conditions. These 100–1000 nm membrane-surrounded particles originating from a wide variety of cells play a role in communication between cells, in the shrinkage of certain tumors, in the formation of metastases, in the formation of blood vessels, and also play a primary role in the regeneration of tissues. Exosomes were discovered nearly fifty years ago. Today, thanks to their versatile use, they have become important elements of everyday science. Their main function is to contribute to genetic variability. This happens primarily in the way that they are able to transfer genetic material between different species and even between plants and animals. Experiments on the practical use of exosomes in tumor therapy, the treatment of autoimmune diseases, or the cure of infectious diseases are still ongoing. A large amount of microvesicles circulate in body fluids, which play an important role in intercellular communication and in the detoxification and regeneration processes of cells. Scientists are actively researching the role that exosomes may play in signaling between cells; it is assumed that exosomes, being able to unite with distant cells and empty their contents into them, are thus able to influence the processes taking place in distant cells. Clarifying the exact role of exosomes may open many new possibilities in the future, from their use as biomarkers to their use as therapeutic targets. This study summarizes the most basic knowledge on the biological significance of exosomes and microparticles

Összehasonlító vizsgálat - A covid19 válság hatása egyetemi hallgatók pénzügyi műveltségére = Comparative Analysis – The Impact of the Covid-19 Pandemic on the Financial Education of University Students

The upward development of the global economy is made possible by recurring crises. Recession affects every participant in an economy and causes financial problems for everyone. The solution to these problems cannot be found without the individual in question having the necessary financial knowledge which they can employ in practice. Ever since the regime change (democratic transformation in Hungary in 1989), public and higher education in Hungary have been geared towards establishing a competency-based approach. Such competencies included economic knowledge, which is essential for making day-to-day financial decisions. Within the educational ladder, higher education offers the final opportunity for the sufficient provision of this knowledge, as once students receive their degree and enter the labour market they are basically left to their own means and will rely on knowledge they received previously. The problem becomes especially important during a situation that results in an unexpected economic recession, such as the Great Recession or the global economic shutdown in 2020, which resulted from the coronavirus pandemic. The original goal of my research was the examination of financial knowledge and behaviour of higher education students pursuing an academic subject chosen as a field of specialisation in economics (hereinafter: economics majors) and in disciplines outside of economics (noneconomics majors). The appearance of the coronavirus disease 2019, hereinafter COVID-19) made the change in research objective necessary. Regarding the pandemic I examined whether higher financial knowledge gained through studying economics led to more effective economical behaviour in contrast to students from other faculties. A világgazdaság felfelé ívelő fejlődését visszatérő válságok teszik szakaszossá. A recesszió a gazdaság minden szereplőjét érinti, tehát mindenkinek anyagi problémákat okoz. E problémákra a megfelelő megoldás megtalálása nem lehetséges anélkül, hogy az egyén megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen, melyeket a gyakorlatban is tud alkalmazni. A hazai köz- és felsőoktatásban a rendszerváltás óta megjelenő törekvés a kompetencia-alapú szemléletmód kialakítása. E kompetenciák közé kerültek azok a gazdasági ismeretek is, amelyek a mindennapi pénzügyi döntések meghozatalához nélkülözhetetlenek. Az oktatási rendszerben a felsőoktatás az utolsó lehetőség ezen ismeretek megfelelő szintű átadására, a diplomájuk megszerzése után a munkaerőpiacra lépő hallgatók gyakorlatilag magukra maradnak és elsősorban korábbi ismereteikre tudnak támaszkodni. Különösen fontossá válik a probléma egy váratlan, gazdasági visszaeséssel járó helyzetben, mint például a 2008-as recesszió vagy a 2020-ban aktuális, koronavírus okozta járvány miatti globális gazdasági leállás. Kutatásom célja eredetileg gazdaságtudományi (a továbbiakban: gazdasági) főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytató hallgatók (a továbbiakban: közgazdászhallgatók) és gazdasági képzési területen kívül eső főiskolai vagy egyetemi képzésben résztvevő tanulók (a továbbiakban: nem gazdasági hallgatók) pénzügyi ismereteinek és viselkedésének vizsgálata volt. A koronavírus-betegség 2019 (coronavirus disease 2019; az angol nyelvű szakirodalomban: COVID-19) megjelenése tette aktuálissá az eredeti cél módosítását. A járvány kapcsán vizsgáltam azt, hogy a gazdasági képzésben szerzett magasabb pénzügyi tudásszint megjelenik-e a más szakok hallgatóihoz képest hatékonyabb pénzügyi viselkedésben is

Egyetemi hallgatók pénzügyi ismereteinek alakulása környezeti krízisek hatására

Mai világunkban a személyes pénzügyek menedzselésének képessége egyre fontosabbá válik. Az embereknek hosszú távú döntéseket kell hozniuk például gyermekeik oktatásával vagy saját nyugdíjas éveikkel kapcsolatban. Rövid távú kérdéseket is meg kell válaszolniuk, például, hogy hová menjenek szabadságra vagy vegyenek-e hitelből autót. Ezeknek a döntéseknek a helyes meghozatalához elengedhetetlen a pénzügyi fogalmak legalább alapszintű ismerete és e tudás megfelelő alkalmazása A kérdés gyakorlati jelentősége a 2008-as pénzügyi krízis alatt vált fontossá, amikor fogyasztók milliói döbbentek rá a pénzügyek menedzselésének szükségességére. Bár az említett krízisen sikerült a gazdasági szakemberek segítségével úrrá lenni, a szakirodalom szerint a pénzügyi ismeretek hiánya továbbra is jelentős mértékű. Ezt támasztotta alá a 2019 végén induló, gyorsan pandémiává alakuló koronavírus-fertőzés. Egyéb védekezési mód hiányában szükséges lett egy olyan mértékű globális gazdasági leállásra, ami számos pénzügyileg sérülékeny háztartásnak okozott megoldhatatlan nehézségeket. Az állami döntéshozók gyors beavatkozása nélkül számtalan igazi tragédiáról szólnának a hírek. A környezeti krízisek tehát minden esetben jelzik, hogy a megfelelő pénzügyi ismeretek és az ezeken alapuló tudatos és felelős döntéshozatal alapvető fontosságú a jelen és a jövő generációk anyagi biztonságának megteremtésében. A fenti tények motiválták most ismertetett kutatásomat, ami a felsőoktatási hallgatók pénzügyi ismereteit, magatartását és a pénzügyekhez fűződő viszonyát vizsgálta. Ennek eredményeiből jelenleg PhD-disszertáció készül, aminek egy kis szeletét ismertetem most ezen a konferencián. A pénzügyi kultúra összetevői (tudás, magatartás, attitűd) közül jelen munkámban a két másik tényező eredményességét is megalapozó pénzügyi tudás kérdésére fókuszálok. A pénzügyi ismereteket nemcsak összességükben elemzem, hanem külön kiemelem a hitelekhez és a pénzügyi technológiához kapcsolódó tudást. Az előbbi számos komoly probléma forrása volt a gazdasági krízisek többségében, az utóbbi pedig nélkülözhetetlen a rohamosan fejlődő pénzügyi szolgáltatási szektorban való sikeres gyakorlat kialakításához. Vizsgálatom egy kétlépcsős kérdőíves kutatáson alapul. Ennek első fázisát 2019 őszén, a másodikat 2020 őszén bonyolítottam le offline kérdőívekkel. Magyar egyetemek hallgatói mellett két külföldi egyetem gazdasági képzésen részt vevő diákjai is válaszoltak kérdéseimre. Több célt is megfogalmaztam kutatásom kezdetén. Egyrészt meg kívántam mutatni, hogy a felsőoktatásban elvégzett gazdasági képzés jelentősen növeli a pénzügyi ismeretek szintjét. Igazolni kívántam továbbá, hogy az életkorral, pontosabban az elvégzett szemeszterek számával a pénzügyi tudás nő, bár e növekedés mértéke számos egyéb körülménytől függ. Eredményeim azt mutatják, hogy a gazdasági szakon tanuló hallgatók jelentősen több és magasabb szintű pénzügyi ismerettel rendelkeznek, mint bölcsész, tanár vagy művészeti képzésre járó társaik. A joghallgatók tudása viszont nagyon hasonló a gazdasági szakok diákjaiéhoz, csupán ismereteik készségszintű alkalmazásában mutatnak némi lemaradást. Az ország mint csoportképző ismérv nem okozott szignifikáns különbséget az ismeretek terén, ami jelzi a gazdasági képzés általános pénzügyi ismeretnövelő hatását. Eredményeim kiemelik a pénzügyi tudás megszerzésnek fontosságát a felsőoktatási hallgatók számára. Hamarosan ugyanis ők lépnek a diplomájukkal a munkaerőpiacra, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire lesznek képesek saját időskorukat és utódaik pénzügyileg biztos jövőjét megalapozni

Az ipar 4.0 kompetenciaigényeinek hatása az iskolarendszerű oktatásra

The aim of the study is to explore and present the relationship between Industry 4.0 and primary education and its wide-ranging effects. Industry 4.0 is today’s reality. Industry 4.0. represents the level of mechanization and robotization where the relationship between man and machine cannot be separated. This relationship is mutually beneficial, and makes our lives easier and faster. The accelerating world also demands accelerating adaptation. However, it does not matter how and to what extent we can pick up the accelerating pace. What are the knowledge and skills without which we have no chance to adapt? Where and how can we acquire and master these? The questions are important because they directly influence the individual’s place in the labour market and thus their livelihood. The authors analyse the relationship between the competencies required by the labour market and the competencies of the last 2020 version of the National Core Curriculum, which defines the framework of public education. The actuality of this is based on their observation that the “marketisation” caused by Industry 4.0 has already appeared in primary education. The authors draw attention to the fact that without the output competencies of public education, the individual does not have an adequate basis to be able to meet the current expectations of the labour market. These basic competences create the skills for independent study in any direction and subject. One of the most important results of the analysis is that public education, especially primary public education, is undervalued in the literature. There are more and more new forms of learning content, methods, tools, and platforms, but much less is said about the importance of traditional educational methods and content. The authors of this article wish to fill this gap and intend to draw attention to the issue at hand.A tanulmány célja, hogy feltárja és bemutassa az Ipar 4.0 és az alapfokú oktatás kapcsolatrendszerét és annak szerteágazó hatásait. Az Ipar 4.0 a gépesítés, a robotizáció olyan fokát jelenti, melyen az ember és a gép kapcsolata szinte szétválaszthatatlan. Kölcsönös előnyöket rejt magában: megkönnyíti, de fel is gyorsítja életünket. A gyorsuló világ gyorsuló alkalmazkodást is kíván. Nem mindegy azonban, hogy hogyan és milyen mértékig tudjuk felvenni a gyorsuló tempót. Melyek azok az ismeretek és készségek, amelyek nélkül esélyünk sincs az alkalmazkodásra? Hol és hogyan tudjuk megszerezni és elsajátítani ezeket? A kérdések azért lényegesek, mert közvetlenül befolyásolják az egyénnek a munkaerőpiacon elfoglalható helyét és ezáltal megélhetését is. A szerzők elemzik a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák és a közoktatás keretrendszerét meghatározó Nemzeti alaptanterv utolsó, 2020-as változatának kompetenciái közötti kapcsolatot. Ennek aktualitását az a megfigyelésük alapozza meg, hogy az Ipar 4.0 okozta „piacosodás” már az általános iskolai oktatásban is megjelent. Felhívják a figyelmet arra, hogy a közoktatás kimeneti kompetenciái nélkül az egyénnek nincs megfelelő alapja ahhoz, hogy meg tudjon felelni a munkaerőpiac aktuális elvárásainak. Ezek az iskolapadban elsajátított kompetenciák ugyanis megteremtik az önálló, bármely irányban és témában folytatott tanuláshoz szükséges készségeket és alapokat. Az elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy a közoktatást, különösen az alapfokú közoktatást alulértékeli a szakirodalom. Az egyes tanulási tartalmak, módszerek, eszközök, platformok újabb és újabb formáiról születnek tanulmányok, de jóval kevesebb szó esik a hagyományos oktatási módok és tartalmak jelentőségéről. Ezt a hiányt kívánták pótolni ennek a tanulmánynak a szerzői figyelemfelhívásnak szánt munkájukban

A 12-14 éves gyermekek pénzügyi személyiségének duális megközelítése egy négyéves vizsgálat alapján = A Dual Approach to 12-14-Years-Old Children's Financial Personality Based on a Four-Year study

Tanulmányunk célja olyan pénzügyi személyiségtipológia kialakítása, amely a gyerekek pénzügyi személyiségét a pénzügyi viselkedésformák, attitűdök, döntések alapján két csoportba sorolja. Saját kérdőívükkel mértük fel a 12–14 éves korosztályt Magyarországon. A felmérést online kérdőíves módszerrel végeztük, majd a kapott válaszokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A gyerekek pénzügyi személyiségének összetevői összességében pozitív attitűdök. Vannak azonban kontroll nélküli költekezésre hajlamos, impulzív, vagy próba-szerencse alapon pénzügyi döntéseket hozó gyerekek is. A gyerekkori pénzügyi személyiség alakulását hat faktor határozza meg, melyek közül három előnyős, három pedig előnytelen. A negatív hatások erősebbek a pozitívaknál. A Takarékos és Céltudatos tervező faktorok magyarázottsága 10%, míg a jelentős negatív hatású Pénznyelő vonást a Kényeztető, a Követelő és az Önálló faktorok 68,2%-ban magyarázzák. Habár a mintánkban két csoportot különítettünk el, az útmodell mutatja, hogy a személyiségvonások komplex rendszert alkotnak. A negatív személyiségvonások jelentősen befolyásolják a gyerekkori pénzügyi döntéseket. Ezekre a gyerekekre a pénzügyi oktatás és nevelés programjainak kidolgozása során figyelmet kell fordítani. | The aim of our study is to develop a financial personality typology that classifies the financial personality of children into two groups based on financial behaviours, attitudes, and decisions. We assessed the 12–14-year-olds in Hungary with their own questionnaire (N=15933). The components of children's financial personality are overall positive attitudes. However, there are also children that tend to spend out of control, impulsively, or make financial decisions based on trial and error. The development of financial personality in childhood is determined by six factors, three of which are advantageous and three disadvantageous. The negative effects are stronger than the positive ones. Only 10% of Thrifty, and Purposeful planner factors are explained, while 68.2% of the significantly negative Money pit trait is explained by the Pampering, Demanding, and Independent factors. Although we separated two groups in our sample, the path model shows that personality traits form a complex system. Negative personality traits significantly influence childhood financial decisions. Attention shall be paid to these children when developing financial education and training programs

Changes in the Financial Literacy of University Students as a Result of Environmental Crises = Промени во финансиската писменост на универзитетските студенти како резултат на климатските кризи

Abstract: In today’s world, the ability to manage personal finances is becoming increasingly important. People need to make long-term decisions about, for example, the education of their children or their own retirement years. They also need to answer short-term questions, such as where to go on vacation or buy a car on credit. At least a basic knowledge of financial concepts and the proper application of this knowledge are essential for making the right decisions. The above facts motivated the research we have just described, which examined the financial knowledge, behaviour, and relationship of higher education students to finance. The results of this currently form the subject of a PhD dissertation, a small slice of which we will now present at this conference. Among the components of financial culture (knowledge, behaviour, attitude), in this current work we focus on the issue of financial knowledge, which also underpins the effectiveness of the other two factors. Not only do we analyse financial literacy, but we also highlight knowledge related to credit and financial technology. The former was the source of many serious problems in most of the economic crises, and the latter is essential for successful practice in the rapidly evolving financial services sector. Апстракт: Во светот во којшто живееме денес, способноста за управување со личните финансии станува мошне важна. Луѓето треба да носат долгорочни одлуки, на пример, за образованието на нивните деца или сопственото пензионирање. Исто така треба да најдат решенија и за краткорочните прашања, на пример, каде да се оди на одмор или купување на автомобил на кредит. Дури и основните познавања на финансиските концепти и правилната примена на таквото знаење се од суштинско значење за носење на правилни одлуки. Горенаведените факти беа мотивација за истражувањето што го опишавме, коешто ги испитуваше финансиското знаење, однесувањето и односот на студентите од високото образование кон финансиите. Резултатите се дел од докторска дисертација, чијшто мал дел го презентираме на оваа конференција. Меѓу компонентите на финансиската култура (знаења, однесувања, ставови) во овој труд се фокусираме на прашањето за финансиското знаење, што исто така ја поткрепува ефективноста на другите два фактори. Не само што ја анализиравме финансиската писменост, туку го потенцираме и знаењето поврзано со кредитната и финансиската технологија. Претходната беше извор на многу сериозни проблеми во повеќето економски кризи, а втората е од суштинско значење за успешна пракса во секторот на финансиски услуги што многу брзо се развива. Keywords: financial literacy, university students, crisis, behaviour, awareness Клучни зборови: финансиска писменост, универзитетски студенти, криза, однесување, свеснос

Men's ability of coping with stress when building their careers

Conflicts between workplace and family have been a topic of research for years. Initially, scientific literature only examined women actively participating in the labour market according to this view-point. However, research related to men is also widespread nowadays. The authors of this paper analysed the question from a relatively rarely mentioned aspect, namely the stress tolerance capacity. That is to say, the scope of stress and career converge at several loci. Stress is an unavoidable agent of the struggle for promotion, progress and effectiveness. The authors aimed to organise the results of a self-made examination aiming to evaluate the significance of stress, i.e., stress tolerance ability among male employees. The primary analysis measured male workers’ career concepts via questionnaires. This current study has attempted to answer which factors influence stress tolerance

A felsőoktatás szerepe a visegrádi országok versenyképességében

Korunk közgazdasági szakirodalmának gyakori témája a versenyképesség. Ennek értékelésére világszerte elismert indexeket használnak, melyek többségében szerepel a felsőoktatási faktor is. Ennek jelentőségét az adja, hogy a versenyképesség növelése ma már elképzelhetetlen a humántőke fejlesztése nélkül. Vizsgálatunk alapjául a nemzetközi irodalomban gyakran alkalmazott indexet, a World Economic Forum által kidolgozott Global Competitiveness Indexet (GCI) választottuk. A hangsúlyt ezen index felsőoktatást is tartalmazó 5. pillérére helyeztük. Feltételeztük, hogy ez az elem kapcsolódik más versenyképességi tényezőkhöz (többek között az infrastruktúrához és a kutatás-fejlesztéshez). Ezt statisztikai módszerekkel elemeztük. Ezen szinergikusan összefüggő tényezőkből olyan mutató kialakítását tűztük ki célul, ami árnyaltabban mutatja a felsőoktatás versenyképességben betöltött szerepét. Vizsgálatunkat az Európai Unió országaira, közülük is elsősorban a visegrádi országokra fókuszálva végeztük el. Kutatási kérdésként fogalmazódott meg bennünk, hogy ezen mutatók szerinti pozíció mennyire áll párhuzamban az országok egyenkénti és együttes gazdasági teljesítményével

Az emberi erőforrás menedzsment szerepe a COVD-19 jövedelmekre kifejtett hatásainak megoldásában

A COVID-19 pandémia következtében kibontakozó gazdasági válságnak az emberek pénzügyi biztonságára kifejtett hatását vizsgáltuk, elsősorban arra fókuszálva, hogy az emberi erőforrás menedzsment (HR) hogyan tud segíteni ennek fő vetületében, a jövedelmek területén. Kiindulási alapként a hazai KoronaHR kutatás szolgált. Ezt egészítette ki saját kérdőíves kutatásunk az első járványhullámot követő nyitási periódusban. Négy európai ország dolgozóit, beosztottakat és nem beosztottakat kérdeztünk meg több más témán kívül arról, hogyan hatottak családi-egyéni anyagi helyzetükre, elsősorban munkából szerzett jövedelmeikre a COVID-19 miatti korlátozások. A válaszok alapján előbb regressziós modelleket készítettünk, hogy kiderítsük, melyek azok a területek, amelyeken keresztül a pandémia hat az anyagi biztonságra. Ezt követően a talált tényezőkből pénzügyi hatásait vizsgáltuk útmodellek felállításával. Eredményeinkből leszűrt megállapításaink alapján fogalmaztuk meg azokat a csomópontokat, amelyeken keresztül a HR eredményesen tudja segíteni a dolgozók és vezetők anyagi biztonságának megőrzését-megteremtését a krízishelyzetekben

Order Creates Value: Personality, Attitudinal and Behavioral Factors of Financial Vulnerability

El orden crea valor: Factores de personalidad, actitud y comportamiento de la vulnerabilidad financieraEn nuestra investigación, nuestro objetivo es conocer las actitudes y comportamientos financieros de los grupos sociales económicamente frágiles. Con base en una encuesta de cuestionario en línea (N = 22933 adultos), formamos grupos mediante análisis de conglomerados y los comparamos entre sí. Examinamos los grupos con métodos estadísticos multivariables, destacando las características relacionadas con la vulnerabilidad financiera. Además, desarrollamos la métrica de fragilidad financiera. Los resultados llaman la atención sobre el hecho de que la fragilidad financiera tiene múltiples razones complejas e interrelacionadas. En términos de personalidad financiera, actitud y comportamiento, alcanzaron el punto promedio más alto en el caso de reclamos claramente adversos, mientras que el más bajo en reclamos benéficos. Nuestros resultados demuestran que, incluso si el grupo financieramente vulnerable representa el 9 %, el grupo de los 'pozos de dinero' y los 'pasivos' muestran varias actitudes y patrones de comportamiento que podrían conducir a la fragilidad financiera en el futuro. La proporción acumulada de estos grupos asciende al 32%. Las personas económicamente vulnerables no cuidan bien ni sus finanzas ni su hogar, no pueden planificar ni prolongar sus deseos, y juzgan incurable su situación, a lo que se suma la ansiedad.In our research, we aim to become acquainted with the attitudes and financial behaviours of financially fragile social groups. Based on an online questionnaire survey (N=22933 adult), we formed groups by cluster analysis and compared them to each other. We examined the groups with multivariable statistical methods, underscoring the characteristics relating to financial vulnerability. Beside we developed the metric for financial fragility. The results draw attention that financial fragility has multiple, complex, interrelated reasons. In terms of financial personality, attitude, and behaviour, they reached the highest average point in case of distinctly adverse claims, while the lowest at beneficial claims. Our results demonstrate that even if the financially vulnerable cluster accounts for 9%, the group of 'money pits' and the 'passive' show several such attitudes and behavioural patterns that could lead to financial fragility in the future. The cumulative ratio of these groups amounts to 32%. Financially vulnerable people do not take good care of either their finances or their household, they can't plan or prolong their wishes, and they judge their situation incurable, which is coupled with anxiety