3D mapping of forced convection efficiency in reflow ovens

In this paper, the investigation of the heating efficiency in forced convection reflow ovens which apply nozzle-matrix blower system is discussed. In these ovens the forced convection heat transfer coefficient (AA) determines manly the efficiency of heating. Therefore we present here a method where the 3D distribution of AA is determined from temperature distribution measurements in each heater zone of the reflow oven. The method has two steps: first, the temperature distribution in the oven is measured as a function of distance from the circuit board under chosen reference nozzle-line; in the second step, the heating efficiency of the neighbouring nozzle-lines is compared - at a dedicated measuring height - to the reference nozzle-line. From these data the distribution of AA is calculated by the heat equation of the measurement system and extrapolated to the whole oven. The result is a 3D distribution map of AA which is very important to the effective thermal modelling of the reflow soldering process and to the calibration of the reflow oven

A talajok szervesanyag-készletének nagyléptékű térképezése regresszió krigeléssel Zala megye példáján

Zala megye feltalajainak szervesanyag-tartalmát a rendelkezésre álló Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTIR) adatainak, illetve környezeti segédváltozókra alapozva, digitális térképezés segítségével, regresszió krigeléssel készítették el. A térbeli kiterjesztések során különböző kombinációkban alkalmazták a talajképződési tényezőket, illetve DKTIR talajtérképi egységeit. A mintaterületen elért kutatási eredmények bemutatásával a cél az volt, hogy a regresszió krigelés modelljének segítségével a segédváltozó kombinációk minőségi hatását vizsgáljuk a becslő eljárás alapját jelentő többszörös lineáris regresszió modellre, illetve a becsült térkép pontosságára vonatkozóan

Zala megye egységes talajtípus bázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal

Az AGRÁRKLÍMA projekt keretében Zala megye területére vonatkozóan készítettenk talajtípus térképeket a mezô-, és az erdôgazdálkodók részére. A térképek az erre a célra összeállított, geológiai, domborzati, hidrológiai térinformatikai adatbázis, és erdôtervi adatok felhasználásával készültek, kiegészítve a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer adataival. A termőhelyi erdőtervi és mezőgazdasági adatokat a környezeti változók adataival együtt értékelték, aminek érdekében talajtípusok előfordulásának legjellemzőbb környezeti feltételrendszerét (szignatúrát) határozták meg. A szignatúrák segítségével hierarchikus és nem-hierarchikus osztályozási algoritmusokat dolgoztak ki a talajtípusok térbeli helyének a felismerésére, és értékelték azok pontosságát. A neurális hálózat módszert találták a leghatékonyabb talajtípus előfordulás becslési eljárásnak. Ismert talaj tulajdonságú területek adataival összevetve 67%-os besorolási eredményességet értek el. A térképezési munkával egységes talajtípus adatbázist állítottak elô Zala megye területére

Danube Region – Analysis and Long-Term Development Trends of the Macro-Region

The Danube Region, perhaps the most complicated formation of the European continent, is based on physical geographical factors (the Danube, the river’s catchment area). The catchment area as a physical geographical framework forms a kind of water use and pollution unit, a focus, and through man-made transformation, it partially represents a kind of risk community as well. For people living in the area alongside the river itself, the proximity of the Danube represents a certain historical and cultural attitude. With the exception of the close riverbank area, the region’s population has only indirect Danube space consciousness. The region’s relief divides the Danube catchment area into several sub-catchment areas and natural units. The set of basins (Upper, Middle and Lower Danube Basin) potentially carries options for partial integration. Within some basins the intensification of co-operation may resolve the historically developed tensions, still partly existing today. This report is based on a synthesis of a number of sources listed in the bibliography, as well as original research by Institute staff. Its aim is not to provide a comprehensive analysis of the Danube transnational region as such, but well structured information useful enough to take into account the territorial specificities of this region when developing scenarios at the European level. To this end, it presents the most relevant sectoral trends affecting the Danube Region at the present time, as well as domestic and EU policy challenges and development opportunities. On the basis of analysis, development scenarios are outlined, also identifying the key trends which will influence integration and Europeanisation in the forthcoming decades

Contingency and Political Action: The Role of Leadership in Endogenously Created Crises

Among the recent literature about leadership and crisis situations two main strands are to be observed: structuralist ones mainly treat political leaders as reactive agents who have relatively little room for maneuver, while constructivist ones put greater emphasis on the opportunities in interpreting crises. Our claim is that there is a third analytical possibility mainly neglected in recent literature that is even more voluntaristic than the constructivist approaches. In this scenario, there is no external shock; leaders do not only interpret, but also “invent” crises. To make our claim plausible, we build a conceptual-descriptive typology of the potential relationships between crisis situations and agency. The typology is founded on Kari Palonen’s differentiation between Machiavellian and Weberian types of contingency, but uses his originally conceptual historical argument for analytical purposes. To underpin our theoretical argument, we present short illustrative examples to all three types of crisis scenarios (the structuralist, the constructivist, and the voluntarist one)

A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján

A faállományok növekedésének vizsgálata az erdészeti kutatás egyik központi kérdése. A klímaváltozás várható hatásainak értékelésében is fontos ez a témakör. A klímaváltozás miatt az erdők növekedési feltételei is megváltoznak Közép-Európában és ezeket a változásokat általában kedvezőtlennek tekintjük. A növekvő gyakoriságú hőhullámok és aszályok limitálják a gazdaságilag fontos fafajok növekedését. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a kocsánytalan tölgy növekedését értékeltük statisztikai alapokon a termőhelyi (bioklimatikus és talaj) paraméterekkel összefüggésben. A tanulmányban az Országos Erdőállomány Adattár 4594 fafajsorát dolgoztuk fel az elegyetlen, mag eredetű állományokra koncentrálva. A szükséges klimatikus adatokat a Climate EU adatbázis szolgáltatta. Az 1961-1990 közötti éveket tekintettük a klimatikus bázis időszaknak. A 2041-2070 közötti éveket tekintettük a megváltozott klímájú időszaknak az RCP 4.5 kibocsátási forgatókönyven alapuló klímamodellek előrejelzéseit használva. A nem klimatikus termőhelyi és talaj adatokat a legújabb magyarországi termőhelyi adatbázisokból vettük. Az R random forest csomagjával hoztunk létre predikciós modelleket a fatermési osztály becslésére a bázisidőszakra vonatkozóan a talajtani és bioklimatikus változók felhasználásával. A modell sorozat eredményeit adattári teszt területeken és az FNM pontokon teszteltük. A becslések pontossága relatív magas 62-83%-os értéket mutatott fatermési osztályonként 77%-os átlaggal. A modelleket a jövő időszakra nézve is lefuttattuk, hogy a fatermési osztály változásokat becsülni lehessen. Az eredmények azt mutatták, hogy a jó fatermési osztályú területek kiterjedése jelentősen lecsökken és várhatóan északi és nyugati irányba tolódik el a jövőben. Az Alpokalján, a Dél-Dunántúlon és a Dunántúli-Középhegységben a jó fatermési csoportba tartozó területek nagy valószínűséggel közepes, vagy gyenge fatermésű területekké válnak. Az Északi-Középhegységben nem változik jelentősen a fatermési osztályok előfordulási valószínűsége. Összességében a kocsánytalan tölgy fatermési potenciálja inkább kedvezőtlenebb irányba változik a következő évtizedekben