302 research outputs found
CSR Reporting Practices of Hungarian Banks
The disclosure of information on the exercise of corporate social responsibility (CSR) is the tool most frequently used by companies to promote understanding of the social and environmental performance of an organisation and to improve relationships with stakeholders. For most of the world’s largest companies, reporting on non-financial information appears to be a continuing trend, so it is essential to present the new corporate reporting trends of the 21st century. The disclosure of socially responsible information will be analysed, with a focus on the application of the Global Reporting Initiative guidelines related to CSR. Global Reporting Initiative (GRI) is the best-known framework for voluntary reporting of environmental and social performance by business worldwide. The main objective of the paper is to explore the corporate voluntary disclosure practices of the listed and non-listed banks in Hungary. The extent of voluntary disclosure has significantly improved for decades worldwide, but the situation is not that obvious regarding the Hungarian financial sector. This paper aims to describe the status of disclosure practices of corporate sustainability in the annual reports, sustainability reports or CSR reports of the banking industry in Hungary. Also, increased corporate visibility and financial risk increase stakeholder demand for transparency on the social impact of financial institutions and their CSR practices. Finally, the analysis and subsequent comparison of available CSR reports of banks will be presented
A feltételes médium: mobiltelefon, mint reklámcsatorna
Ha az utca emberĂ©t megkĂ©rdezzĂĽk arrĂłl, hogy mit gondol a reklámokrĂłl,a válasz nagy valĂłszĂnűsĂ©ggel az lesz, hogy tĂşl sok van belĹ‘lĂĽk Ă©s amennyire lehet, kerĂĽli Ĺ‘ket. Ha továbbmegyĂĽnk Ă©s azt a kĂ©rdĂ©st tesszĂĽk fel, hogy mit gondol a mobiltelefonokra Ă©rkezĹ‘ reklámjellegű ĂĽzenetekrĹ‘l,a válasz várhatĂłan mĂ©g elutasĂtĂłbb lesz. Kutatásunk mĂ©gis azt mutatja,hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, a mobiltelefonra Ă©rkezĹ‘ reklámĂĽzenet pozitĂv fogadtatásra számĂthat, ha megfelelĹ‘ idĹ‘ben, megfelelĹ‘ helyen a megfelelĹ‘ hĂrt közli az ĂĽzenet kĂĽldĹ‘je
Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció
Legyen az mĂ©rnöki tervezĹ‘i folyamat, orvostudomány, ĂĽzlet, Ă©pĂtĂ©szet vagy festĂ©szet nem azzal foglalkozik,
hogy mi szĂĽksĂ©ges, hanem hogy mi lehetsĂ©ges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotĂłi magatartás, kreatĂv tervezĂ©s, tervezĹ‘művĂ©szet. Ehhez társul a kommunikáciĂł, a tervezĹ‘i, alkotĂłi, kreatĂv kapcsolatteremtĂ©s, Ăşgy az önreflexiĂł, mint az interhumánus fenomĂ©n szintjĂ©n. ĂŤgy hát a designkommunikáciĂł
egy olyan kapcsolatteremtĂ©si szemlĂ©letet kĂ©pvisel, amely HĂŤD-kĂ©nt jelenik meg a kĂĽlönbözĹ‘ diszciplĂnák,
a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás,
kutatás Ă©s vállalkozás között. Az Ă©lethosszig tartĂł tanulás a ma vezetĹ‘je Ă©s tervezĹ‘je számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetĹ‘sĂ©gĂ©t a saját terĂĽletrĹ‘l, diszciplĂnábĂłl, komfort zĂłnábĂłl valĂł kilĂ©pĂ©s teremtheti meg: olyan helyzetekbĹ‘l, ahol a tervezĹ‘ tanul a menedzsertĹ‘l, a vezetĹ‘ a művĂ©sztĹ‘l, a közgazdász a mĂ©rnöktĹ‘l Ă©s mindezt Ăşgy, hogy az egyetemi Ă©vek a valĂłdi karrier (identitás, inkubáciĂł, akceleráciĂł, start-up, vállalkozás, önállĂł vezĂ©rfonal stb.),
azaz az Ă©letpálya-Ă©pĂtĂ©s integráns rĂ©szĂ©vĂ© válnak. A szerzĹ‘k interdiszciplináris megközelĂtĂ©sű cikkĂĽkben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetĹ‘je hogyan működhet designerkĂ©nt. Tanulmányuk szemlĂ©lete kettĹ‘s: a tervezĹ‘művĂ©sz Ă©s a közgazdász diaglĂłgusa: ötvözi a rigorĂłzus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját Ă©s a gyakorlati tervezĹ‘i Ă©s vezetĹ‘i párbeszĂ©d Ă©rvelĂ©stechnikáját. A közvetlenĂĽl adaptálhatĂł elmĂ©leti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan kĂ©pzĂ©si program koncepciĂłját, melynek cĂ©lja vezetĹ‘-tervezĹ‘i/tervezĹ‘-vezetĹ‘i kompetenciák átadása
How do mobiles communicate?: The role of product design in product related consumer responses: The case of mobile telephones
Reconciling artistic approaches to industrial design and consumption studies we set up a conceptual model for assessing the impact of industrial design, product form in the case of ordinary objects from two perspectives: in the context of making choices and its influence on the usage experience. Propositions are given to study relating consumer responses with respect to characteristics of product form, individual differences: materialism and processing preferences.
Underlying empirical research has been executed in Hungary, in the case of mobile telephones. We set test our model in an quasi experimental study. We report on product related consumer responses with respect to differences in mobile design and also to the impact of personal and attitudinal factors. The theoretical consequences of the empirical outcomes will be discussed
XXI. századi marketing hajtóerő: divat és divatkommunikáció
Divat és reklám egyaránt a XXI. századi élő és digitális kommunikáció kulcsfogalmai. A kommunikáció és az információcsere különböző bonyolultsági szinteken zajlik, reflexes, szándékos, nyelv nélküli és a nyelvi szinten is. Előadásunk során a divat és a reklám területére fókuszálva mutatjuk meg a nyelv nélküli és a nyelvi szintű metakommunikációs megnyilvánulások formáit, szabályosságait és vetjük fel, hogy ezen igen vizuális és befolyásoló kifejezési formák, mely elemei a közlést elfogadását hatékonyan alátámasztó metakommunikációs elemek. Bemutatjuk, hogy divat és reklám miért hatnak kölcsönösen egymásra és miért válhat a divat ezáltal gazdasági, marketing húzóerőv
Előszavak és előképek: Vendégszerkesztői előszövegezés
A szerkesztĹ‘i elĹ‘szĂł klasszikusan az a műfaj, amit az OlvasĂłk általában elegánsan átlapoznak. EzĂşttal az elĹ‘szavak mellett elĹ‘kĂ©pekkel is Ă©lĂĽnk, ami jobban összecseng a VezetĂ©studomány mostani, kvalitatĂv fĂłkuszĂş számának filozĂłfiájával, valamint most megĂşjulĂł formavilágával
Hosszabb kar vagy nagyobb fĂĽl? A kiterjesztett Ă©n fogyasztĂłi dimenziĂłi
2000-ben azt a kérdést tettük fel, hogy mit jelent az, hogy "mobiltelefon nélkül az ember ..." - hogyan érezheti magát. Már akkor azt a választ kaptuk, hogy "elveszett ember a haverok nélkül az éjszakában", "kéz és fül nélküli" valaki.
Kutatásainkat 2000 Ăłta számos alkalommal (2006, 2007, 2008) megismĂ©teltĂĽk, arra kĂ©rdĂ©sre keresve a választ, hogy a felgyorsult technolĂłgiai változások, melyek fĹ‘kĂ©nt a telekommunikáciĂłban nyilvánulnak meg, mit jelentenek az egyĂ©n számára, mennyire kĂ©pes alkalmazkodni, mennyire tudja az eszközöket Ă©s a tartalmakat a saját igĂ©nyei szerint elsajátĂtani Ă©s kihasználni.
KutatĂłmunkánk során olyan kvalitatĂv kutatási technikákat alkalmaztunk, mint a narratĂvák, blogok, befejezetlen mondatok elemzĂ©se, vagy a photo elicitation technika.
EredmĂ©nyeink azt mutatják, hogy a ma kommunikáciĂłs eszközei, mint pĂ©ldául a mobiltelefon vagy a hordozhatĂł számĂtĂłgĂ©p az egyĂ©n kĂ©pessĂ©geinek kiterjesztĹ‘i: okosabb, gyorsabb Ă©s akár attraktĂvabbá válik tĹ‘le az egyĂ©n, vagyis e szemĂ©lyre szabhatĂł technikai eszközei a ma emberĂ©nek, Ă©njĂ©nek kiterjesztĹ‘i, mely konstrukciĂł a nemzetközi irodalomban extended self (Belk, 1988) fogalomkĂ©nt szerepel. CikkĂĽnkben bemutatjuk a kiterjesztett Ă©n fĹ‘ pszicholĂłgiai hátterĂ©t Ă©s rámutatunk igen erĹ‘s jelenlĂ©tĂ©re a telekommunikáciĂłs fogyasztĂłi termĂ©kek kapcsán
A kollázs alkalmazhatósága a marketingkutatásban: A vizuális fogyasztói választás verbalizációjának magyarázó ereje
Max Ernst definĂciĂłja szerint a kollázs az „...amikor kĂ©t egymástĂłl kĂĽlönbözĹ‘ realitás kerĂĽl szembe egy számukra idegen tĂ©rben”. Az egymástĂłl fĂĽggetlen elemek egyĂĽtt elhelyezve Ăşj jelentĂ©st hoznak lĂ©tre, melyek egyĂĽttese mást Ă©s többet jelent, mint az egyes elemek kĂĽlön kĂĽlön.
A ma rendelkezĂ©sĂĽnkre állĂł IT technolĂłgia lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy nemcsak papĂron Ă©s ragasztĂłval (a kollázs szĂł francia eredetű, a „coller” szĂł annyit tesz, mint ragasztani), hanem elektronikusan is lĂ©tre hozzunk Ăşjabb Ă©s Ăşjabb jelentĂ©seket feltárĂł kompozĂciĂłkat, melyek esetĂ©ben nem önmagában a lĂ©trehozott kompozĂciĂł, hanem annak alkotĂłi interpretáciĂłja tárja fel a vizsgált problĂ©mát.
Az elmĂşlt Ă©vekben kutatĂłmunkánk során az elektronikus kollázst, mint a fogyasztĂłi beállĂtĂłdások Ă©s attitűdök projekciĂłinak eszközĂ©t használtuk. Számos iparágban (pl. telekommunikáciĂł, hĂrközlĂ©s, lapkiadás) több kĂ©rdĂ©skörben (márkaattitűdök, kategorizáciĂł, jövĹ‘ projekciĂłja stb.) alkalmaztuk a digitális kollázs-kĂ©szĂtĂ©s lehetĹ‘sĂ©geit, rögzĂtĂ©sĂ©t, Ă©rtelmezĂ©sĂ©t Ă©s prezentáciĂłját. ElĹ‘adásunkban a kompozĂciĂłkat Ă©s azok fogyasztĂłi interpretáciĂłit mutatjuk be kĂĽlönbözĹ‘ iparágakban Ă©s tĂ©makörökben, bizonyĂtva a technika erĹ‘s magyarázĂł erejĂ©t
A posztmodern marketing rĂłzsaszirmai
UTĂ“SZĂ“
„A lĂ©nyeg az, hogy mi belĂĽl vagyunk a posztmodernizmus kultĂşráján, oly mĂ©rtĂ©kben, hogy felszĂnes Ă©s semmitmondĂł elutasĂtása Ă©ppoly lehetetlen, mint amennyire önelĂ©gĂĽlt Ă©s romlott, hasonlĂłkĂ©ppen felszĂnes Ă©s semmitmondĂł ĂĽnneplĂ©se.” (Jameson, 1997:18)
A posztmodern filozĂłfia Ăşgy tűnik, nem tĂşlságosan Ă©rintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletĂ©sű munkák. Könnyed intellektuális hĂłbort vagy valami sokkal lĂ©nyegesebb, amirĹ‘l a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentĹ‘sebb nyomot hagyĂł posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban mĂ©ltatlanul feledĂ©sbe merĂĽlt. Radácsi (2003) a VezetĂ©studományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolrĂłl sem mutatják azt az elmĂ©leti Ă©s gyakorlati sokszĂnűsĂ©get, ami a nemzetközi szakirodalomban már Ă©vtizedek Ăłta megfigyelhetĹ‘.
Ez azĂ©rt is kĂĽlönös, mivel a fogyasztĂłi társadalom, a vásárlás, a reklámok, az ĂĽzletek / bevásárlĂł központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelensĂ©g lĂ©trehozĂłja. (Brown, 1995). A posztmodern szerzĹ‘k meglehetĹ‘sen sokat pĂ©ldálĂłznak a modern marketing eredmĂ©nyeivel, vagyis a posztmodern fogyasztĂłkkal, akik posztmodern reklámokat nĂ©znek, posztmodern bevásárlĂłközpontokba járnak, Ă©s Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segĂthetnek máshogy megközelĂteni egy-egy problĂ©mát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kĂ©zsĂ©gek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szĂłkĂ©szletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat.
A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk.
CikkĂĽnkkel szerettĂĽnk volna segĂteni a tájĂ©kozĂłdást a posztmodern irodalom rendkĂvĂĽl terjengĹ‘s Ă©s ingoványos talaján. Fogásokat kerestĂĽnk rajta, de nem azĂ©rt, hogy birkĂłzĂł mĂłdjára magunk alá gyűrjĂĽk, sokkal inkább azĂ©rt, hogy megismerjĂĽk. UtĂłlag szeretnĂ©nk felhĂvni olvasĂłink figyelmĂ©t, hogy a tanulmányban sok a definĂciĂł. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini Ă©rtelemben „nyelvi játĂ©kokat játszottunk”, egy definĂciĂł használata ugyanis mindig egy nyelvjátĂ©k rĂ©sze. Ez egy posztmodernrĹ‘l szĂłlĂł cikk, de alapvetĹ‘en modern stĂlusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdĂ©seket, logikus vagy annak látszĂł szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda…
Egy kiránduláson vettĂĽnk rĂ©szt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rĂłzsaszirmait, feltárva a szirmok sokszĂnűsĂ©gĂ©t Ă©s vĂ©gtelen kavalkádját. Közben azt sem vettĂĽk zokon, ha idĹ‘nkĂ©nt megcsĂpte orrunkat a mĂ©hecske
- …