Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál (Development of an integrated risk management methodology for an electricity transmission system operator (TSO) company)

A felelős vállalatirányítás egyik stratégiai jelentőségű tényezője a vállalati szintű kockázatkezelés, mely napjaink egyik legnagyobb kihívást jelentő területe a vállalatvezetés számára. A hatékony vállalati kockázatkezelés nem valósulhat meg kizárólag az általános, nemzetközi és hazai szakirodalomban megfogalmazott kockázatkezelési alapelvek követése mentén, a kockázatkezelési rendszer kialakítása során figyelembe kell venni mind az iparági, mind az adott vállalatra jellemző sajátosságokat. Mindez különösen fontos egy olyan speciális tevékenységet folytató vállalatnál, mint a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaság (transmission system operator, TSO). A cikkben a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társasággal együttműködésben készített kutatás keretében előálló olyan komplex elméleti és gyakorlati keretrendszert mutatnak be a szerzők, mely alapján az átviteli rendszerirányító társaság számára kialakítottak egy új, területenként egységes kockázatkezelési módszertant (fókuszban a kockázatok azonosításának és számszerűsítésének módszertani lépéseivel), mely alkalmas a vállalati szintű kockázati kitettség meghatározására. _______ This study handles one of today’s most challenging areas of enterprise management: the development and introduction of an integrated and efficient risk management system. For companies operating in specific network industries with a dominant market share and a key role in the national economy, such as electricity TSO’s, risk management is of stressed importance. The study introduces an innovative, mathematically and statistically grounded as well as economically reasoned management approach for the identification, individual effect calculation and summation of risk factors. Every building block is customized for the organizational structure and operating environment of the TSO. While the identification phase guarantees all-inclusivity, the calculation phase incorporates expert techniques and Monte Carlo simulation and the summation phase presents an expected combined distribution and value effect of risks on the company’s profit lines based on the previously undiscovered correlations between individual risk factors

A hálózatos iparágak szabályozási környezete

A magyar gazdaság növekedése és versenyképessége szempontjából meghatározó a hálózatos iparágak fejlődése és kilátásai. A hálózatos iparágak versenyképességének növelése, a fogyasztók igényeinek magasabb szintű kielégítése szempontjából kiemelt szerep jut az iparágak liberalizálásának. Az elmúlt években az egyes hálózatos iparágak piacnyitásainak függvényében szabályozási eszközeiben változások következtek be, továbbá előtérbe került a multiszektor-szabályozás lehetősége is. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hálózatos iparágak jellegükből adódó hasonlóságait, melyek alapot szolgáltatnak a különböző hálózatos iparágban hasonló szabályozási eszközök adaptálásának, uniós és hazai szinten egyaránt. Jelen értekezés áttekintést nyújt továbbá arra vonatkozóan, hogy milyen kilátások jellemzik a hálózatos iparágakat hazánkban, miképpen halad a liberalizálási folyamat az egyes iparágakban

Az értékközpontú vállalatirányítás gyakorlata a MOL Rt-nél: Egy kutatás eredményei

Jelen dolgozatában a szerző feltárja az értékközpontú vállalatirányítás evolúciójának folyamatát, bemutatja azokat a tudományos iskolákat, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a keretrendszer kialakulásához, továbbá a MÓL Rt-nél 1997-2000 között zajlott projekt eredményeit, tanulságait ismertetve, elemezve, sőt kiegészítve a gyakorlati megvalósítás folyamatát is értékeli

A hazai postapiaci liberalizációra való felkészülés kérdéskörei

A jelenlegi uniós szabályozás célkitűzései között szerepel a postapiac liberalizációja, a verseny elősegítése, az egyetemes szolgáltatók mellett más piaci szereplők megjelenésének ösztönzése. A 2008-as III. postai irányelv értelmében a teljes piacnyitásban hazánkat 2012. december 31-ig derogáció illeti meg. E felkészülési időszakban az illetékes hatóságoknak a piac szabályozásában jelentős lépéseket kell tenniük. Az egyik legjelentősebb változtatás a közszolgáltatások kapcsán központi problémaként említhető egyetemes szolgáltatásokat érinti. E szolgáltatások vonatkozásában a hatályba lépő új irányelv a korábbiakhoz mérten szigorúbb, mindenki számára elérhető, meghatározott minőségű szolgáltatás nyújtására kötelezi az egyetemes szolgáltatókat, mely számukra jelentős többletterhet (többletköltséget) róhat. Jelen értekezés rövid áttekintést nyújt az európai uniós postapiaci szabályozás fontosabb aspektusairól, jellemzi a főbb, többletteher számítására kialakított modelleket, valamint bemutatja a hazai postapiac liberalizációjáig terjedő felkészülési időszak központi kérdésköreit

Ösztönző szabályozás a villamosenergia-elosztásban

A természetes monopóliumként működő energetikai társaságok árszabályozását a legtöbb európai országban az ösztönző szabályozási módszerek határozzák meg. Ezeknek a módszereknek a megjelenése jelentős változást hozott a szabályozás közgazdaságtanába azzal, hogy az új megközelítések különös figyelmet fordítottak a szabályozott társaság motivációira és adottságnak vették a szabályozó hatóság információs hátrányát. A szerzők ebben a cikkben arra vállalkoztak, hogy áttekintsék az ösztönző szabályozás egyes elemeinek működését, a gyakorlatban is alkalmazott módszerek előnyeit és hátrányait a villamosenergia- elosztás példáján keresztül. Az ösztönző szabályozásra a cikk egy olyan elméleti keretet határoz meg, amely alapján az egyes országokban – akár hazánkban is – alkalmazott árszabályozási rendszerek értékelhetők és továbbfejleszthetők

Állami energiavállalatok pénzügyi teljesítménye Magyarországon a koronavírus-járvány előtt és alatt

Az energiaszektor pénzügyi teljesítménye nagymértékben befolyásolja a gazdasági folyamatok stabilitását, valamint a környezetbarát energiatechnológiák bevezetésének lehetőségeit. A Magyarországra 2020-ban begyűrűző koronavírus-járvány, valamint az annak nyomán kialakuló válsághelyzet számos iparágat és szektort megrendített. Jelen tanulmány célja a hazai energetikai nagyvállalatok - kiemelten az állami tulajdonúak - pénzügyi stabilitását vizsgálva választ adni arra a kérdésre, hogy a világjárvány által előidézett válság milyen mértékben érintette rövid távon (2020 végéig) az energiaszektort. A vizsgálatot egy kiterjedt vállalati adatbázison alapuló logisztikus regressziós modellel végeztük el. Az empirikus eredmények rámutattak, hogy az állami energetikai vállalatok pénzügyi teljesítménye között profilonként voltak eltérések, de a csődvalószínűségük 5 százalék alatt maradt a vizsgált időszakban, ami összességében erős pénzügyi stabilitásra, valamint a koronavírus-járvány okozta válságnak való ellenálló képességre utal. Következtetésünk szerint a járvány keltette gazdasági események önmagukban kevésbé gátolták a hazai energetikai szereplők részvételét az energiaátmenetben

A közlekedési eszközpark és infrastruktúra hasznos élettartamát tudományos alapon növelő technológia kidolgozása a BKV ZRt. számára

A budapesti közösségi közlekedési eszközpark jelentős része meghaladta beszerzéskor tervezett hasznos élettartamát. Ezen eszközök továbbüzemeltetése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még hosszú ideig szükséges, ezért – a hasznos élettartam növelésére vonatkozó komplex és teljes körű módszertan hiányában – 2012-ben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban BKV Zrt., Társaság) vezetése szakmai döntést hozott e hiány pótlását szolgáló, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására. A hasznos élettartamot tudományos alapon növelő módszertan és technológia kidolgozására vonatkozó együttműködés eredményeképpen előállt az úgynevezett tudományos alapú továbbüzemeltetési protokoll (továbbiakban: TTP) modell. Az új, időtálló modell a továbbüzemeltetés feltételeit műszaki, biztonsági és gazdasági szempontok komplex rendszerbe integrálásával, objektív értékelési módszertan alapján határozza meg, és ezáltal a Társaság menedzsmentje szerint vállalhatónak ítélt szintre mérsékelve az üzemeltetői kockázatok és felelősség mértékét