A vallásszabadság és az államnacionalizmus kapcsolata a Román Királyság 1866. évi és 1923. évi Alkotmányaiban

The freedom of conscience and religion was the original model of minority protection in international law. With the emergence of the nation-state ideal, this model later became the example for the protection of national minorities, but in the new nation states created after the First World War, the minority protection was at odds with the nationalist policies of those states. In the 19th century, Romania gained its independence as a nation state, but the international law already required the protection of religious minorities. Romania formally fulfilled this obligation but maintained the dominant role of the Orthodox Church throughout. After World War I, Romania became a multi-ethnic and multi-religious state, however, its nationalist policy remained unchanged and upheld the leading role of the Romanian Orthodox Church as an element of this policy. Minorities, including religious minorities, were subjects to a discriminatory policy by the Romanian state, which allowed religious freedom to be subordinated to the idea of a homogeneous nation state. Based on the examination of the first two constitutions of the Kingdom of Romania, this paper presents the legal relationship between nationalism and the nation-state

Térfogatalapú haemostasistartalékok vérmentes májtranszplantációk során = Volume-based haemostasis reserves in blood product free liver transplantations

Absztrakt: Bevezetés: A májtranszplantáció során a haemostasis a hagyományos alvadásifaktor-szintekkel és a viszkoelasztikus tesztekkel monitorizálható, nem szokványos megközelítése a coagulatiósfaktor-specifikus vérveszteség dinamikus követése. Célkitűzés: Kutatásunk célja az alvadásifaktor-specifikus vérveszteség alapján kiszámolt térfogati tartalékok vizsgálata, a vér- és faktorkészítmény-mentes májtranszplantáció első 48 órájában a Child–Pugh-score tükrében is. Módszer: 59, vér- és faktorkészítményt nem igénylő, májtranszplantált beteg hagyományos alvadásifaktor-szintjeit, viszkoelasztikus paramétereit és faktorspecifikus vérveszteségeit elemeztük Gross-metódus segítségével, kiindulási és „coagulopathiás” triggerszintek alapján. A haemostasistartalékokat Child–Pugh-osztályozás szerint is összehasonlítottuk. A hagyományos laboratóriumi vizsgálatok és a faktorspecifikus térfogati tartalékok kiszámítása a májtranszplantáció előtt (T1), végén (T2) és 12–24–48 órával utána (T3–T4–T5) történt. A viszkoelasztikus tesztek eredményeit a májtranszplantáció előtt (T1) és végén (T2) rögzítettük. Eredmények: A műtét végére az alapszintről a fibrinogén 1,2 g/l-rel, míg a protrombin és az V-ös, a VII-es és a X-es faktor 26–40%-kal csökkent. A posztoperatív időszakban a fibrinogénszint 0,9 g/l-rel (T2–T4, p<0,001), míg a II-es, az V-ös, a VII-es és a X-es faktor szintje 12–30%-kal emelkedett (T3–T5, p<0,001). A viszkoelasztikus tesztek paraméterei a normáltartományban maradtak a műtét végén is (T1–T2). A haemostasis-össztartalék 61%-os csökkenést mutatott az operáció végére (p<0,001), azonban a posztoperatív második napra elérte a kiindulási érték 88%-át. A kiindulási tartalékok a Child–Pugh A csoporthoz viszonyítva a dekompenzált Child–Pugh B és C csoportnál 36–41%-kal alacsonyabbak voltak, a 48. órára azonban a különbség már nem volt szignifikáns. Következtetés: A haemostasis térfogatalapú megközelítése kiegészíti a hagyományos laboratóriumi vizsgálatokat és a viszkoelasztikus teszteket, mivel dinamikusan jelzi a haemostasis aktuális tartalékát faktoronként, és a „leggyengébb láncszemet” mutatja meg a rendszerben. Orv Hetil. 2020; 161(7): 252–262. | Abstract: Introduction: During liver transplantation, haemostasis is typically assessed by means of standard laboratory tests and viscoelastic tests, while dynamic monitoring of coagulation factor specific blood losses is an unusual, yet established approach. Aim: Our aim was to evaluate the volume-based haemostasis reserves in blood product free liver transplants in the first perioperative 48 hours, in association with the Child–Pugh score. Method: Data of 59 blood product free liver transplanted patients’ coagulation factor levels, viscoelastic parameters and coagulation factor specific blood losses according to Gross methodological, baseline and ‘coagulopathic’ trigger levels were analysed. The haemostasis reserves were estimated according to the Child–Pugh classification. Laboratory tests and the calculation of haemostasis reserves were carried out before liver transplantation (T1), at the end of the surgery (T2) and also 12–24–48 hours postoperatively (T3–T4–T5). The viscoelastic tests were performed before liver transplantation (T1) and at the end of the surgery (T2). Results: Fibrinogen levels decreased by 1.2 g/L. Factor II, V, VII, X levels decreased by 26–40%. From T2 to T4, fibrinogen increased by 0.9 ± 0.6 g/L over 24 h (p<0.001). Factor II, V, VII, X levels increased by 12–30% between T3 to T5 (p<0.001). The viscoelastic parameters remained in the normal range during liver transplantation (T1–T2). Haemostasis reserves decreased by 61% at the end of surgery (p<0.001), but reached 88% of the preoperative value on the second postoperative day. The initial reserves of Child B and C groups were 36–41% lower than Child A, nevertheless, these differences were not significant at 48 hours. Conclusion: The volume-based haemostasis approach supplements the standard laboratory and viscoelastic tests. This unusual approach dynamically indicates the actual reserve of haemostasis and shows the ‘weakest link’ within the system. Orv Hetil. 2020; 161(7): 252–262

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó - 9 ; A reformáció évfordulói ; P. Vásárhelyi Judit: A reformáció százéves évfordulója a heidelbergi egyetemen - 13 ; Imre Mihály: Protestáns–katolikus polémia az 1617-es centenáriumról, a magyar recepció jelei - 26 ; Bitskey István: Vita a reformáció évfordulójáról 1717-ben - 41 ; Csorba Dávid: A reformáció 1717-es ünnepe Patakon - 49 ; Csepregi Zoltán: Félúton a felekezeti identitás megteremtése (1617) és elbúcsúztatása között (1817): ünneplés és ünneprontás a 18. században - 59 ; Reformátorok és művek Verók Attila: Luther és Honterus emlékezete az erdélyi szászoknál a kora újkorban - 71 ; Ősz Sándor Előd: Luther-kötetek a régi kolozsvári könyvtárakban - 79 ; Papp Ingrid: Lutheránus prédikátorok és a sérthetetlen szent könyv - 90 ; Petneházi Gábor: Incesztus és bűnbocsánat Luther (és Melanchthon) egyik exempluma, magyarországi és európai előfordulásai és a műfaj kora újkori használata - 100 ; Magyar Balázs Dávid: Kálvin János (és Luther Márton?) házassági és családi életre vonatkozó elgondolásainak recepciója Tarpai Szilágyi András Libellus repudii et divortii Christiani (1667) című művében - 121 ; Tóth Zsombor: Protestáns biográfia és hosszú reformáció: Kálvin János latin nyelvű életrajzának 18. századi ismeretlen magyar fordításáról (előtanulmány) - 136 ; Kovács Sándor: Dávid Ferenc az emlékezet és felejtés határán - 156 ; A reformáció emlékezete és hagyománya Fazakas Gergely Tamás: A tudatlanság homálya és az evangélium világossága A reformáció emlékezete mint antithetikus beszédmód a kora újkorban - 171 ; Heltai János: A mennyei tudomány tiszta világos folyamja Adalékok a felekezeti tudatok kialakulásához az 1616–1619-es évek vitairatai és prédikációi alapján - 197 ; Guitman Barnabás: A Sáros vármegyei reformáció protestáns emlékezetének rétegei - 208 ; Tóth Gergely István: Historia querelarum Sérelmekből összeálló egyháztörténet Okolicsányi Pál Historia diplomatica című munkájában - 217 ; H. Hubert Gabriella: A reformáció gyülekezeti énekeinek emlékezete a 16–18. századi énekeskönyvi kánonban - 228 ; Nagy Levente: Agyagfalvi Sándor Gergely énekeskönyve és a román reformáció - 234 ; Katolikus–protestáns viták Lázár István Dávid: Az 1584-es váradi hitvita - 249 ; Knapp Éva: Arbor haereseon - 257 ; Ajkay Alinka: „Calvinus megvallja” Pázmány Kálvin-hivatkozásairól - 267 ; Hargittay Emil: Nem felelnek a Kalauzra? A Pázmány halála utáni Kalauz-bírálatokról - 276 ; Báthory Orsolya: Pázmány Péter Peniculus papporuma - 283 ; Oláh Róbert: „Kalauznak calumnia minden dolga” Pósaházi János válasza Pázmány Péternek a reformáció kezdetéről - 293 ; Balázs József: A katolikus és protestáns felekezeti vita a 16–17. századi iszlámellenes irodalomban - 306 ; Zusammenfassungen – Summaries - 317 ; Névmutató - 33