A foszfor- és a lipidtartalom, valamint a kondíciófaktor összefüggése és szezonális változása három halfaj példáján

A sztöchiometriai elmélet szerint az élőlények elemi összetétele és a testben raktározott tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya fajra jellemző, állandó érték. Újabb vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy egy fajon belül is lehetnek szignifikáns különbségek tápanyagtartalom tekintetében. Munkánk során három halfaj (amurgéb, naphal, vörösszárnyú keszeg) foszfortartalmát, lipidtartalmát és kondíciófaktorát mértük, továbbá vizsgáltuk ezek szezonális változását a populációkon belül. A test foszfortartalmának szezonális változását megvizsgálva elmondható, hogy egy populáción belül is előfordulnak szignifikáns különbségek. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a fajok közötti különbségek sokkal számottevőbbek. Feltételezésünk szerint a lipidtartalom mennyiségének csak jelentős változása révén képes a test foszfortartalmát megváltoztatni a szén‐foszfor arány befolyásolásán keresztül. A lipidtartalom és a kondíciófaktor közötti szoros kapcsolat nem minden populáció esetében figyelhető meg. Előfordulhat, hogy a kondíciófaktor emelkedését nem a lipidtartalom növekedése, hanem más szövetek gyarapodása okozza

When are fish sources versus sinks of nutrients in lake ecosystems?

Animals can be important in nutrient cycling through a variety of direct and indirect pathways. A high biomass of animals often represents a large pool of nutrients, leading some ecologists to argue that animal assemblages can represent nutrient sinks within ecosystems. The role of animals as sources vs. sinks of nutrients has been debated particularly extensively for freshwater fishes. We argue that a large pool size does not equate to a nutrient sink; rather, animals can be nutrient sinks when their biomass increases, when emigration rates are high, and/or when nutrients in animal carcasses are not remineralized. To further explore these ideas, we use a simple model to evaluate the conditions under which fish are phosphorus (P) sources or sinks at the ecosystem (lake) level, and at the habitat level (benthic and water column habitats). Our simulations suggest that, under most conditions, fish are sinks for benthic P but are net P sources to the water column. However, P source and sink strengths depend on fish feeding habits (proportion of P consumed from the benthos and water column), migration patterns, and especially the fate of carcass P. Of particular importance is the rate at which carcasses are mineralized and the relative importance of benthic vs. pelagic primary producers in taking up mineralized P (and excreted P). Higher proportional uptake of P by benthic primary producers increases the likelihood that fish are sinks for water column P. Carcass bones and scales are relatively recalcitrant and can represent a P sink even if fish biomass does not change over time. Thus, there is a need for better documentation of the fraction of carcass P that is remineralized, and the fate of this P, under natural conditions. We urge a more holistic perspective regarding the role of animals in nutrient cycling, with a focus on quantifying the rates at which animals consume, store, release, and transport nutrients under various conditions

Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest

We studied the response of enchytraeid (Annelida: Oligochaeta) community structure to different forest management treatments via an open-field forestry experiment in a managed sessile oak-hornbeam forest in Hungary. The applied forestry treatments were 1) clear-cutting 2) clear cutting with a small patch of retention tree group, 3) gap-cutting, 4) preparation cutting and 5) control (closed mature stand). Our questions were: how did the selected forestry treatments influence the abundance and species richness of enchytraeids two years after the intervention, and how could the worms compensate the altered environmental conditions by vertical movements in topsoil layers (0–12 cm). The effects of the treatments on the species composition of the assemblages and species-specific responses were also analysed. Two years after the treatments, a strong response of enchytraeids was observed in clear-cutting and even more in retention tree group: in both treatments the abundance and the species richness of enchytraeids were reduced. Species did not show vertical movements into deeper layers and were not able to tolerate the altered soil conditions caused by changed microclimate. Gap-cutting and preparation cutting did not differ significantly from control plots. Our study showed that right after the interventions tree retention at the size of one tree height in diameter had no sheltering effect on this important soil decomposer animal community. These results are in contrast with earlier findings in boreal zones, where soil organic layer is considered a well buffered habitat against environmental changes. Oppositely, enchytraeid assemblages in a temperate deciduous forest are more diverse but seem more vulnerable to management-related alterations in soil conditions (soil temperate increment, reduced soil moisture)

Ganéjtúró bogarak trágyalebontásban betöltött szerepének vizsgálata Bugacon

Egy nemzetközi vizsgálathoz csatlakozva kísérletesen arra kerestük a választ, hogy a hazai ganéjtúró-közösségek (Geotrupidae, Scarabaeidae) milyen mértékben végzik el a három legjelentősebb legeltetett patás állatfajunk (ló, marha, juh) trágyájának lebontását. A kiskunsági Bugacpusztán a ganéjtúrók 5 funkcionális csoportjának (nagy és kis alagútásók, nagy és kis galacsinhajtók, társbérlők) egyenkénti és kombinált kizárásával vizsgáltuk azok trágyafogyasztásban és -elhordásban való részvételét. A különböző trágyákhoz kötődő ganéjtúró-közösséget kétféle talajcsapda-típussal mintáztuk meg. A vizsgálat során talajcsapdákkal 23 faj 744 egyedét gyűjtöttük, kiegészítő egyelő gyűjtésekkel pedig további 11 fajt mutattunk ki. Az előkerült fajok 3 funkcionális csoportot képviseltek: kis alagútásók (12 faj), nagy alagútásók (3 faj) és trágyalakók (19 faj). Galacsinhajtókat nem, ugyanakkor a nálunk nagyon ritka sokfoltos trágyatúrót (Euoniticellus pallipes) sikerült kimutatnunk a területen. A különböző ganéjtúró fajok eltérő mértékben preferálták az egyes trágyafajtákat. A kizárások esetében a trágyafogyás mértéke 10-40 % között változott, a legjelentősebb trágyafogyasztónak a kis alagútásók bizonyultak

Experimental modelling of the venous muscle pump

One of the most interesting phenomena in the venous circulatory system is the vein pump mechanism in the legs. The veins in this area are surrounded by the calf muscle, which periodically deforms the vein walls and squeezes blood out of the section. Venous valves prevent the bloodfrom backflow. A measuring rig was designed to model and measure the periodic pulsation of the veins. The device contains a chamber containing a collapsible tube. In this paper the diameter of the tube was examined under periodically varying chamber pressure. Pictures were taken of the viscoelastic tube during the pulsation. The diameter as a function of time is calculated and compared with the pressure-time series. Also the operation of the check valves of the measuring rig is observed. The results are presented and discussed. DOI: 10.17489/biohun/2010/2/0