42 research outputs found
A Plélyi ludas élőhely-rekonstrukció megvalósításának értékelése vízminőségi vizsgálatok alapján
Az emberiség létszámának növekedése, fokozódó és pazarló forráshasznosítása az elmúlt évszázadok során maga után vonta a természetes élőhelyek leromlását, feldarabolódását, vagy teljes pusztulását. A máig fennmaradt természetes, vagy természetközeli területek megőrzésére való törekvés mellett egyre nagyobb szerephez jut a degradált ökoszisztémák helyreállítása, melyhez a szükséges elméleti alapokat a restaurációs ökológia fiatal, de rendkívül dinamikusan fejlődő multidiszciplináris tudományterülete teremti meg.
Az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazása azonban Magyarországon, sőt világszerte akadozik az információáramlás hiánya miatt. Országos felmérések igazolják, hogy a rekonstrukciós beavatkozások nagy részénél nincs előzetes kutatáson, tanulmányon alapuló tervezés, elhanyagolt a dokumentálás, s az esetek többségében teljesen hiányzik a változások nyomon követése, tudományos igényű monitorozása, valamint az eredmények kifelé történő kommunikációja. Pedig ezen beavatkozások során szerzett tapasztalatok felhasználása más munkálatok tervezésénél, valamint kivitelezésénél jelentősen hozzájárulhatna e programok sikerének növeléséhez.
Jelen munkámban egy komplex élőhely-rekonstrukciós program bemutatásával, hatásainak vizsgálatával, következtetések levonásával szeretnék hozzájárulni a téma irodalmának gyarapodásához. Az általam bemutatott program célja egy hajdan jelentős kiterjedésű mocsárvidék fennmaradt, de erősen leromlott foltjainak helyreállítása, kiegyensúlyozottabb vízellátásuk megteremtése, ökológiai állapotuk javítása. A program azonban nem fordít elég figyelmet a vízminőség monitorozására.
Kutatásom során éppen ezért a vízminőség vizsgálatára koncentrálva, a főbb összefüggések kiemelése révén értékelem a nagyobb tájban való elhelyezkedés, a tájhasználat és egyéb térbeli kontextusok szerepét, valamint hatását a vízminőségre. Mindehhez, valamint a rekonstrukció megvalósításának értékeléséhez elengedhetetlen bizonyos történelmi és regionális összefüggések tisztázása, alapvető természetföldrajzi adottságok vizsgálata, illetve néhány, konkrétan a vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó elv kiemelése. Mindezt katonai térképek, történelmi dokumentumok, a rekonstrukciós célú beavatkozást megalapozó tanulmánytervek, valamint egyéb, a területre, illetve a XIX. és XX. század folyószabályozásaira, belvízvédelmi munkálataira vonatkozó szakirodalmak felhasználásával végeztem el
Effects of forest edge on pest control service provided by birds in fragmented temperate forests
Controlling herbivorous insects by insectivorous birds is one of the most important regulating services in forest ecosystems. The fragmentation of forests and the associated increase of edge effect, however, influences forest bird communities and thereby may have an impact on biological control via the modification of prey-predator interactions. In the present study we aimed to examine how insectivorous bird abundance and their predation on artificial caterpillars were affected by forest edges and vegetation structure in fragmented temperate forests of southwest Hungary. We found an unexpected negative humped-shaped pattern for predation rate as well as for bird abundance, having peaks both at the edge and in the interior (50 m from the edge). We found a positive correlation between bird abundance and predation rate, therefore the important role of birds in insect pest control was supported. Interestingly, the abundance of insectivorous birds had negative relationships to forest structure variables, such as tree basal area and tree species richness. This unexpected pattern may be a result of the context-dependency of edge effects that cannot be fully explained by our study. It highlights the need for more studies to explore the general pattern of edge effect on insect pest control
Effects of forest heterogeneity on the efficiency of caterpillar control service provided by birds in temperate oak forests
Controlling herbivore insects by insectivorous birds is a major ecosystem service, nevertheless little is known about how local habitat features and forest management influence the efficiency of this service and about how the pest control service birds provide can be maintained and improved. We conducted an experiment in temperate oak forests in the Mátra Mountains, northern Hungary to measure bird predation rate of artificial caterpillars resembling winter moth (Operophtera brumata L.) larvae, to evaluate the relationships among insectivorous bird communities, caterpillar populations and leaf damage caused by caterpillars and to assess the effect of forest heterogeneity on these processes. We found, that structurally heterogeneous forests maintained a significantly higher abundance of insectivorous birds. Especially the tree size heterogeneity increased bird abundance. The rate of bird predation was positively related to the abundance of insectivorous birds as well as to caterpillar abundance, which indicates that birds were able to respond to caterpillar density. We were not able to demonstrate a direct negative effect of bird predation on caterpillar abundance and a positive effect of caterpillar abundance on leaf damage. Structurally heterogeneous forests, however, suffered from less leaf damage than did homogeneous forests, which result may indicates that the higher activity of insectivorous birds in heterogeneous stands resulted in lower activity of insect herbivores. Thus, we concluded that forest management can contribute to the mitigation of insect damages by maintaining the suitability of forest stands to the insectivorous bird communities through the maintenance of high stand heterogeneity and the presence of some key elements (e.g. retention tree groups, tree diversity, shrub layer)
Nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja
Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökoszisztéma-szolgáltatások (ÖSz-ek) minél teljesebb megőrzése és helyreállítása. Ennek érdekében a tagországok számára előírják, hogy térképezzék és értékeljék a területükön található ökoszisztémák állapotát (ÖÁ), valamint az általuk nyújtott ÖSz-ek helyzetét és gazdasági értékét. Magyarországon a 2016 őszén indult, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP-4.3.0- VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt keretében az „Ökoszisztéma-szolgáltatások” fejlesztési elem egyik fő feladata a hazai viszonyok között kiemelt fontossággal bíró ÖSz-ek országos térképezése és értékelése (Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés; NÖSZTÉP). Az értékelés az ún. kaszkád-modell mentén végig halad az ÖSz-eket meghatározó ÖÁ jellemzőktől, az ÖSz kapacitásokon és az ebből ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokon át az emberi jóllét fenntartásában vagy növelésében játszott szerepükig. A projekt eredményei a tervek szerint segítik majd a természeti tőkénkkel való fenntartható gazdálkodást, a zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztését, az egyes ágazatok közti hatékonyabb kommunikációt és a természetvédelmi és más ágazati döntéshozatalt
Fabry-betegség – terápiás útmutató
A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaozilceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-kóros betegek kezelésében részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.
|
Fabry disease is a rare, X-linked lysosomal storage disorder that leads to accumulation of globotriaosylceramide in different tissues of the body. The disease is progressive and the first symptoms usually present in childhood. Consequences of the disease are disability and premature death. The disease in females could be as severe as in males although women may be asymptomatic. The possibility of enzyme replacement therapy has made it necessary to elaborate a comprehensive guideline for the diagnosis and treatment follow-up. The guideline has been summarized by a Hungarian multi-disciplinary working group consisting of physicians who are involved in diagnosis and care of Fabry patients. Previous clinical studies, published articles, and recently established international treatment guidelines were reviewed by the group