Suharto's Search for a Political Format

Page range: 88-10

Protocol I: Moving Humanitarian Law Backwards

Colonel Carnahan of the Office of the Joint Chiefs of Staff has reviewed some of the practical military problems with Protocol I. I would like to spend a little time on what might be called the philosophical - or broader political - problems. In particular, I would like to discuss the diplomatic conference that produced the protocol and how it demonstrated the links among law, politics, and terrorism. When you get 126 countries together, as occurred at the diplomatic conference, there is a lot of politics. That is to say, Protocol I is not simply a legal matter than can be grasped using purely legal terms. I propose to examine the main results as reflections of the diplomatic goals of the Soviet bloc, the Third World, and the Western countries

Betegjogok etnikai metszetben

Absztrakt Bevezetés: Egészség- és betegségtudatunk kulturálisan meghatározott, etnikai és vallási szocializációnk az egészségüggyel kapcsolatos attitűdjeinket is alakítja. A többségi társadalom normáin alapuló betegjogok és betegkötelezettségek a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek a roma népesség kisebbségi normáival. Célkitűzés: A szerzők célja annak feltárása, hogy a roma népesség egészségügyi ellátása során milyen ütközési pontok merülnek fel a betegjogokkal, valamint a betegkötelezettségekkel kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban részben orvosantropológiai és szociológiai tanulmányok eredményeit, részben több mint 40, egészségügyi dolgozók számára tartott betegjogi kurzus tapasztalatait használták fel. Eredmények: A kulturális meghatározottságból, az alacsony társadalmi státuszból fakadó tényezők, valamint a kisebbségi létből eredő szociálpszichológiai mechanizmusok egyaránt alakítják az egészségügyi ellátás szituációit, valamint a betegjogok és kötelezettségek érvényesülését. Következtetések: Az egészségügyi dolgozók és a roma páciensek közötti félreértések többsége elsősorban a kulturális különbségek ismeretének hiányában gyökerezik, ezért is tartják a szerzők kiemelt fontosságúnak a transzkulturális szemléletmód, valamint a romológiai ismeretek népszerűsítését az egészségügyi alap- és továbbképzések során. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 712–717

Egészség és egészségmagatartás leendő és végzett diplomás ápolónők és orvosnők körében = Health and health-related behaviour of future and graduated professional female nurses and doctors

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető. | Medical and nursing professions are stressing due to a number of major problems: high work related expectations, inadequate workplace conditions, the severe psychological burden placed on employees by the nature of their job. This study analyses the self-rated general and psychosocial health of female students and professional physicians and nurses related to healthy lifestyle habits and individual behavioural patterns. Method: our cross-section research was carried out among female nursing college students (N = 226), female medical students (N = 117), and among professional nurses and female doctors in hospitals (N = 409). Results: six out of ten staff members mentioned at least one health problem. To the self-rated health (SRH) of students and professional doctors and nursing staff were strongly related psychosomatic symptoms (p<0,001), pessimistic future expectations (p<0,001), perceived difficulties while maintaining the actual partnership (p = 0,001), and physical activity (p<0,001). About 40% (in student surveys 47,0%) said that they did some sports once a week or even more frequently. Smokers were represented with 16,7% (in student surveys 22,9%). Conclusion: results obtained suggest that health is not a highly appreciated value among female students and staff members in the Hungarian health care, moreover, their health-related behaviour is at a substandard level. Their roles as a social model in health promotion are rather questionable, for their insufficient health and risk behaviours