A javítási műveletek jelöltségi hipotézise

The markedness hypothesis of repair operations In this paper, using conversation analysis, I propose a model describing the technology of four repair operations, namely, recycling, replacement, insertion, and aborting relative to each other on the basis that they inherently halt the progressivity of the current turn-at-talk. As violating the preference for progressivity is a marked usage, interpreting the property of halting progressivity as a system of binary features in the case of the four repair operations enables us to apply the theory of markedness to describe the technology of the repair operations relative to each other. Testing the model has been possible only in an indirect way by setting up a sub-hypothesis. I have argued that not only their functions but also their degree of markedness plays a role in the selection of repair operations employed in carrying out the same action. I have tested the sub-hypothesis on a Hungarian corpus. The results support the hypothesis. A tanulmány a konverzációelemzés elméleti keretében négy javítási művelet, az ismétlés, a beszúrás, a csere és a törlés technológiáját hasonlítja össze kísérletet téve egy olyan modell létrehozására, amely a javítási műveletek jelöltségét feltételezi. Ennek alapja, hogy a spontán társalgások során alkalmazott javítási jelenségek felfüggesztik a folyamatban levő forduló, és ezáltal a folyamatban levő cselekvés előrehaladását. Mivel a progresszivitás fenntartása általános preferencia a társalgásban, megszakítása jelölt nyelvhasználatot eredményez, amelyet a négy művelet esetében három bináris jegy rendszereként értelmezhetünk (retrospektivitás, redundancia, nem megfelelő szegmentum). A modell tesztelése egy magyar nyelvű korpuszon történt egy szub-hipotézis segítségével, amelynek lényege, hogy az egyazon cselekvés során alkalmazott javítási műveletek kiválasztásában funkcióik mellett jelöltségük mértéke is szerepet játszik. A tesztelés eredménye támogatja a hipotézist

A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban

A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra

Impact of Automated Vehicles Using Eco-Cruise Control on the Traffic Flow

The paper provides a detailed analysis of the impact of automated vehicles using eco-cruise control system on the traffic flow. The speed profiles of vehicles using eco-cruise control system generally differ from those of conventional human-driven vehicles. The characteristics of the traffic flow on macroscopic traffic level combine both automated and human-driven vehicles. In the simulation-based analysis the effects of traffic volume and the ratio of the automated vehicles are in the focus. Based on the results the analysis an extension of the eco-cruise control is also proposed, in which the balance between the traffic flow and transport efficiency is achieved

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) = Testing of the microbiological efficiency of disinfectants used in the food industry (2002-2013)

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha - a vizsgálatokkal igazolt - megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat. A tanulmány 12 év vizsgálati eredményeit foglalja össze, az engedélyezési eljáráshoz szükséges hatékonyságvizsgálat mellett bemutatja a forgalomban található fertőtlenítőszerek ellenőrzésének eredményeit, valamint bepillantást enged az ételfertőzési események kapcsán mintavételezett fertőtlenítőszerek hatásosságáról a gyakorlatban. Disinfectants used in the food industry play an important role in preventing foodborne diseases. They can perform to thier fullest potential if they are applied in the proper concentration, at the proper temperature, for the proper contact time, as determined by preliminary studies. This paper summarizes the test results of 12 years and, in addition to the efficiency testing necessary for the licensing procedure, it also presents results of control tests of commercially available disinfectants, and provides insight into the efficiency in practice of disinfectants sampled in connection with food infection cases

Az adatforrások elmosódott határai a konverzációelemzésben

L

Adatok és adatforrások integrációja a pragmatikai kutatásban

A tanulmány különböző adatforrások integrációját vizsgálja a szinkrón és a történeti pragmatika kutatási gyakorlatában. A nyelvhasználat tanulmányozásának e két, meghatározóan korpuszalapú területén készített esettanulmányainkban amellett érvelünk, hogy a hagyományosan korpuszadatoknak tekintett információk valójában integrált adatforrásból származó plauzibilis kijelentések, továbbá hogy a pragmatika kutatási módszerei között a gyakorlatban elmosódnak a határok. A tanulmány konklúziója, hogy még az elsődlegesen korpuszon alapuló kutatási folyamatokban is számos, különböző forrásból származó információt integrálunk. Következésképpen a korpusz nem tekinthető kizárólagos adatforrásnak, hiszen további forrásokkal egészül ki, úgymint pl. a kutató nyelvi intuíciója, a korábbi kutatások eredményei, a kutatás elméleti kerete és számos következtetés