A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon

A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít

The Playboy milieu in post-socialist Hungary

By the 1960s, consumer habits focused on the freedom of selfrealisation, independence and the spending of leisure time became solid values in American culture. Values related to sexuality went through dramatic changes and erotics became part of mass culture as magazines designed for men were introduced onto the market. Playboy magazine, the pioneer of a new segment of the printed press, was born in this environment. Read by masses of people, this magazine had a very strong influence on public life in the second half of the twentieth century, and also served as a model for new lifestyle magazines launched onto the gradually expanding publishing market. If we consider the changes taking place in society as being key to its overwhelming success, then the magazine and the set of values represented by it can be subject to scientific investigation. The purpose of this study is to prove the existence of this correlation by comparing the sociological characteristics of two societies situated in different geographic locations at different times

Van-e út a munkába? A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci reintegrációjának esélyei = Is there a way to find work? Re-integration chances of disabled people and persons with partial work capacities into the labor market

Az elmúlt évtizedekben a fogyatékosságpolitika, illetve a fogyatékos-mozgalom a normalizáció és integráció (újabban: befogadás) elveit zászlajára tűzve igyekezett előmozdítani az érintett emberek mind szélesebb körű társadalmi részvételét. Emellett az elmúlt években – a jóléti államok válságával párhuzamosan – a fogyatékos, valamint megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzete, aktivitása egyre gyakrabban került a fejlett országok érdeklődésének középpontjába is. A nemzetközi szervezetek is számos dokumentumban javasolták az országok számára az alig néhány százalékban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra való bevonásának szélesítését, részképességeik hasznosítását, a passzív szerep helyett a meglévő képességek mentén a munka világába integrált társadalmi szerep kialakítását. [...] Doktori dolgozatomban végső soron arra keresem a választ, hogy valójában mennyire tekinthetőek „reálisnak” ezek az aktivizáló törekvések (Magyarországon, az új minősítési és ellátórendszer kezdetén)? A válaszok keresése során négy dologra helyezek – különböző mértékű – hangsúlyt: - Egyrészről arra, hogy milyen személyközi, intézményi és társadalmi tudati, viszonyulásbeli és működési keretei vannak e törekvéseknek? - Másodsorban arra, hogy mi jellemzi valójában az érintett, fogyatékos, rokkantellátásban részt venni szándékozó és résztvevő embereket (avagy: milyen tényezői vannak a „beáramlásnak”)? - Harmadsorban arra, hogy – a tapasztalatok szerint – valójában mi befolyásolja a sikeres munkaerő-piaci részvételüket? - És negyedrészben arra, hogy a részvételüket segíteni igyekvő intézményrendszer e meglehetősen heterogén csoportból valójában kiket és milyen hatékonysággal támogat

Introduction to the Green Belt of Auroville: A Detailed Description on How its Actual Practices Contribute to the UN SDGs

The South-Indian city of Auroville was founded in 1968 with the ambitious plan to become an utopist city for 50,000 habitants. The once heavily eroded land was transformed to a lush green area thanks to the past decades of landscape restoration work. The city aims to create a new type of human habitat where the residents live in harmony and close relation with nature. As part of its master plan a 2.5 km wide Green Belt is envisioned around the city zone that would contain organic farms and restored forest that provides timber and refilled underground water resources. The Green Belt is not only home to various projects of education and nature conservation but also an ecological system that already proved to locally reduce the severe effects of climate change. The original master plan was designed by Roger Anger a French architect. While most of the development within Auroville is based on this original plan visiting researchers and experts warn that present social and spatial reality shows a very different scene. The nationally and internationally praised city faces serious threats. The growing real estate business, hotel developments, encroachment of lands and a planned highway in the Green Belt of Auroville are endangering the restored ecosystem. Presently there are less than 3,000 Aurovilians, people of 50 countries, who are committed to live in Auroville and work for the city the earth needs . In the same time due to the above mentioned dynamics already more than 25,000 people live within the planned area of Auroville, (over)using its ecological services. The paper will describe the past and present development of Auroville with focus on the Green Belt. Based on the writers\u27 personal experience and knowledge, collected during her years of living and working in Auroville, it will also attempt to describe the future scenarios. The role and significance of the Green Belt will be addressed through assessing its performance on the UN Sustainable Development Goals

A kreativitás megítélése a munkaerőpiacon (Creativity from view of job market)

A cikk két, felsőoktatásban dolgozó oktató és kutató törekvése arra, hogy feltérképezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerőpiac oldaláról érkező kreativitással kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitáskutatásból nőtt ki, melyben magyar középiskolai tanárok is közreműködtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy válaszokat tartalmazó adatbázist (337 fő). Ezt követően generáltak egy másik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lánc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember véleményét kérdezték meg a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, az ötletet adó EU-projekt kreativitással kapcsolatos állításaival és a kreativitás definíciójával kapcsolatban. Cikkük a válaszok kvantitatív feldolgozásának eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researcher’s (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers’ answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses

How to Transfer a Coupon-Based Event into a Hedonic Shopping Experience? Retail Branding Implications Based on the Glamour Shopping Days

The paper examines the motivational drivers behind the participation of Hungarian consumers on a special shopping event, also known as Glamour Days. The study encompasses a variety of related conceptualizations such as hedonic/utilitarian shopping values, self-gifting as well as impulsive buying practices. After the introduction of relevant consumer behaviour concepts and theoretical frameworks, the paper presents a qualitative research on adult and adolescent female consumers’ shopping experiences during Glamour Days. By building on phenomenological methodology, this study also portrays the ways this shopping event has changed consumer society within an originally strongly utilitarian attitude driven Hungarian culture. The phenomenological interview results highlight differences within the motivational drivers of pleasure-oriented shopping for the two age groups. For teenagers, the main motivation was related to the utilitarian aspect due to their financial dependence and the special opportunity to stand out of their peer group by joining an event that is exclusively held for adult women. On the other hand, adult women are motivated by combined hedonic and utilitarian values manifested in self gifting and impulse buying within an effectively planned and managed shopping trip. Based on the results, retail specific strategies are provided along with future research directions

A vásárlási élmények fenomenológiai vizsgálata felnőttek és serdülők körében – a Glamour napok esete

A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen fogyasztói motívumok és élmények kötik az egyéneket egy speciális vásárlási eseményhez, a Glamour Napokhoz. A szakirodalomban fellelhető főbb fogalmakra építve, úgymint a hedonisztikus/utilitáriánus értékek, önjutalmazás, impulzusvásárlás, a cikk bemutat egy kvalitatív kutatást felnőtt és serdülő női fogyasztók körében. A fenomenológiai módszertanra alapozva vizsgálják a szerzők, hogy milyen módon változtatta meg az alapvetően utilitáriánus és feladatorientált fogyasztói társadalmat Magyarországon a Glamour Napok. A tanulmány eredményei szerint a hedonisztikus és utilitáriánus értékek együttesen határozzák meg a vásárlási élményt, bár a két vizsgált korcsoportban eltérő módon jelennek meg e tendenciák. A fiatal felnőtt és serdülő vásárlók, a szülőktől való anyagi függés következtében, inkább az utilitáriánus és társas aspektusaira összpontosítanak az inkább felnőtteket célzó, és emiatt a korosztályukban különlegesnek számító eseménynek. A felnőtt fogyasztók esetében a Glamour Napok mint megérdemelt/kiérdemelt program jelenik meg, mely lehetőséget biztosít a mindennapokból való kitörésre és a bűntudat, valamint megbánás nélküli vásárlási élményre. A kutatás alapján levont főbb elméleti és gyakorlati következtetéseket, valamint a jövőbeli kutatási lehetőségeket egyaránt bemutatják a szerzők

A Váltó-Ház történetéből

Az Esély 2002/1-es számában számoltunk be első ízben a Váltó-Házról, arról az intézményről, amelyet a főváros az alkoholista hajléktalanok rehabilitálására hozott létre. Az intézmény 2001 szeptemberében nyílt meg. Az ott folyó munka alapeleme a csoport. A ház vezetője, Dávid Zoltán, a vele közösen készített cikkünkben erről a következőket mondta: „A függőségi, a rászokásos betegségekben szenvedők hajlamosak fenntartani a függést, csak éppen cserélgetik a szereket... De a függőség személyekkel kapcsolatban is kialakul… Az AA (Névtelen Alkoholisták) tapasztalatai bizonyítják, hogy felépülés csoportban van… A mi egész programunk erre épül, hogy a klienseknek lehetőleg minden nap legyen valami csoportélménye.” Az alábbiakban a szerző – szociális munkás – számol be a női csoportról