A 2012-es év a húszéves hazai felnőttszív-transzplantáció sikeréve - és ami mögötte van

The Hungarian adult heart transplant program, which started in 1992, has changed gradually in the past 20 years. After the early enthusiasm of the first cases it changed significantly and it became an organized programme. However, low donation activity and moderate referral numbers to the national transplant waiting list slowed down the process therefore, heart transplant numbers did not fulfill expectations in the early years. After a moderate increase in 2007 transplant numbers have dropped again until recently when Hungary partially joined Eurotransplant network. Excess fundamental resources allocated to cardiac transplantation by health care professionals and reorganizing transplant coordination as well as logistics forced dramatic changes in clinical management. In 2011 and 2012 major structural changes had been made at Semmelweis University. The newly established transplant intensive care unit and the initiation of mechanical circulatory support and assist device programme increased transplant numbers by 131% compared to previous years, as well as it resulted an 86.63% 30-day survival rate, hence last year was the most successful year of cardiac transplantation ever. Orv. Hetil., 2013, 154, 863-867

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18-19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával. Az ebből a vállalkozásból létrejövő, átdolgozott és újrafogalmazott tanulmányok, textológiai és filológiai eredetükre építve, az értelmezés kereteit, műfaji határait kihasználva válnak egy történeti-poétikai szövegértemlezés hordozóivá, elmélyítve az irodalomtörténeti reflexió lehetőségeit. Az esettanulmányok, illetve a teoretikus és módszertani általánosításra is vállalkozó dolgozatok sokrétű, változatos képét rajzolják fel a textológia tudományterületének, s kijelölik a közeljövő számos feladatát is.Kecskeméti Gábor: Előszó - 7 A textológiai reflexió időszerűsége Szilágyi Márton: Textológia, filológia, értelmezés - 15 Debreczeni Attila: Kritikai kiadás papíron és képernyőn - 26 Teoretikus dilemmák a szerzői kritikai kiadásokban Bodrogi Ferenc Máté: Dologi hurok a szellemi műveleten: a szöveg mint nyomtatott termék. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra kiadástörténetéhez - 43 Czifra Mariann: A szöveg történeti feltárásának materiális feltételeiről - 57 Granasztói Olga: Kazinczy Ferenc, avagy Abafi Lajos Magyar Pantheonja. Egy új Kazinczy-kiadás előkészületei - 75 Orbán László: A szövegváltozatok öröme. Kapcsolatépítési stratégiák a Kazinczy-levelezésben - 93 S. Varga Pál: „…a keverék-mű a fejedre támad…”. Arany János 1860 és 1882 között keletkezett verseinek alapszövegéről - 116 Hajdu Péter: Szövegváltozat – novellaváltozat – műfajváltozat. A Mikszáth kritikai kiadás némely tapasztalatai - 136 Orosz Beáta: Csokonai költői életművének elektronikus kiadása. Problémák, tanulságok - 153 Kollektív szövegforrások kiadásának kérdései Labádi Gergely: A filológiai tudás formái - 173 Porkoláb Tibor: Szempontok a francia háborúk inszurrekciós költészetének textológiai és filológiai vizsgálatához - 191 Gábori Kovács József: A textológus felelőssége a Pesti Hirlap szerzőségi azonosításainak tapasztalatai alapján - 215 Steinmacher Kornélia: Élclapok a kiegyezés idejében (1865–1867) - 237 A nem szépirodalmi szövegek textológiai dilemmái Balogh Piroska: „Temptare volui possentne proferri in lucem”. Latin nyelvű esztétikai szövegek kiadásának fordításelméleti kérdései - 257 Bátori Anna: Kompilációs olvasás. Hivatkozások és keresőeszközök Paullus Wallaszky historia literariájában - 268 Völgyesi Orsolya: Hogyan dokumentálható egy reformkori politikus tevékenysége? A Kölcsey Ferenc országgyűlési működéséhez kapcsolódó szövegtípusok közléséről - 287 Textológia és értelmezés Biró Annamária: Aranka György: titoknok és magánember. Szerepértelmezési problémák az Aranka-levelezésben - 303 Csonki Árpád: „Arad munkás ’s jó szívű Lantosa”. Peretsenyi Nagy László mint Vörösmarty elődje - 323 Doncsecz Etelka: „Ez az írás éppen nem kedvez a’ németnek.” Szaicz Leó Magyar Világ című történeti munkájáról - 351 Hermann Zoltán: A Himfy-strófa műfaji határai - 373 Rövidítésjegyzék - 391 Névmutató - 39

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41

The prevalence and impact of twinning and stillbirth on reproductive performance and their economic losses in large Hungarian dairy herds

SUMMARY Background: The importance of twinning and stillbirth is increasing due to their potential effect on production, reproductive performance, and profitability in large dairy herds.Objectives: The aim of our study was to quantify the effect of twinning and stillbirth on the main reproductive parameters, and to estimate the resulting eco-nomic loss.Materials and Methods: The data of 3660 calvings that occurred on five large-scale Hungarian Holstein-Friesian farms in 2016 and 2017 were analysed. Informa-tion about twin calvings, stillbirths and uterine treatments were gathered. The main reproductive indices (i.e. calving to conception interval – CCI, services per conception – SPC, and first service conception risk – CR1) were calculated based on cow-level data. Statistical analyses were performed by using linear and logistic regression, and Dunnett-test. Losses due to calf revenue, open days and excess semen use were taken into account in the economic estimations (1 EUR = 320 HUF).Results and Discussion: Overall, twinning and stillbirth occurred in 4.1 and 6.9% of the calving events. Twinning was more likely, whereas stillbirth was less likely to occur in multiparous cows (odds ratio: 4.18 and 0.64, p < 0.0001 and p = 0.0015, respectively). Following twin calving, CCI and SPC were increased by 12.8 days and by 2.8, respectively, whereas CR1 was reduced by 7.1 percentage points. The estimated loss due to twinning amounted to 50.4 EUR/case. The analysed reproductive param-eters were not impaired after stillbirth. Although, the reduction of calf number and the excess semen usage led to 112.5 EUR estimated loss per stillbirth case, on aver-age. Moreover, both twinning and stillbirth were significantly (p < 0.0001) associated with retained placenta (odds ratio: 2.22 and 1.23). The occurrence of inflammatory uterine diseases was not affected by stillbirth, however, it was significantly (p < 0.0001) reduced by twinning

The impact of postpartum uterine diseases on reproductive performance and their economic losses on large Hungarian dairy farms

SUMMARY Background: The management of the transition period is of utmost importance for profitable dairy production, because the risk of diseases with potentially large economic effect is high. Objectives: The aim of this study was to quantify the effect of postpartum uterine diseases on the major reproductive parameters, and to estimate the resulting economic loss. Materials and Methods: The data of 3,660 calving events that occurred in 2016 and 2017 on five large-scale Hungarian Holstein-Friesian farms were analysed. Information regarding uterine treatments, retained placenta and inflammatory uterine diseases were gathered. The major reproductive parameters (i.e. calving to conception interval – CCI, services per conception – SPC, and first service conception risk – CR1) were calculated based on cow-level data. Statistical analyses were performed by using linear and logistic regression, and Dunnett-test. Losses due to open days, excess semen use and drug cost were taken into account in the economic calculations (1 EUR = 320 HUF). Results and Discussion: Uterine treatments were performed after 42.68% of the calvings, of which 13.28% were done due to retained placenta, and 29,40% due to uterine inflammation. Uterine treatments and retained placenta were more likely in multiparous cows (odds ratio: 1.22 and 2.05, p = 0.0098 and p < 0.0001, respectively). Retained placenta and uterine inflammations increased CCI by 2.7 and 28.3 days, SPC by 0.9 and 2.2, and reduced CR1 by 4.9 and 4.0 percentage points, respectively. The economic loss due to retained placenta amounted to 38.8 EUR per case, of which treatment cost had the largest share (46.4%). Uterine inflammations caused 122.8 EUR loss per case, with increased number of days open responsible for 57.6% of this loss