Transylvania

Transylvania, which is today a province of Romania, is an ethnically mixed territory, inhabited by a majority of Romanians, with Hungarian and German minorities. The history of the region was based on diverse nation-building processes for the main ethnic groups. In the nineteenth century, Transylvanian Hungarians engaged in a pan-Hungarian movement, while Transylvanian Romanians became conscious of their belonging to the pan-Romanian community. Between the two World Wars, and in a different form under the subsequent communist dictatorship, Romanian nationalism was mainly oriented towards the assimilation of the Transylvanian Hungarians. In contemporary Romania, political nationalism is mainly seen in the actions of extremist political parties. The ethnic basis of social cohesion is evident in both the public and private discourse of Transylvanian Romanians and Hungarians. However, the Transylvanian Hungarians are integrated into the Romanian political system, but at the same time maintain their specific Hungarian identity, and interethnic relations, as a result, has improved

A mérés-értékelés szerepe a szakpolitika-alapú kormányzásban, a közigazgatásban és a közszolgáltatások nyújtásában

A szerző dolgozatában a szakpolitika-alapú kormányzati döntéshozatal, közszolgáltatás és közigazgatás mellett érvel. Szerinte a célkijelölés-mérés-értékelés-visszacsatolás rendszerének kellene megvalósulnia a közszolgáltatásokban. Ezek alkalmazásával nagyban lehetne a közszolgáltatások hatékonyságát emelni

A nemzeti identitás érzelmi megélése a társadalmi, szocializációs háttér kontextusában, a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók körében

A tanulmány során két kutatási kérdésre keresünk választ. 1. Milyen mértékben határozza meg a család anyagi és kulturális háttere, illetve az apa foglalkozási státusza a magyarságtudat megélésének mikéntjét? Milyen mértékben játszanak ebben szerepet a regionális, települési származás szocializációs körülményei, a nyelvi környezet és az aktuális tényezők, mint a szakterület vagy az egyetemi oktatás nyelve? 2. Milyen összefüggés figyelhető meg a magyarság megélése (büszkeség) és az identitásprofil jellemzői, valamint ennek környezete (románokhoz való viszony, az etnikumközi viszonyok megítélése) között? E tanulmány vizsgálati célcsoportját a kolozsvári magyar egyetemeken tanuló fiatalok alkotják, akik túlnyomó többségben Erdély különböző részeiből származnak. Iskolázottságuk és egyetemista státuszuk által a nemzeti szocializáció szempontjából feltételezhetően tájékozott társadalmi csoportról van szó, akikhez a nemzeti ideológiai diskurzusok társadalmi hatásai eljutottak mind az iskolarendszer, mind pedig a családi szocializáció során. Az elemzés a Kincses Kolozsvár 2015 című kérdőíves survey-vizsgálatra épül

A kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációi és munkavállalása nemzetiség és társadalmi háttér szerint

Ebben a tanulmányban a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében egy nagyszabású online felmérés adatain keresztül az egyetemi hallgatók szakválasztásának szerkezetét, motivációikat, a tanulás melletti munkavállalást és az egyetem utáni terveket vizsgáljuk, a társadalmi-származási háttér és a jövedelmi-anyagi helyzet függvényében.4 Az empirikus adatokat egy korábbi elemzéséhez képest a szakválasztást a munkavállalással és a külföldi munkavállalási szándékokkal összekapcsolva elemeztük, ezért következtetéseink nagyobbrészt eltérnek a korábbiaktól. A kérdés ilyen irányú megközelítése azzal indokolható, hogy a romániai fiatal munkaerő kiáramlása rendkívül nagymértékű. Az ország aktív, foglalkoztatott népességének és a külföldön tartózkodók számának összevetésével kimutatható, hogy az aktív népesség egyharmada Románián kívül, az Európai Unió más országaiban élt a 2011−2014 közötti időszakban.6 A továbbtanulás, az iskolázottsági egyenlőtlenségek társadalmi hátterének alakulását illetően a szakirodalomban többféle megközelítést is találunk. Abból indulunk ki, hogy a magasabb társadalmi státusz (magasabb iskolázottság, foglalkozási státusz, gazdagság) betöltésében milyen tényezők játszanak fontosabb szerepet (a szülők szintjén mérhető háttértényezők szakválasztáskor, az egyetemi diploma megszerzése során

Többéves pénzügyi keret vitája középről és a sor végéről – Magyarország és Lettország harcban a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokért (Debate on the eu multiannual financial framework from the view of Hungary and Latvia)

Az Európai Bizottság 2011. júniusban nyilvánosságra hozott, a következő hétéves időszakot meghatározó pénzügyi keretéről szóló javaslatával elindult a tagállamok, illetve az intézmények közötti szakmai és politikai érvelés, az alkudozások sora. A két legfontosabb költségvetési tétel, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források előnyös allokációja Magyarország és Lettország számára is kiemelt prioritás. A tárgyalások során Lettország érdeke az alacsony közvetlen mezőgazdasági támogatások emelése, míg Magyarország kedvező pozíciójának megtartásáért harcol. A kohéziós politikára tett Bizottsági javaslat mindkét ország számára hátrányos, így közös érdek a források összegének szinten tartása és a kedvezőtlen támogatási felső határ emelése. ______ Following the European Commission’s proposal on the next Multiannual Financial Framework was published in June 2011, tense debate started to defend national priorities. The proper allocation of the agricultural and cohesion founds is essential for both, Hungary and Latvia as well. Latvia’s objectives is to introduce fair direct payments to farmers, stipulating that the lowest payments must constitute at least 80 per cent of the average amount of the EU direct payments, while Hungary tries to defend its relatively favourable position by receiving almost the amount of the EU average. Common interest for Hungary and for Latvia in the EU budget talks is to retain cohesion financing at least at the current level and to change the unfavourable proposal on capping

Social effects triggered by the expansion of higher education in Romania

In Romania, the expansion of education has triggered significant changes in the composition of the population according to educational levels and in relation to the emergence of the principle of equity. We analyse this phenomenon according to three aspects: age, status of residence and sex, and all these by comparing the total population and the Hungarian population from Romania, and also with other minority populations from Romania, as the case may be. Our main research questions in this paper are the following: How did the educational level change as a result of the extension of higher education, especially the percentage of higher education institution graduates between 2002 and 2011? How does the expansion of education prevail in the completion of social justice and in decreasing/eliminating ethnic-linguistic inequalities? Which are the main factors of inequality in the context of Roma and Hungarians from Romania

Identity discourses on national belonging: the Hungarian minority in Romania

This paper deals with national representations of the Hungarian minority from Transylvania and its group boundaries within the context of the Hungarian and Romanian nation. The main empirical source is represented by qualitative data, based on a focus group analysis from 2009. It analyses the ways in which Hungarians from Transylvania reconstruct national group boundaries based on ideological discourses of nationalism, including specific differences that may be observed in discursive delimitations within the minority group. The study focuses on the following three research questions. The first one refers to the national boundaries indicated, to the interpretations given to belonging to a nation. The second one refers to the way people name their homeland and the interpretations they relate to it. The third one refers to the way Hungarians from Transylvania relate to Hungary. Based on focus group answers, two marked national discourses may be distinguished about the representations of Hungarians from Transylvania regarding nation and national belonging. The two main discourses are the essentialist-radical and the quasi-primordial – moderate discourse. Conceptually, the discourses follow Geertz’s typology (1973). As for the Hungarian minority form Romania, we may talk about a quasi-primordialist discourse which is also based on cultural nation, but it has a civic nation extension towards Romanians. That is why we call it quasi-primordialist, in other words „moderate”