Timothy Morton: The Ecological Thought (Recenzió)

A recenzió alapjául szolgáló mű bibliográfiája: Morton, T. (2010): The Ecological Thought. /Az ökológiai gondolkodás/ Cambridge: Harvard University Press. 184 oldal ISBN 9780674064225 Kulcsszavak: ökológia, ökológiai válság, ökokriticizmus, objektum orientált otológia Diszciplina: filozófia, ökológia, környezeti nevelé

Vízkép-ökológiai akció –Környezeti probléma értelmezése-olvasása tantárgyközi módszerek alkalmazásával a valós társadalmi térben

Korunk globális válsághelyzetének a megértésében, megismerésében minden iskolai tantárgynak fontos szerepe van. Ahogy a tantárgyak egymással való összekapcsoltságának esetében egyre kevésbé lehetséges „sávosan” gondolkodni, úgy a globális válsághelyzet nyomán a környezeti neveléssel összekapcsolható tárgyak esetén sem célszerű releváns és irreleváns tantárgyközi vonatkozásokról beszélni. Tantárgy ökológia kapcsán, nemcsak a tantárgyak tereiről beszélhetünk, hanem módunkban áll azok közötti összekapcsoltságról, átjárhatóságról, egymásrautaltságról is beszélni. Havas és Lehoczky szerint a művészeteknek fontos szerepe van a természetről, környezetről való gondolkodás esetében, értelmezésük főként az esztétikai dimenzió terén látja annak szerepét (Havas 1994, Lehoczky 1999), azonban, ahogy a művészeti nevelés önmagában többre predesztinált, mint a látásra nevelés, úgy a művészeti oktatás funkciója is többet jelent környezeti nevelés vonatkozásban, mint újraalkotás, esztétikai élmény, színek kavalkádja. Kulcsszavak: tantárgy ökológia, környezeti nevelés, vizuális nevelés Diszciplinák: pedagógia, filozófia, művésze

Digging in the Crates: Practices of Identity and Belonging in a Translocal Record Collecting Scene

This thesis is a multi-sited ethnographic study of the practices through which a sense of identity and belonging is produced and experienced in the crate digging scene, a hip hop related translocal record collecting collectivity. Affective attachments are rarely theorised within popular music studies, and are largely neglected or taken for granted in empirical work. Whereas the emergence and prevalence of a sense of companionship and collective identity is less surprising in tightly-woven collectivities that frequently gather in public venues in a particular locality, it demands more of an explanation in spatially dispersed musical worlds, like the transnational crate digging scene, in which regular, locally based face-to-face interaction takes place in small friendly circles that consist of a handful of enthusiasts at most. The thesis reworks earlier, more elusive definitions of the notion of scene – a shared cultural space in which a range of coexisting and interacting musical practices work towards producing a sense of community – in a way that is more specific both with regarding what kinds of practices – aesthetic, distinctive, and spatial – shall be taken into consideration in accounting for the sources of attachments in musical collectivities. Furthermore, through its empirical chapters it outlines and connects particular areas of inquiry – the collective cultivation of a certain form of musical appreciation, the performance of distinctive practices, the acquisition and passing on of scenic sensibilities and customs, the places of scenic practice, as well as a shared understanding of spatiality – in which the productive – work of these practices could be be more closely observed and understood. Through a micro-sociological study of the collective practices organised around the consumption of second hand records, the thesis also engages with the sociocultural significance of the transforming technological regime of music consumption

Community assembly and coexistence in communities of arbuscular mycorrhizal fungi

Arbuscular mycorrhizal fungi are asexual, obligately symbiotic fungi with unique morphology and genomic structure, which occupy a dual niche, that is, the soil and the host root. Consequently, the direct adoption of models for community assembly developed for other organism groups is not evident. In this paper we adapted modern coexistence and assembly theory to arbuscular mycorrhizal fungi. We review research on the elements of community assembly and coexistence of arbuscular mycorrhizal fungi, highlighting recent studies using molecular methods. By addressing several points from the individual to the community level where the application of modern community ecology terms runs into problems when arbuscular mycorrhizal fungi are concerned, we aim to account for these special circumstances from a mycocentric point of view. We suggest that hierarchical spatial structure of arbuscular mycorrhizal fungal communities should be explicitly taken into account in future studies. The conceptual framework we develop here for arbuscular mycorrhizal fungi is also adaptable for other host-associated microbial communities