Most mintha nő lennél: Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

K

A szennyeződés kultúrái: járványos betegségek és a fertőzés biopolitikája a kortárs anglofón szépirodalomban

Absztrakt A disszertációegy speciális beteg test, a ragályos test/tetem metaforikus potenciálját feltárva kortárs anglofón, főleg angol történelmi regényeket elemez, amelyek különböző korokban játszódnak: a középkorban(Wiliam OwenRoberts:Ragály, 1991, magyar kiadás: 2004), a kora újkorban(GeraldineBrooks:Csodák éve, 2002, magyar kiadás: 2008), a viktoriánus korban(MatthewKneale:Sweet Thames [Édes Temze], 1992 és Anne Roiphe:An ImperfectLens [A tökéletlen lencse], 2006), valamint a késő 20. században (Alan Hollinghurst:A szépség vonala, 2004, magyar kiadás: 2011 és AlfredCorn:Part of His Story [A történet része], 1997). A dolgozat a nyugati kultúra három ikonikus járványos betegségének irodalmi ábrázolásait vizsgálja: a pestist, a kolerát és az AIDS-et. A háromtematikusfejezetkét-kétregénytértelmez, s legtöbbjük a brit kulturálisörökségbengyökerezik. London városatérbeli-kulturálisállandókéntjelenikmeg, továbbánégyregénybenis jelen van aKelet-Nyugatdichotómia. E témákat a dolgozat interdiszciplináris keretben tárgyalja, mely merít a kultúrorvostanbelátásaiból, illetve a pszichoanalízis, a társadalmi nemek tudománya és az antropológia fogalmaiból is. A kultúratudományok tágabb kontextusán belül többek között Julia Kristeva pszichoanalitikus abjektelméletére, Mary Douglas antropológiai szenny- és margófogalmára, Michel Foucault hatalomfelfogására, valamint SusanSontag betegségmetafora-olvasataira hivatkozom,valamint Antonio Negriés Michael Hardt, SlavojŽižek, Gilles Deleuzeés Jacques Derridabiopolitkaifogalmaira. A Ragályt olyan regényként értelmezem, amely a test, az elbeszélés, az állam és gazdaság premodern és modern fogalmai közötti átmenetet ábrázolja. A testi szenny metaforái (a groteszk, karneváli test, az ürülék, a leprás alakja, a szexualitás és természetesen maga a pestis), valamint a szöveg töredékes, epizodemikus szerkezete kiemelik az olvasó 21. századi perspektívája és a regény 14. századi nézőpontja közötti episztemológiai távolságot. A Csodák éve a szubjektum kora újkori nézeteire épül, megragadva az egymással versengő ideológiákat: a talajt vesztő anglikán egyházat és a kibontakozóban lévő, megosztott orvosi intézményrendszert. A karantén és a füves asszony liminális alakja körvonalazzák a kor biopolitikai struktúráit, mely a 19. századi fertőző és fertőtlenített kolera-szcenáriók felé vezetnek. A viktoriánus kolera ábrázolásával MatthewKnealeSweet Thamescímű regénye szemlélteti a kulturális és a térbeli fordulatok leszűrődését a bölcsészettudományokba, hisz a regény bűzlő London-képe aa 21. századi biopolitika sötét hasonmásaként és tisztes/tiszta elődjeként jelenik meg. Ehhez hasonlóan az An ImperfectLens gyarmati színhelyet (Alexandria) használ arra, hogy kérdéseket vessen fel a politikai és orvosi autoritás 19. századi felfogásairól. Ez a regény nem a londoni csatornarendszer földalatti tereit választja központi térbeli metaforájaként, hanem a mikroszkóplencse molekularizált élet-képét. A mértékletesség és a tisztaság 19. századi fogalmai nagyban emlékeztetnek a szexualitás mai, higiénikus, moralizált felfogásaira. Alan Hollinghurst A szépség vonala és AfredCornPart of His Story című regényei az AIDS-járvány korai időszakát ábrázolják Londonban, s esztéta-alkatú, meleg férfi főszereplők sorsán keresztül mutatják be az áldozatok elszigetelődését. Nick Guesta Hollinghurst-regénybenpharmakos-figuraként értelmezhető, aki az elit immunitásáért bemutatott egyfajta rituális áldozatként végzi. A Part of His Story ezzel szemben az AIDS-et az egyéni és a társadalmi történelem immáron historizált részeként pozicionálja, ahol London városa az amerikai utazó számára individualizált emlékművé válik. Az AIDS-testet ma elsősorban a bizonytalan határokkal rendelkező immunológiai testtel azonosítjuk, mely illeszkedik a szintén bizonytalan, egyre inkább medikalizált emberi szubjektum reprezentációs történetének ívéhez. Ragály PESTIS KOLERA AIDS A (társadalmi) test érintett része bőr (kelések) emésztés (hasmenés) immunrendszer (fertőzések) A ragályos szennyeződés földrajzi helye és történelmi kora (pre-)modern nemzeti & egyéni test gyarmati bennszülöttek & az alsóbb osztályok posztmodern meleg szexuális morál& gyász A kirekesztés és a belső kontroll terei Wales és Kairó kozmikus világnézet &karantén London & Alexandria mikroszkopikus tekintet & Petri-csésze London & New York privát szféra &urbanitás A betegség domináns diszkurzusa vallási tudományos katonai Alkalmazott biopolitikai fogalmak rendkívüli állapot a karantén mint tábor abjekció a zsidók mint homo sacri immunitás az esztéta mint pharmakos A betegség hosszú távú kulturális eredményei világi felügyelet laboratóriumi tudomány a kockázat kultúrájaAbstract Exploring the metaphorical potential of a special kind of diseased body, the contagious corpus and corpse, the dissertation reads contemporary Anglophone historical novels set in different periods: the Middle Ages, the Early Modern period, the Victorian era, and the late 20th century: Wiliam OwenRoberts’ Pestilence (1991), GeraldineBrooks’ Year of Wonders: A Novel of the Plague (2002); MatthewKneale’sSweet Thames (1992), Anne Roiphe’sAn Imperfect Lens (2006); Alan Hollinghurst’sThe Line of Beauty (2004) and AlfredCorn’s Part of His Story (1997). The dissertation will investigate the literary representation of three iconic epidemic diseases in Western culture: plague, cholera, and AIDS, and each chapter is devoted to the reading of two novels about the same epidemic, most of them rooted in British historical heritage.This study takes London as its constant spatial-cultural variable, moreover, in four of the novels discussed, there is a marked East–West dichotomy. These issues can only be discussed using a multi-disciplinary approach, drawing upon the relevant insights of biopolitics, the fields of the medical humanities,psychoanalysis, gender studies and anthropology. The theoretical underpinnings of the readings are provided by, among others, Julia Kristeva’s psychoanalytic theory of the abject, Mary Douglas’s anthropological approach to pollution and margins, Michel Foucault’s ideas on power, and Susan Sontag’s essays on the metaphorics of illness, the writings of Giorgio Agamben, Antonio Negri and Michael Hardt, SlavojŽižek, Gilles Deleuze and Jacques Derrida. I read Pestilence as a novel which depicts the shift from pre-modern to modern notions of the body, narrative, state and economy. The metaphors of bodily filth (the grotesque, carnivalistic body, excrement, the figure of the leper, sexuality and the plague itself) along with the text’s fragmented, episodemic structure underline the epistemological distance between the reader’s 21st-century and the novel’s 14th-century points of view. Year of Wondersbuilds on the early modern views on subjectivity, grasping the competing ideologies of the protestant Anglican church and the fledgling, internally divided medical establishment. The spatial control device of the quarantine and the cunning woman’streatment of plagued bodies outline the biopolitical structures leading up to (dis)infected 19th-century cholera scenarios. Matthew Kneale’sSweet Thamesdemonstrates the infiltration of the cultural and spatial turns into the humanities, its putrefying London disclosing a desire of contemporary writing to purify our obsessive heritage of the Victorian era as a dark double and neat predecessor of 21st-century biopolitics.Similarly, An Imperfect Lens uses a colonial setting to pose questions about 19th-century images of political and medical authority in the face of a sanitary disaster, featuring not the vast sewage system but the tiny microscope lens and the molecularization of life as its central spatial metaphor. Thus, 19th-century notions of temperance and cleanliness bear close resemblance to contemporary conceptions of hygienic sexual mores and often ageist ideas of wellness. Alan Hollinghurst’sThe Line of Beauty and Afred Corn’s Part of His Story represent the early days of the AIDS epidemic in a London setting, using gay male aesthete protagonists to showcase the isolation of the AIDS victim. In The Line of Beauty, Nick Guest is interpreted as a pharmakos figure who challenges and at the same time sacrificially saves the elite’s immunity. Part of His Story, on the other hand, portrays AIDS as a personal and (by now) historicized calamity, where the city of London becomes an individualized memorial for the American traveller writing his own narrative as a work of mourning—for himself as well. The body of AIDS is essentially conceived of today as an immunological body with risky boundaries, fitting the representational history of the precarious, increasingly medicalized human subject Contagion PLAGUE CHOLERA AIDS Part of the (social) body concerned skin (buboes) metabolism (diarrhoea) immune system (infection) Areas and eras of contagious pollution (pre-)modern national & individual body imperial natives & underclasses postmodern gay sexual mores & mourning Spaces of exclusion and inclusion Wales and Cairo cosmic worldview & quarantine London & Alexandria microscopic gaze & petri dish London & New York privacy &urbanity Dominant discourse of the disease religious scientific military Biopolitical notions applied state of emergency quarantine as camp abjection Jews as homo sacri immunity aesthete as pharmakos Long-term social-cultural results of the disease secular surveillance laboratory science risk cultured

A beteg város: A szennyeződés térbeli és testi metaforái Matthew Kneale Sweet Thames című regényében

Michel Foucault Eltérő terek című esszéjében rámutat, hogy míg a 19. századot megszállottan foglalkoztatta a történelem és az idő, a 20. századi kultúraelméletekben mindeneklőtt a tér problematizálása kap főszerepet. A térbeli fordulat az elmúlt száz évben észlelhetően átszivárgott a szépirodalmi gyakorlatba is, s ezt a tendenciát jól szemléltetik a (poszt)modern városregények (Andrej Belij Pétervárjától Italo Calvino Láthatatlan városok című művén át Orhan Pamuk Isztambuljáig vagy Kemény István Kedves Ismeretlenjéig folytatható a sor). A kortárs brit irodalomban ezzel a jelenséggel többek között a viktoriánus pastiche-ok áradata hozható kapcsolatba, amelyek kísérteties pontossággal alkotják újra a múltat, ám előszeretettel árulják el kortársi jellegüket olyan felismerhetően mai szempontok markáns érvényesítésével, mint a tér, a test vagy a nemi szerepek de-, illetve rekonstruálása. A történelem e térbeliesítését a brit író-történész E. P. Thompson az „alulnézeti történelem (history from below)” fogalmával írja le: a mai historiográfia és fikció azon textuális törekvését, hogy a megelőző korok domináns beszédmódjai helyett a mikrotörténelem, azaz a látszólag jelentéktelen (egyéni, hétköznapi) események felé fordulnak

„Nagyon kicsit tépett mosoly" – Nárciszról, nárcizmusról

„Mi történt kétezer év alatt Nárcisszal?” –teszi fel a kérdést Julia Kristeva arról azalakról, akinek neve a narké (kábítás) szóbólered, s aki a tévedés és a reflexió egyiklegélőbb toposza a nyugati kultúrában.A saját tükörképébe beleszerető ifjú történeteolyan örök kérdéseket vet fel, mint valóságés illúzió, szenvedés és szenvedély, Énés Másik, test és nyelv, vágy és tudás. E tévedő-révedő szerelmes tekintetének tétjeleginkább az, hogy mennyire érzéki a csalódás.Kristeva „a látszat rehabilitálásában”látja Nárcisz mai jelentőségét; az ovidiusielbeszélés olvasható a tükörképében(re)produkálódó nyugati szubjektum sorsdrámájakéntis, Nárcisz pedig az önmegértésalakzataként – amely ellentmondásosnaktűnő módon egyben éndekonstrukció,képrombolás is. Nárcisz toposza kétezer évearról az átváltozásról is szól, hogyan letta figurából fogalom, a történetből elmélet;végső soron arról, hogy mit mondanak el rólunkNárcisz-narratíváink

The Voice of the Organs: Isabelle Lange and Zoë Norridge, szerk. Illness,Bodies, and Contexts: Interdisciplinary Perspectives

Illness, Bodies and Contexts: Interdisciplinary Perspectives is an anthology of articles on various somatic and psychic maladies and their cultural, social, and literary implications. As the latest volume of the series Probing the Boundaries: Innovative Dialogue, this conference volume published in the form of an e-book makes available for the wider academic public the presentations held at the 2005 conference in Oxford entitled Making Sense of Heath, Illness and Disease. Representing a major departure from rigid disciplinary boundaries, the texts provide a stunningly wide range of studies in a logical, creative, and even reader-friendly way, and also successfully integrate polemic, therapeutic as well as aesthetic points of view. The book will surely prove a useful source of research and teaching for scholars working in various fields of cultural studies from gender studies through body studies to visual culture, since it does not only rely upon various theoretical discourses, but it also presents a colourful scale of case studies in the interconnected fields of social sciences, arts, and medicine. Just as illness itself can be symbolically read as transgression in the widest sense, a disruption of the (social) body’s boundaries, this anthology will hopefully be just as “contagious”, and will considerably promote cross-disciplinary research by interpreting contemporary Western discourses on illness as meta-narratives of naturalized, normalized bodies