A public health threat in Hungary: obesity, 2013

Background: In Hungary, the last wide-range evaluation about nutritional status of the population was completed in 1988. Since then, only limited data were available. Our aim was to collect, analyze and present updated prevalence data. Methods. Anthropometric, educational and morbidity data of persons above 18 y were registered in all geographical regions of Hungary, at primary care encounters and within community settings. Results: Data (BMI, waist circumference, educational level) of 40,331 individuals (16,544 men, 23,787 women) were analyzed. Overall prevalence for overweight was 40.4% among men, 31.3% among women, while for obesity 32.0% and 31.5%, respectively. Abdominal obesity was 37.1% in males, 60.9% in females. Among men, the prevalence of overweight-obesity was: under 35 y = 32.5%-16.2%, between 35-60 y = 40.6%-34.7%, over 60 y = 44.3%-36.7%. Among women, in the same age categories were: 17.8%-13.8%, 29.7%-29.0%, and 36.9%-39.0%. Data were presented according to age by decades as well. The highest odds ratio of overweight (OR: 1.079; 95% CI [1.026-1.135]) was registered by middle educational level, the lowest odds ratio of obesity (OR: 0.500; 95% CI [0.463-0.539]) by the highest educational level. The highest proportion of obese people lived in villages (35.4%) and in Budapest (28.9%). Distribution of overweighed persons were: Budapest (37.1%), other cities (35.8%), villages (33.8%). Registered metabolic morbidities were strongly correlated with BMIs and both were inversely related to the level of urbanization. Over the previous decades, there has been a shift in the distribution of population toward being overweight and moreover obese, it was most prominent among males, mainly in younger generation. Conclusions: Evaluation covered 0.53% of the total population over 18 y and could be very close to the proper national representativeness. The threat of obesity and related morbidities require higher public awareness and interventions

Development and reliability of questionnaires for the assessment of diet and physical activity behaviors in a multi-country sample in Europe the Feel4Diabetes Study

L

Obtaining evidence base for the development of Feel4Diabetes intervention to prevent type 2 diabetes: a narrative literature review

L

Conducta suicida no letal en Castellón: un estudio descriptivo y comparativo.

Treball Final de Grau en Medicina. Codi: MD1158. Curs acadèmic: 2018/2019.Background: Due to the suicidal behavior variability regarding the sociocultural values of each territory, we conducted this study to define the sociodemographic and clinical features of the patients from Castellon. The objective is to obtain deeper knowledge that facilitate the detection and implementation of effective interventions. In addition, we carried out a comparative analysis between non-lethal suicide cases (our sample) and completed suicide cases. Methods: Our sample includes every person assisted for non-lethal suicidal behavior in the Psychiatric Emergency room at Castellon’s Provincial Hospital from January 19th to February 15th, performing an 8 year follow-up. Our completed suicide sample was taken from a previous study conducted in 2018.2 Results: Our sample showed an average age of 39, with a majority of women (56.1%) and psychiatric pathology diagnosis (74.2%, mainly anxiety-depressive disorders). Most of them were being followed by a health service (81.2%, generally their GP). The most frequent suicide method was drug overdose (94.4%). After the suicide episode, only 27 patients (40.9%) attended the healthcare service they were referred to, what may explain the persistance of the suicidal behavior during the follow-up (7.7% suicidal threats and 34.5% attempts) Conclusions: Non-lethal suicidal behavior in Castellon is more frequent among young, women, and those with psychiatric disorders, using as main suicidal method drug overdose. Most of them don’t attend the health care service responsible for their follow-up. Moreover, it was found that the completed suicide profile differs from the non-lethal; it is therefore required to develop different therapeutical and preventive strategies for each one.Introducción: Dada la variabilidad en la conducta suicida según los valores socioculturales de cada territorio, realizamos este estudio para definir las características sociodemográficas y clínicas de los pacientes con comportamiento suicida no letal de nuestra provincia. Pretendemos ampliar nuestro conocimiento para facilitar la detección de individuos en riesgo e implantar intervenciones efectivas. Además, realizamos una comparativa entre las características de nuestra muestra con las de suicidio consumado. Material y métodos: La muestra incluye toda conducta suicida no letal registrada en el Hospital Provincial de Castellón entre el 19 de enero y 15 de febrero de 2009, realizándose un seguimiento hasta febrero de 2017. La muestra de suicidio consumado es tomada de un proyecto previo de 2018. Resultados: La muestra la integran mayormente individuos jóvenes (media de 39 años), de sexo femenino (56.1%), con patología psiquiátrica (74.2%, principalmente trastornos ansioso-depresivos) y en seguimiento sanitario (81.2%, predominantemente MAP (77.3%)). El método de suicidio más frecuente fue la sobreingesta medicamentosa (94.4%). Sólo 27 pacientes (40.9%) acudieron tras el episodio a los servicios de salud remitidos, facilitándose así la persistencia de la conducta durante el seguimiento (7.7% amenazas, 34.5% tentativas). Conclusiones: La conducta suicida no letal de Castellón predomina entre adultos jóvenes, de sexo femenino, con trastornos psiquiátricos, que recurren como método a la sobredosis medicamentosa e incumplen el seguimiento a posteriori. Además, se comprobó que el perfil del comportamiento suicida letal difiere de los rasgos de la conducta suicida no letal, evidenciando la necesidad de desarrollar estrategias preventivas y terapéuticas distintas entre ellos

A 2-es típusú diabetes szövődmények népegészségügyi súlya és prevenciójuk lehetősége

Tanulmányi rendszerbe betöltv

A 2-es típusú diabetes mellitus társbetegségeinek előfordulása

Tanulmányi rendszerbe betöltv

A diagnózis közlési körülményeire vonatkozó európai felmérés (EurordisCare2) magyarországi eredményei

Tanulmányi rendszerbe betöltv

A kötődés vizsgálata roma kisgyerekek körében

Kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem, melynek célja a McClelland által meghatározott motivációs tényezők (teljesítménymotiváció, kapcsolati motiváció, hatalmi motiváció) vizsgálata volt demográfiai, illetve munkával és munkakörrel kapcsolatos jellemzők tükrében. Demográfiai tényezők között szerepelt az életkor, a nem, a családi állapot és a legmagasabb iskolai végzettség. Munkával, munkakörrel kapcsolatos kérdések által a az adott munkahelyen eltöltött időről, a munka típusáról, a beosztásukról, a munkajellegéről, módjáról gyűjtöttem információkat. Ezen kérdésekre kapott válaszok mentén értékeltem ki a McClelland-féle 15 kérdéses motivációs teszt válaszai alapján képzett motivációs komponenseket.BSc/BAPszichológi

Szervezeti elkötelezettség, szubjektív jóllét és stressz vizsgálata a munkarend vonatkozásában

Vizsgálatom fókuszában a szervezeti elkötelezettség, a szubjektív jóllét és a munkahelyi stressz állt. Számos szakirodalomban megjelent az, hogy ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják a munkavállalók szervezeti tagságának fenntartását. Az említett tényezők befolyásolhatják többek között a produktivitást, a teljesítményt, a szervezet munkavállalók általi megítélését, a fluktuáció mértékét, a munkahelyi balesetek számát, a távolmaradást, illetve a szervezeti célok megvalósulását. Mindezek figyelembevételével és az említett tényezők megfelelő szinten tartásával nemcsak financiális előnyökhöz juthat a szervezet, költséghatékonyabbá téve a működését, de a munkavállalók testi, lelki és mentális egészségéhez, elégedettségéhez is hozzájárulhat. A kutatásom fő célja a műszakolók és nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének, szubjektív jóllétének és stressz szintjének vizsgálata. Kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem, melynek célja a szubjektív jóllét, a szervezeti elkötelezettség, illetve az észlelt stressz vizsgálata volt demográfiai, munkával és munkakörrel kapcsolatos jellemzők, illetve a munkarend tükrében. Demográfiai tényezők között szerepelt az életkor, a nem, a családi állapot és a legmagasabb iskolai végzettség. Ezen tényezők, illetve a munkarend (műszakol vagy nem műszakos munkarendben dolgozik) mentén értékeltem ki a felvett tesztek eredményeit. A hipotéziseim a következők voltak: Szervezeti elkötelezettséggel kapcsolatos hipotézisek: 1. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének szintjében eltérés mutatkozik. 2. Nemi különbség figyelhető meg a szervezeti elkötelezettség terén. 3. A különböző családi állapot esetén különbség figyelhető meg a szervezeti elkötelezettség tekintetében. 4. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékű a szervezeti elégedettség. Szubjektív jólléttel kapcsolatos hipotézisek: 5. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szubjektív jóllét dimenzióinak szintjében eltérés mutatkozik. 6. Nemi különbség figyelhető meg a szubjektív jóllét dimenzióinak terén. 7. A különböző családi állapotú egyéneknél különbség figyelhető meg a szubjektív jóllét dimenzióinak tekintetében. 8. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékűek a szubjektív jóllét dimenziói. 44 Stresszel kapcsolatos hipotézisek: 9. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók stressz szintjében eltérés mutatkozik. 10. Nemi különbség figyelhető meg a stressz terén. 11. A különböző családi állapotú egyéneknél különbség figyelhető meg a stressz tekintetében. 12. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékű a stressz. A kutatás során szignifikáns eltérést a műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének szintjében, nemek és családi állapot esetén a szubjektív jóllét dimenzióiban, illetve a stressz szintet vizsgálva a különböző képzettséggel rendelkezők között találtam. Így a H1, H6, H7 és H12 hipotéziseimet sikerült alátámasztanom. Úgy gondolom, hogy a mintaelemszám növelésével több hipotézisem is alátámasztást nyerne, azonban bizonyosságot a vizsgálat folytatásával nyerhetnénk. Az általam vizsgált tényezők okainak felkutatását követően olyan információk birtokába jutnánk, melyek hasznos segítségként szolgálnának a cégvezetők számára a náluk dolgozó munkavállalókkal kapcsolatosan. A szervezeti elkötelezettség, a szubjektív jóllét és a stressz, mind a szervezet működésével kapcsolatos indikátorként szolgálnak, illetve jó előrejelzői lehetnek, bejósolhatóvá teszik a munkavállalók viselkedését, magatartását és a szervezeti tagság fenntartásával kapcsolatos törekvéseiket, hozzáállásukat.MSc/MAPszichológiaB