Szervezeti elkötelezettség, szubjektív jóllét és stressz vizsgálata a munkarend vonatkozásában

Abstract

Vizsgálatom fókuszában a szervezeti elkötelezettség, a szubjektív jóllét és a munkahelyi stressz állt. Számos szakirodalomban megjelent az, hogy ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják a munkavállalók szervezeti tagságának fenntartását. Az említett tényezők befolyásolhatják többek között a produktivitást, a teljesítményt, a szervezet munkavállalók általi megítélését, a fluktuáció mértékét, a munkahelyi balesetek számát, a távolmaradást, illetve a szervezeti célok megvalósulását. Mindezek figyelembevételével és az említett tényezők megfelelő szinten tartásával nemcsak financiális előnyökhöz juthat a szervezet, költséghatékonyabbá téve a működését, de a munkavállalók testi, lelki és mentális egészségéhez, elégedettségéhez is hozzájárulhat. A kutatásom fő célja a műszakolók és nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének, szubjektív jóllétének és stressz szintjének vizsgálata. Kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem, melynek célja a szubjektív jóllét, a szervezeti elkötelezettség, illetve az észlelt stressz vizsgálata volt demográfiai, munkával és munkakörrel kapcsolatos jellemzők, illetve a munkarend tükrében. Demográfiai tényezők között szerepelt az életkor, a nem, a családi állapot és a legmagasabb iskolai végzettség. Ezen tényezők, illetve a munkarend (műszakol vagy nem műszakos munkarendben dolgozik) mentén értékeltem ki a felvett tesztek eredményeit. A hipotéziseim a következők voltak: Szervezeti elkötelezettséggel kapcsolatos hipotézisek: 1. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének szintjében eltérés mutatkozik. 2. Nemi különbség figyelhető meg a szervezeti elkötelezettség terén. 3. A különböző családi állapot esetén különbség figyelhető meg a szervezeti elkötelezettség tekintetében. 4. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékű a szervezeti elégedettség. Szubjektív jólléttel kapcsolatos hipotézisek: 5. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szubjektív jóllét dimenzióinak szintjében eltérés mutatkozik. 6. Nemi különbség figyelhető meg a szubjektív jóllét dimenzióinak terén. 7. A különböző családi állapotú egyéneknél különbség figyelhető meg a szubjektív jóllét dimenzióinak tekintetében. 8. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékűek a szubjektív jóllét dimenziói. 44 Stresszel kapcsolatos hipotézisek: 9. A műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók stressz szintjében eltérés mutatkozik. 10. Nemi különbség figyelhető meg a stressz terén. 11. A különböző családi állapotú egyéneknél különbség figyelhető meg a stressz tekintetében. 12. Különböző képzettségű dolgozóknál eltérő mértékű a stressz. A kutatás során szignifikáns eltérést a műszakolók és a nem műszakos munkarendben dolgozók szervezeti elkötelezettségének szintjében, nemek és családi állapot esetén a szubjektív jóllét dimenzióiban, illetve a stressz szintet vizsgálva a különböző képzettséggel rendelkezők között találtam. Így a H1, H6, H7 és H12 hipotéziseimet sikerült alátámasztanom. Úgy gondolom, hogy a mintaelemszám növelésével több hipotézisem is alátámasztást nyerne, azonban bizonyosságot a vizsgálat folytatásával nyerhetnénk. Az általam vizsgált tényezők okainak felkutatását követően olyan információk birtokába jutnánk, melyek hasznos segítségként szolgálnának a cégvezetők számára a náluk dolgozó munkavállalókkal kapcsolatosan. A szervezeti elkötelezettség, a szubjektív jóllét és a stressz, mind a szervezet működésével kapcsolatos indikátorként szolgálnak, illetve jó előrejelzői lehetnek, bejósolhatóvá teszik a munkavállalók viselkedését, magatartását és a szervezeti tagság fenntartásával kapcsolatos törekvéseiket, hozzáállásukat.MSc/MAPszichológiaB

    Similar works