A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó áfamértékek csökkentésének lehetősége és hatásai

Magyarországon a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó 27%-os normál áfamérték, valamint a 18%-os kedvezményes áfakulcs nem csak az EU-tagállamokat tekintve, de nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. A magas áfakulcs többek között ösztönzőleg hat az áfacsalásra és a feketekereskede¬lemre, rontja a transzparenciát, ellehetetleníti a piacot és rombolja a gazdasági-tár¬sadalmi morált. A nemzetközi tapasztalatok és hazai lehetőségek figyelembevételével megvizs¬gáltuk az élelmiszeráfa-csökkentés lehetőségét és hatásait. Az alapvető élelmiszerek esetében – amelyek a teljes élelmiszer-fogyasztás több mint 50%-át jelentik – az áfa csökkentése lenne indokolt. A kedvezményes kulcs mértékét illetően az uniós áfa¬szabályozást, a hazai költségvetés szempontjait, valamint a célzott gazdasági hatá¬sokat egyaránt figyelembe véve a meglévő 27%-os standard kulcs mellett reális al¬ternatívának tűnik a kedvezményes áfakulcs 9-14%-ra történő csökkentése. A vázolt intézkedések eredményeként 128,8-209,6 milliárd forint költségvetési bevé¬telkiesés keletkezne. Ez az összeg az áfacsökkentés pozitív hatásainak eredőjeként számí¬tásaink szerint 68,5-130,3 milliárd forintra mérséklődne. -------------- The standard and preferential value added tax (VAT) rates of 27 per cent and 18 per cent on agri-food products are extremely high in Hungary in comparison of other EU Member States as well as at international level. The high VAT rates have numerous adverse effects on economic development stimulating of VAT fraud and black trade, reducing transparency, impairing markets and causing huge moral and socioeconomic losses. Making allowance for international experience and domestic possibilities we exam¬ined the options and effects of VAT rates reduction. The reduction of VAT rates would be benefit in case of basic foods, which amounts to over 50 per cent of total food consumption. Taking into account the EU VAT regulation, the domestic aspects of national budget as well as the economic effects aimed we consider a reduction of the preferential VAT rate to 9-14 per cent to be feasible in the case of basic food products. As a result of the measures outlined, the loss of revenue to the state budget is estimated to be HUF 128.8-209.6 billion. Our calculations suggest that this amount can be reduced to HUF 68.5 to 130.3 billion due to the other positive effects of VAT reduction

Pénzügyi eszközök alkalmazása az élelmiszergazdaságban = The use of financial instruments for financing agri-food industry

A pénzügyi eszközök alkalmazás az élelmiszergazdaságban c. tanulmányban a szerzők azt vizsgálták, hogy a visszatérítendő támogatások a mezőgazdaság, halászat és az élelmiszeripar mely szegmenseiben, és milyen formában segíthetnék az ágazati szereplők működését. A pénzügyi eszközök szükségességét megalapozandó gap elemzés a mezőgazdaságban a kertészeti és állattenyésztési ágazatok kis- és közepes vállalkozásai, valamint egyéni gazdaságai, az élelmiszeriparban ugyancsak a kis- és közepes vállalkozások, valamint a halászati ágazatban is a kis- és közepes vállalkozások esetében tárt fel piaci alapon nem, vagy nehezen finanszírozható vállalkozási csoportokat. Az ágazati sajátosságokat, a korábbi speciális agrárfinanszírozási eszközöket, és más, nem agrárterületen már alkalmazott visszatérítendő támogatások tapasztalatait figyelembe véve összesen három pénzügyi eszközt dolgoztunk ki a célcsoportok számára. Valamennyi szegmensben javasoljuk a kombinált eszköz bevezetését, amely a visszatérítendő és vissza nem térítendő eszköz együttes alkalmazását tenné lehetővé, illetve a mikrohitelt, amely vissza nem térítendő forrás nélkül is igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel. Az élelmiszeriparban az ágazati sajátosságokra való tekintettel az előbbi pénzügyi eszközök mellett szükségesnek tartjuk állami típusú tőkebefektetés alkalmazását is. = In the research “The use of financial instruments for financing agri-food industry in the food industry” the authors examined that financial instruments in which segments of agriculture, fisheries and food industry and in what form can help the operation of producers. The gap analyses that aimed to investigate the necessity of financial instruments showed that in agriculture the small and medium size enterprises (SM E’s) and individual farmers, in the food industry also the SM E’s, and in the fishery industry also the SM E’s are identified as business groups who are not able to or hardly able to be financed by market sources of funding. Taking into account the sectoral specificities, the former special funding of agricultural and other non-repayable grants have been used out of agrifood areas, three financial instruments were developed for the target segments. In each segment, we propose the introduction of a combined instrument, which would make possible the common use of repayable and non-repayable supports, as well as micro-credit, which is low-interest loan available without non-refundable source. Add to this in the food industry we also advise to apply public capital investments

A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfarendszer és -mérték változása és hatásai = The effects of changing the value added tax on agricultural and food products in Hungary

Az mezőgazdasági terméktanácsok, a tisztességes piaci szereplők és a szakmai vélemények szerint az ágazatban mára a feketekereskedelem oly mértékűre nőtt, hogy az már óriási morális és anyagi károkat okoz a gazdaság legális szereplőinek és a költségvetésnek egyaránt. A véleményformáló szakmai körök a feketekereskedelem elhatalmasodásának egyik fő okának az áfa magas mértékét tartják. A negatív hatások közül kiemelik, hogy a jelenlegi gyakorlat rontja versenyhelyzetünket, rombolja a piacot és a társadalmi morált. Véleményük szerint legalább az alapvető élelmiszerek áfájának jelentős mértékű csökkentésére lenne szükség. A hazai helyzet elemzése, valamint az uniós gyakorlat áttekintése egyértelműen rámutatott, hogy Magyarországon az áfa mértéke, és ezen belül is az élelmiszer áfa mértéke mind az európai áfa mértékekhez, mind a hazai gazdasági körülményekhez képest magas. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai lehetőségek figyelembevételével megvizsgáltuk az élelmiszer áfacsökkentés lehetőségét és hatásait. Véleményünk szerint az alapvető élelmiszerek esetében – amelyek a teljes élelmiszer-fogyasztás több mint 50 százalékát jelentik – az áfa csökkentése lenne indokolt. A kedvezményes kulcs mértékét illetően az uniós áfaszabályozást, a hazai költségvetés szempontjait, valamint a célzott gazdasági hatásokat egyaránt figyelembe véve a meglévő 27 százalékos standard kulcs mellett reális alternatívának tűnik a kedvezményes áfakulcs 9–14 százalékra történő csökkentése. Tanulmányunkban az említett termékkör és áfamértékek bevezetésének hatásait is számszerűsítettük. = According to agricultural associations, fair market players and professional assessments the black market has increased greatly in the Hungarian agri-food sector, causing huge moral and financial losses for the honest players in the economy and for the state budget. The dominant opinion is that one of the main drivers of the spread of the black market in the sector is the high rates of value added tax (VAT) applied to agri-food products, which damage the competitive position of the sector and destroy market relationships and social moral. To overcome these negative implications a considerable reduction in the VAT rates is needed, at least in the case of the basic food products. The analysis of the Hungarian situation as well as the review of practices across the European Union (EU) shows that VAT rates are too high in Hungary in comparison to VAT rates in other EU Member States and the domestic economic conditions. Consequently this study examines the possibilities and effects of a reduction in VAT rates for food products in the light of international experiences and national possibilities. Our conclusion is that in the case of basic food, which accounts for 50 per cent of total food consumption, the government should reduce the VAT rate. Taking into account EU VAT regulations, internal budgetary constraints and favourable economic effects, we consider a reduction of the preferential VAT rate to 9-14 per cent to be feasible, assuming that the standard VAT rate remains unchanged at 27 per cent

A hazai mezőgazdaság finanszírozási csatornái és a pénzügyi válság ezekre gyakorolt hatása = Financing Channels of the Hungarian Agriculture and Impacts of the Financial Crisis on Them

A tanulmány két, egymáshoz szorosan kapcsolódó témát dolgoz fel. Egyrészt feltárja a mezőgazdaság finanszírozásának jelenlegi struktúráját, másrészt megmutatja, hogyan hatott a pénzügyi válság a hazai mezőgazdaság finanszírozóira és szereplőire. Az első feladat megoldásához sorra veszi a szóba jöhető statisztikai adatbázisokat, és ezek segítségével megállapítja a hazai mezőgazdaság fontosabb finanszírozási csatornáit, melyeken keresztül az ágazat szereplői forráshoz juthatnak. A pénzügyi válság hatásainak vizsgálatához elemzi a válság legfontosabb nemzetközi és hazai momentumait, amelyek az egész hazai gazdaságot érintették. Ezt követi a hazai vállalkozások finanszírozás szerinti típusainak számba vétele, majd e vállalkozások hitelképességének vizsgálata, valamint az ebből következő eredmények összevetése az uniós beruházási támogatások rendszerével. Végül sor kerül a finanszírozó szervezetek mezőgazdasági hitelezésének és finanszírozásának részletes elemzésére, amelyben a fontosabb hiteltípusok és a válság ezekre gyakorolt hatása is tárgyalásra kerül. = The study elaborates two strictly connected topics. It shows the current structure of agricultural financing while also exploring the impacts of the financial crisis on the financers and participants of domestic agriculture. For the first task, it has reviewed the relevant statistical databases, establishing with their help the most important financing channels of domestic agriculture which allow the sector’s participants to have access to funds. For examining the impacts of the financial crisis, the study has analysed the most important international and domestic factors of the crisis with respect to the entire domestic economy. This was followed by the ranking of the domestic enterprises by types of financing and then by the analysis of their creditworthiness, followed by the comparison of the results with the EU investment support system. Finally, a detailed analysis of the agricultural lending and funding activities of the financing institutions has been performed, including also the discussion of the main loan categories and of the impacts of the crisis thereon

Tények és szempontok a 2014-2020 közötti KAP reformjához

Az Európai Unió 2013-2020 közötti költségvetésének az elfogadásáig a költségvetés és ezen belül a Közös Agrárpolitika reformjához komoly vitákra van szükség. Jelen tanulmány ehhez a vitához kíván hozzájárulni elsősorban a KAP-ra koncentrálva, ugyanakkor a mellett érvelve, hogy az Unió jövőbeni költségvetésének a talpköve az Unió erősítése, a perspektíva, a célok és az eszközök összhangja, a bölcs mérlegelés legyen. Mindjárt a tanulmányunk elején kijelenthetjük, hogy Magyarországnak érdeke az erős Európai Unió, ezért az ebbe az irányba mutató törekvések is fontosak számunkra. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy gondolatainkat, sajátosságainkat megismertessük az Unió tagjaival, problémáink, céljaink megoldására az Uniót is erősítő javaslatokat tegyünk. Érdekeltek vagyunk a következetes és erős Közös Agrárpolitikában is, meggyőződésünk, hogy az Unió – természetesen sok más dolog mellett – közös agrárpolitika nélkül nem tudná betölteni szerepét, célját. Azzal próbálunk hozzájárulni a vitához, hogy megkísérelünk felvázolni néhány olyan, általunk fontosnak tartott érvet, szempontot, amely a jövőben, a belátható időtávban meghatározóan fontos lehet az agrárpolitikai célok és eszközök meghatározása során. Az Unió költségvetése, elsősorban a KAP reformja már eddig is számtalan fórumon gerjesztett vitát. Érthető a fokozott figyelem, hisz az uniós torta legnagyobb szeletéről van szó, számos tagállam komoly mértékű változtatást, újraelosztást sürget. Az elmúlt időszak változásai, a világban végbemenő globális folyamatok, az Unió fejlődése egyaránt indokolják és erősítik a reformok szükségességét. A KAP kifizetések jelentős részt támogatási jogosultságok alapján képzett nemzeti borítékok, amit sokkal inkább a múltbéli kifizetések határoznak meg, mint az időközben megváltozott körülményekből fakadó célok és feladatok. Nem lesz könnyű feladat értékeink megőrzése, az új kihívásoknak való megfeleltetés és a tagállamok – eltérő adottságokból is fakadó – érdekeltéréseinek jelentős reformok mentén történő összehangolása. A költségvetés és így a KAP érdemi reformjának feltétele, hogy az Unió elkövetkező tíz évének világos és meggyőző legyen a perspektívája. A közös célok mindenki számára értéket képviseljenek, és az egyes tagországok sajátos problémáinak a megoldása is az Uniót erősítse. A célokhoz rendelhető források meghatározása során az előttünk álló tízévnyi fejlődésnek a számszerűsíthető eredményeit alapul kell venni. E tekintetben nem az a legfontosabb kiindulási alap, hogy egyes költségvetési szeleteket csökkentsünk vagy növeljünk, hanem az, hogy reális célmeghatározás mentén a cél eléréséhez szükséges eszközöket meghatározzuk. Bevezetés AKI 6 Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország érdekérvényesítési ereje jóval gyengébb, mint a meghatározó gazdasági erővel rendelkező tagországoké, ezért akár jelentős kompromisszumokra is fel kell készülnünk, amelyek alternatíváit szintén igyekszünk felvázolni. Ezen alternatívák részletes kidolgozását, a lehetséges változatok modellezését az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztálya még ebben az évben elvégzi. Ahhoz, hogy egy jövőbeni agrárpolitikáról és annak költségvetéséről érdemben beszélhessünk, több irányból is meg kell közelítenünk témánkat. Az alapos elemzéshez szükséges a történeti sík vizsgálata, tehát az Európai Unió történetének, pénzügyi reformjainak és az elmúlt évtizedeknek a rövid áttekintése, értékelése. Ezáltal válik ugyanis érthetővé a jelenlegi rendszer, annak minden korlátozó tényezőjével egyetemben. Ugyanilyen fontos azon legfontosabb tényezők számbavétele, amelyek hatást gyakorolhatnak egy jövőbeni KAP-ra és az EU-ra. Ezen legfontosabb hatóerőket, így például a klímaváltozást, a környezet megóvásának és a vidékfejlesztésnek az Uniós igényét, az energiabiztonság és a biomassza-hasznosítás kérdéskörét, a WTO követelményeit, a versenyképesség és fenntartható fejlődés ügyét is érintjük, bár természetesen nem tudjuk részletesen bemutatni. Egy a KAP jövőjéről szóló munka nem lehet teljes, ha nem tekint körbe a világban, egyrészt hogy felmérje a versenytársak hasonló politikáit, másrészt hogy akár példát is merítsen ezen agrárpolitikákból. Ez indokolja az Egyesült Államok és az Európai Unió agrárkiadásai vázlatos összehasonlítását, amivel a mezőgazdaság Egyesült Államokon belüli fontosságának a bemutatása mellett a finanszírozás felfogásában, a célok megközelítésében meglévő különbségekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A jövőbeli agrárpolitika kialakításához szervesen hozzá kell tartozzon a jelenlegi agrárpolitika áttekintése – nem csak európai, de magyar szemmel is. Ennek megfelelően külön fejezetet szentelünk az EU keleti bővítése utáni KAP-nak. Itt sem törekedtünk teljességre, hiszen a rendelkezésre álló információ, adathalmaz mennyisége óriási, ezek teljes feldolgozására, bemutatására sem a rendelkezésünkre álló szűkös kapacitás, sem pedig a terjedelmük miatt nem vállalkozhattunk. A 10, illetve 12 újonnan csatlakozott tagország – köztük Magyarország – csatlakozása óta eltelt időszak, figyelembe véve, hogy az elmúlt két év a gazdasági, pénzügyi válság kényszerintézkedéseivel telt, átfogó értékeléshez igen kevés. Ennyi idő nem elegendő egy olyan történelmi léptékű és jelentőségű folyamat minősítéséhez, mint amilyen az Európai Unió bővítése. Ugyanakkor az Uniós szintű adatok is csak 2007, 2008-ig állnak rendelkezésre, egyes esetekben csak 2006. évi adatok lelhetők fel. Így bár határozottan kitapintható az Unió jelentősége a válság időszakában is, csak néhány, általunk fontosnak vélt szeletét mutatjuk be az elmúlt 5-6 év változásainak. Nem tekintettük feladatunknak az elmúlt néhány év előzőek alapján történő minősítését sem. Az új Közös Agrárpolitika az EU mind a 27 tagállamára vonatkozni fog, és csak a tagállamok egyetértésével születhet meg. Ezért fontos megvizsgálnunk az Unió tagországainak a véleményét, amely a 2008-ban a 2014-2020 közötti időszak költségvetésére vonatkozó vita elindulása óta folyamatosan változott és ma is változik. A kezdeti bizonytalan és egymástól helyenként szélsőségesen távol álló vélemények helyenként mintha közelednének egymáshoz. Ezek a vélemények azonban még mindig inkább fakadnak az egyes tagállamok érdekeinek lehető legnagyobb mértékű érvényesítésére való törekvésekből, mint az Unió jövőbeni lehetséges fejlődése érdekében, kompromiszszumok mentén hozandó intézkedésekről. A tagországok politikai és szakmai műhelyeiben eddig készült anyagok bemutatása, összegzése és értékelése erőnket meghaladó feladat, nagyon rövid bemutatásuktól azonban nem tekinthetünk el