Máthé Gábor – Gecsényi Lajos: Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből (Gecsényi Lajos–Máthé Gábor (szerk.): Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Buda

Without abstract.Absztrakt nélkül

Cicero – Válogatott védőbeszdek I.

Without abstract.Absztrakt nélkül

Máthé Gábor – Gecsényi Lajos: Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből (Gecsényi Lajos–Máthé Gábor (szerk.): Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Buda

Without abstract.Absztrakt nélkül

Trade, Investment and Politics between China and Central and Eastern Europe Economic Necessity or a Trojan Horse?

Ever since the inception of the cooperation, the 16+1 has been a target of tremendous criticism. The EU and certain Western member states have been concerned of the increased level of Chinese activity in the Eastern part of the integration and afraid that Beijing might try to divide and rule the EU through the 16+1. Furthermore, EU-China relations have been deteriorating in general recently, as Europe is more and more frustrated by the rise of China, and Beijing is getting more and more disappointed by the slow progress of the EU while its own self confidence is on the rise. Certain major European countries like France or Germany are concerned of the Chinese activities in the CEE region, as they see China as a competitor on a market they have always considered as their home turf. In 2012, I was attending an interesting closed-door roundtable on EU-China relations in Brussels, where a diplomat from one of the Western European countries set forth his remarkable assessment of the 16+1 initiative as he said: “China and Central Europe were building a new Berlin Wall across the EU.” In the following, I would like to challenge this oversimplified discourse and to point out that Chinese influence in the region is very limited if not marginal, and its source is not the economy, as despite all previous expectations Chinese economic presence is still insignificant in CEE countries, and what China has been offering is not an attractive economic alternative to the EU members of the region. I believe it is of utmost importance to understand the real causes of the pro-China movement of certain CEE countries, since a misguided and oversimplified discourse, focusing on Chinese economic offers does not catch the reality, and measured responses cannot be placed on misbeliefs. Based on the arguments offered by the dissertation, the dilemma presented in the subtitle of the present thesis is invalid. The cooperation between China and the CEE-11 countries was driven by economic necessities following the double crises of the early 2010’s, but it has never fulfilled its promises, and thus it has been losing its significance lately. Alleged Chinese attempts to divide the EU through its cooperation with CEE-11 countries cannot be proven, as Beijing does not have the economic leverage in the region to exercise real political influence over the EU level policies of CEE-11 nations. Some CEE-11 government, however, have tried to gain political and economic benefits through serving Chinese interests in certain cases, but these attempts have rather served the personal political interest of CEE-11 politicians than of the nation they are supposed to work for. Therefore, the source of Chinese influence in CEE-11 countries does not originate directly from Beijing but from the political elite of some Central and Eastern European Countries

Nótári Tamás: Jog, vallás és retorika.

Without abstract.Absztrakt nélkül

A koronavírus-járvány hatása Kína megítélésére Közép-Európában. Hasonlóságok és különbségek a visegrádi országokban

A Nyugat és Kína között húzódó politikai és gazdasági törésvonalat minden korábbinál jobban elmélyítette a koronavírus-járvány. Azonban míg a nagypolitika és a gazdasági kapcsolatok kevésbé hatottak az európaiak Kínáról kialakított véleményére, addig a pandémia a társadalom minden szegmensét érintette, és komoly indulatokat váltott ki Pekinggel szemben. Az Európai Unió közvéleményének esetleges Kína-ellenes fordulata megnehezítheti a két gazdasági óriás közötti együttműködést, míg a geopolitikai feszültségek növekedése gyengítheti mindkét fél nemzetközi kapcsolatait. Ezért fontos megismerni e hangulatváltozás jellegét, mértékét és okait. Tanulmányunk alapját egy reprezentatív nemzetközi közvélemény-kutatás adja, mely az Európai Unió tíz tagállama mellett Szerbiára és Oroszországra is kiterjedt, és országonként 1 500 válaszadóval, több mint 350 elemből álló kérdőív felhasználásával készült. Jelen tanulmány célja, hogy az említett közvélemény-kutatás során vizsgált európai országok közül a Visegrádi Négyek eredményeit kiemelve képet adjon a Kínával kapcsolatos véleményekről, illetve azokról a változókról, amelyek megmagyarázhatják a közhangulat alakulását. Eredményeink azt mutatják, hogy nincs olyan közös „visegrádi” változó, mely jelentősen befolyásolná a Kínáról kialakult képet. Igaz, az egyes országokban külön-külön felfedezhetők bizonyos jellemzők egy-két változó kapcsán, de ezek egyik esetben sem markánsak, illetve regionális összevetésben egymásnak ellentmondó eredményekkel is találkozhatunk

“Dracunculus against the dragon” Hungarian Prime Minister Viktor Orbán’s public vaccination as simultaneous enactment of public health and foreign policy

This article examines performativity in Hungarian Prime Minister Viktor Orbán’s February 2021 public vaccination against COVID-19 with the Sinopharm BBIBP-CorV vaccine. Following a discussion of the concept of performativity as it pertains to the subject of our study, we contextualize the process of the procurement of the Sinopharm BBIBP-CorV vaccine by Hungary to situate the significance of this transaction, along with that of the performance under review, in the post-2010 evolution of broader Sino-Hungarian government ties. We then submit footage of PM Orbán’s vaccination to multimodal critical discourse analysis, identifying several noteworthy features of this performance. We also examine similar performances by other heads of state and government, offering evidence that – having gone beyond the purposes of public health messaging to constitute a simultaneous enactment of foreign policy (and more) – PM Orbán deviated considerably from the consensus norms of public vaccination that have emerged in the reference group. This further indicates that his public vaccination with BBIBP-CorV was both a peculiar instance of vaccine diplomacy and a “demand-driven” manifestation of Chinese influence in Hungary