A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990-2010 = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society II. The course of the GDP and trends in quality of life in Hungary, 1990—2010

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét. | In the second part of our study we present a couple of possible relationships between economic growth and quality of life. Based on these assumptions, we make an attempt to describe the long term trend of well-being of the Hungarian population from the political changes in 1990 to the present days. Moreover, we connect these trends to the change of gross domestic product (GDP) of Hungary in the same time period. We analyze data from twelve surveys (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program, total N = 42086 respondents) that assessed several important characteristics of well-being in Hungary in the last 20 years. We analyzed the following variables: self-rated health, happiness, satisfaction with life, general trust in others, social support and severity of depressive symptoms. On the whole results indicate two important associations. (1) The years after political changes in 1990 proved to be a nadir regarding well-being in the Hungarian society. In the following years a significant increase may be hypothesized while this was followed by signs of stagnation and decrease up to the present. (2) The association with the GDP is not unambiguous: while in the period between 1991 and 2000 well-being ran parallel with the increase in GDP, the data from the last decade indicated that well-being indicators (happiness, satisfaction, trust) may get worse even in times of economic growth (as represented in the increase of the GDP). Finally, our results reinforce the need for the monitoring of well-being on the societal level, that is, for the evolvement and regular assessment of a National Well-being Index

Miért jó önkéntes munkát vállalni? Az önkéntesség és az élettel való elégedettség kapcsolata öndetermináció-elméleti megközelítésben = Why is it good to be a volunteer? The connection between voluntary work and life satisfaction using the Self-Determination Theory

Az önkéntes tevékenység korábbi megközelítései elsősorban szociológiai és funkcionális szempontokat emeltek ki. Tanulmányunkban kísérletet teszünk az önkéntes munka motivációinak és az önkéntes munka, valamint az élettel való elégedettség közötti kapcsolatnak az öndetermináció elmélete (SDT, Ryan and Deci, 2000a) alapján való értelmezésére. Kérdőíves vizsgálatunkban 127 önkéntes munkát végző személyt arra kértük, hogy a munkájukhoz, az önkéntes tevékenységükhöz, illetve a hivatalos foglalkozásukhoz kapcsolódó személyes céljaikat értékeljék az énnel való összhang (én-konkordancia) és az öndetermináció elméletében megfogalmazott pszichológiai alapszükségletek (autonómia, kompetencia és pozitív kapcsolódás) kielégülésének szempontjából. Azt találtuk, hogy az önkéntes tevékenység céljait a személyek én-konkordánsabbnak, és a pszichológiai alapszükségleteknek jobban megfelelőnek, azaz inkább öndetermináltnak élik meg, mint a munkavégzéshez kapcsolódó célokat. Az önkéntes tevékenység és a munkavégzés céljainak jellemzői közül továbbá egyedül az önkéntes munka során megélt öndetermináltság mértéke jelezte előre szignifikánsan az élettel való elégedettséget (béta = 0,322). Következtetésünk szerint az önkéntes munkavégzés lényegi eleme, hogy az alapvető pszichológiai szükségletek szempontjából lehetővé teszi a személyiség kiteljesedését és hozzájárul az elégedettség növekedéséhez. | The former studies on voluntary activities focused mainly on functional and sociological aspects. In this study, we try to interpret the relationship between voluntary work and life satisfaction using Self-Determination Theory (SDT, Ryan and Deci, 2000a) as a theoretical frame. In a questionnaire study we examined 127 volunteers who evaluated their professional and voluntary work goals from the aspects of self-concordance and the satisfaction of their basic psychological needs (autonomy, competence, and relatedness) described in SDT. We found that participants evaluated their voluntary work goals more self-concordant and more supportive to their basic psychological needs, that is, more self-determined than their professional work goals. Among the volunteer and professional work goal characteristics only the extent of self-determination of voluntary work goals predicted life satisfaction significantly (beta = 0.322). We concluded that by satisfying the basic psychological needs, voluntary work contributes significantly to life satisfaction and enriches personality

Self-Determination Theory and the Emerging Fields of Relationship Science and Niche Construction Theory

In this paper we summarise the basic tenets of Self-Determination Theory (SDT). As a special occasion for this overview, we review two recently published edited books on relationship motiv - ation (WEINSTEIN 2014) and work motivation (GAGNÉ 2014) because both of them rely extensively on SDT concepts and principles while they extend the conceptual frames of the theory to several directions and applied fields. Furthermore, we argue that the basic propositions of SDT may contribute to the emerging field of the so called Relationship Science, the continuously forming interdisciplinary knowledge base on close relationships. On the other hand we propose that SDT could and should be further enriched by broader system theoretical approaches. Therefore we outline the evolutionary theoretical principles of human agency as represented in Niche Construction Theory and its applications in social sciences. While a complete theoretical integration exceeds the frames of a review, we draw a series of conclusions that may point in this direction

A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society I. Quality of life, economic growth, and the National Well-being Index

A kétrészes tanulmány első részében bemutatjuk az életminőség egyéni és társadalmi különbségeinek legfontosabb összefüggéseit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzőkkel és a gazdasági fejlettséggel. Számos kutatás eredménye utal arra, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet magasabb jólléthez, sőt egyes modellek szerint a kapcsolat fordított: a társadalom lelki erőforrásainak megléte a gazdasági fejlődés alapja. Munkacsoportunk 1983 óta nemzetközileg egyedülállóan széles körű országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálta a magyar népesség életminőségét és annak változásait. A tanulmányban a hazai felmérések és a nemzetközi eredmények alapján javaslatot teszünk egy Nemzeti Összjólléti Index kialakítására, melynek rendszeres felmérésével monitorozni lehet a magyar társadalom életminőségét, és így ellenőrizni lehet, hogy a gazdasági fejlődés mértéke hosszú távon milyen viszonyban van az egyének és a társadalom egészének jóllétével. | The study consists of two parts. In the first part, we present the most important correlations between individual and social differences of quality of life, respectively their relationship with social characteristics and economic development. The results of numerous research studies indicate that economic development in itself does not lead to the improvement of well-being. Moreover, according to some models, there is an inverse relationship between them: the existence of psychological resources precedes economic development. Since 1983, our work group has been studying quality of life and its changes in the Hungarian population by the help of uniquely comprehensive national representative surveys. In this study, based on the findings of our national surveys and the international results, we propose the development of a National Well-being Index. By the regular measurement of this index, quality of life in the Hungarian population could be monitored. Thus, it would be possible to check how the degree of economic development correlates with the well-being of the individuals and the whole society in the long term

A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása

Elméleti háttér: A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Cél: Tanulmányunk célja a Boldogság Orientáció Skála magyar nyelvű változatának elkészítése, illetve reliabilitás- és validitásvizsgálatának elvégzése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validálására a pozitív élmények feldolgozási módját, az élettel való elégedettség, illetve az élet értelmességével kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. Eredmények: A kérdőív magyar változata megfelelő megbízhatóságúnak és validnak bizonyult. Az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. A legmagasabb szintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte (az ún. „teljes élet”) eredményezte. Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköze a boldogságorientáció módjainak. Jövőbeli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientációk eredetét, stabilitását és változtathatóságát. | Background: The Orientations to Happiness Scale (Peterson, Park, & Seligman, 2005) makes a distinction between three types of happiness orientation: Life of Pleasure (search for hedonistic experiences and positive stimulus), Life of Engagement (search for flow activities), and Life of Meaning (search for meaning in daily experiences). Aim: The aim of our study was the adaptation of the Hungarian version of the Orientations to Happiness Scale (OTH). Method: Data from our cross-sectional study (N = 596, 296 male, 300 female) were analyzed. To examine the validity of the scale, we used instruments measuring savoring, satisfaction with, and meaning in life. Results: The Hungarian version of the scale seems to be reliable and valid measure of the three happiness orientations. The level of satisfaction with life was predicted by the Engagement and Meaning scores but not by the Pleasure score. The joint presence of all three orientations (called “full life”) goes with the highest level of life satisfaction. Conclusions: The scale is a valid measure of happiness orientations. Further studies have to clarify the origin, the stability, and the variability of the happiness orientations

Pedagógushivatás – személyiségfejlesztés. Pszichodráma a tanárképzésben és -továbbképzésben

A tánctanulási folyamatok megértését csak interdiszciplinális módon lehet kezelni. Az uralkodó demonstráló-imitáló modell beválik azok között a gyerekek (és felnőttek) között, akik eleve jó mozgásfelfogó és -visszaadó képességgel rendelkeznek. Kimondottan kudarc viszont azoknak a körében, akik ezzel a képességgel nem rendelkeznek, és ezek vannak többségben

Az Otthonnal való Elégedettség Skála kidolgozása és pszichometriai jellemzői

Elméleti háttér: Az otthon szociofizikai tere a személy szubjektív jólléte és elégedettsége szempontjából kiemelt életterület. Az otthonnal való elégedettség mint területspecifikus jellemző összefüggéseinek vizsgálata az élettel való elégedettségről alkotott képet árnyalja. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Diener-féle Élettel való Elégedettség Skála mintájára megalkotott Otthonnal való Elégedettség Skála (SWHS) elméleti hétterét és pszichometriai elemzését. Módszer: Házas-, illetve együtt élő párok kérdőíves keresztmetszeti vizsgálata során (N = 270 pár; életkor: 39,8 ± 10,5 év a férfiaknál, 37,6 ± 9,9 év a nőknél) az otthonnal való elégedettség mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, az önértékelést és a párkapcsolattal való elégedettséget is. Eredmények: Az otthonnal való elégedettség az élettel való elégedettséggel összefüggő (r = 0,610 és 0,552 a férfiaknál és a nőknél), de attól konfirmatív faktorelemzésben jól elkülönülő konstruktum. A szociodemográfiai háttértényezők közül lineáris regresszióelemzésben egyedül a szubjektív anyagi helyzet jelezte előre az otthonnal való elégedettséget (béta = 0,419 és 0,557). Az otthonnal való elégedettség szignifikánsan összefügg továbbá az élet értelmességének megélésével (r = 0,197 és 0,128), az önértékeléssel (r = 0,267 és 0,268) és a párkapcsolati elégedettséggel is (r = 0,369 és 0,202). Következtetések: Az Otthonnal való Elégedettség Skála megbízhatóan és érvényesen ragadja meg az elégedettség önálló magyarázó erővel bíró jellemzőjét, az otthonnal való elégedettséget, ezért a pozitív lelki egészség általános mutatói mellett is jól alkalmazható az elégedettség egy területspecifikus jellemzőjének mérésére és segítheti az ezen a területen végzett kutatásokat. | Background: The socio-physical space of the home is a key domain with respect to personal well-being and satisfaction. Therefore, the examination of satisfaction with the home as a domain-specific characteristic may contribute to a better understanding of life satisfaction in general. Aim: We present the theoretical background and psychometric analysis of the Satisfaction with Home Scale (SWHS), a newly developed measure that was based on Diener’s Satisfaction with Life Scale. Method: In a cross-sectional questionnaire study of cohabiting and married couples (N = 270 couples; age: 39.8 ± 10.5 years for male and 37.6 ± 9.9 years for female respondents) satisfaction with home was assessed together with life satisfaction, meaning in life, and self-esteem. Results: Satisfaction with home and general life satisfaction were interrelated constructs (r = 0.610 and 0.552 for men and women, respectively); however, confirmatory factor analytic results showed that they possessed distinctive characters. Among sociodemographic factors, subjective financial status was the only significant predictor for SWHS (beta = 0.419 and 0.557). Moreover, SWHS correlated with presence of meaning in life (r = 0.197 and 0.128), self-esteem (r = 0.267 and 0.268) and relationship satisfaction (r = 0.369 and 0.202) significantly. Conclusions: The Satisfaction with Home Scale is a reliable and valid measure of a unique dimension of general life satisfaction, that is, the satisfaction with the home. Therefore, as a domain-specific measure, it may be applied together with more general measures of positive mental health and become a useful tool for the research on this domain

Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői = Purpose in Life Test – Characteristics of the Hungarian Adaptation

Tanulmányunkban a Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL) magyarországi adaptációjának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fő vett részt, átlagéletkoruk 33 év volt. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Rövidített Aspirációs Indexet, az Élettel Való Elégedettség Skálát, és egy további, az adaptálni kívánt kérdőívvel azonos konstruktumot mérni hivatott, de hazánkban még nem validált mérőeszközt, az Egzisztencia-skála rövidített verzióját használtuk. Az Életcél Kérdőív belső megbízhatósága igen jónak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontból értelmezett főkomponens-elemzés 4 faktort is kimutatott, az eredmények gyakorlati szempontból mégis inkább a kérdőív unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az összes, validáláshoz használt mérőeszközzel. A kérdőív magyar változata a külföldi adatokkal összevetve is megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult az élet – Viktor Frankl fogalmának megfelelően értelmezett – értelmességének mérésében. | Results of the Hungarian adaptation of Crumbaugh and Maholick’s Purpose in Life Test (PIL) are presented in the article. Study sample consisted of 343 persons with a mean age of 33 years. Shortened Beck Depression Scale, Shortened Aspiration Index, the Satisfaction with the Life Scale and the shortened version of the Existence Scale were used for the validation. Internal consistency of the Purpose in Life test proved to be excellent. Although principal component analysis revealed 4 components, results suggest a one-dimensional solution for practical use. Correlations of the scale were as predicted and of medium size with all of the validating measures. Considering these results and also those reported in foreign studies with the test, the Hungarian adaptation proved to be valid and reliable measure for assessing meaning of life according to Viktor Frankl’s concept

Vallásosság és poszttraumás növekedés : egy többdimenziós megközelítés = Religiosity and posttraumatic growth: A multidimensional approach

A poszttraumás növekedés (PTN) és vallásosság kapcsolatának eddigi vizsgálatai során a vallásosságot túlnyomórészt néhány itemmel és egydimenziós jelenségként mérték. Vizsgálatunkban figyelembe vettük, hogy mind a PTN, mind a vallásosság multidimenzionális természetű, és az egyes jellemzők közötti kapcsolatokat komplexitásukban kívántuk megragadni. Feltételeztük továbbá, hogy a PTN egyik összetevője, a spirituális növekedés közvetíteni fog a vallásosság dimenziói és a PTN további tartományai között. Kérdőíves vizsgálatunkban 282 egyetemista és főiskolás hallgató vett részt, akik bevallásuk szerint valamennyien megéltek jelentős negatív életeseményt a vizsgálatot megelőző öt évben. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban töltötték ki a Poszttraumás növekedés kérdőívet. A vallásosságot a Kritika utáni vallásosság skálával, az Intrinzik és extrinzik vallásosság kérdőívvel és a Vallásos keresés kérdőívvel mértük. A vallásosságskálák pontértékein főkomponens-elemzést végeztünk, és a következő három faktort kaptuk: hit, vallásos keresés és vallásos konformitás. Eredményeink szerint a spirituális változás a hit és a további növekedésdimenziók kapcsolatát mediálta, a másik két vallásosságfaktor tekintetében viszont nem bizonyult közvetítő változónak. A vallásosságfaktorok közvetlen utakkal is kapcsolódtak a növekedés egyes dimenzióihoz. Összességében az adatok arra utalnak, hogy a vallásosság különböző jellemzői és a PTN összetevői között sokrétű, de alapvetően pozitív kapcsolat van, és az itt mért hitfaktor a PTN legerősebb előrejelzője. | In a previous research focusing on the relationship between posttraumatic growth and religiosity, religiosity was measured predominantly with single items and as a unidimensional construct. The present study regarded both posttraumatic growth (PTG) and religiosity multidimensional and aimed at capturing their relationships in their complexity. Spiritual growth, one aspect of PTG was assumed to mediate between dimensions of religiosity and further aspects of PTG. Self-report data was gathered from 282 university and college students, who stated that they had experienced a significant negative life event during the past 5 years. Posttraumatic Growth Inventory was used to assess PTG as a corollary of the event. Religiosity was measured with the Post-Critical Belief Scale Shortened Version, the Age Universal I-E Scale and the Quest Scale. Principal component analysis on items of these scales revealed three factors: faith, religious quest and religious conformity. Results show that spiritual growth may have a mediating role only between faith and aspects of PTG but not for the other two religious factors. The religious factors had also direct pathes towards certain dimensions of growth. In summary, data suggest that the relationship between different aspects of religiosity and PTG is multidimensional and basically positive, and tha factor of faith is the strongest predictor of PTG

Az aspirációs index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán = Psychometric Characteristics of the Shortened Aspiration Index in Hungarian Sample

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják. | The shortened, 14-item version of the Aspiration Index and its psychometric qualities are presented in the article. The original questionnaire was designed to measure attitudes toward general life goals representing intrinsic (growth, affiliation community contribution), extrinsic (wealth, fame, physical appearance) and health-related motivations. The reliability and validity of the shortened version were verified in two samples consisting of 518 and 341 persons. The validity was checked against the Shortened Beck Depression Scale, the Purpose in Life Scale, the Satisfaction with Life Scale and the Life Meaning Subscale from R. Rahe's Brief Stress and Coping Inventory. Extrinsic and intrinsic goals proved to be largely independent and they were also related differently to health behavior and mental health. Importance of intrinsic goals correlated positively with meaning in and satisfaction with life and negatively with frequency of depressive symptoms, whereas importance of extrinsic goals did not show any connection with the aforementioned measures. Health related goals did not produce an independent factor but could not be clearly classified as intrinsic or extrinsic either. Furthermore, data analysis revealed that importance of goals is connected with sociodemographic factors like gender, age, education and religiosity. Results indicate that these factors are to be considered in future use of the scale. Our study confirms that the Shortened Aspiration Index is a valid measure for assessing the personal attitudes toward life goals widely pursued in the contemporary society