A székelyföldi és a felvidéki turisztikai szervezeti rendszer összehasonlító vizsgálata

The Hungarian-populated areas of the Carpathian Basin are many well-known or less known tourist destination areas, whose competitiveness is determined by the cooperation of the tourism actors. Therefore, the National Strategic Research Institute has launched a research series to provide a comprehensive picture of the functioning of these organizations. The first pilot project of this was the research of the tourism organization system of Szeklerland in the second half of 2015. Based on the methodological practice developed here, the area of the research was the Hungarian population of the Highlands in 2017. The aim of the research is to examine, on the basis of objective criteria, what Hungarian tourism destination management (TDM) type organizations exist and operate in the Hungarian areas of Szeklerland and the Highlands; to examine the conditions of the organizational operation, its legal and professional environment, the factors that help and hinder the operation and the most successful initiatives, as well as to explore the conditions of successful operation and, on the basis of these, to propose further possibilities, forms and operation of the tourism cooperation. The research was done with a qualitative method. The professional interviews of the six question blocks, consisting of forty questions, provided an opportunity to examine the topic in depth, to explore latent phenomena. With this method it was possible to gain a deeper understanding of the way of thinking, actions and attitudes of Hungarian organizations and professionals from Szeklerland and Upper Hungary. The results of the research and the recommendations formulated on the basis of this may contribute to the competitiveness of tourism in the rural areas of Szeklerland and Highlands due to the development of the organizational background, thus offering new economic opportunities for the local Hungarian communities, promoting their survival in the homeland, their economic strength. With the results of the research in the Szeklerland and the Highlands, and later planned in the other Hungarian regions of the Carpathian Basin, we prepare and strengthen the tourist co-operation

Exploring Sustainable Development Through the Example of the Csíksomlyó Shrine

Csíksomlyó, as a fundamental place for Szeklerland’s sacred practice has a history of hundreds of years, and also became one of the most important shrine area for the Hungarian nation. The Csíksomlyó Pilgrimage is a tradition that also has a history hundreds of years long, and one of the examples stressing the importance of religious tourism known by many even today. On a regional scale, the shrine of Csíksomlyó also became one of the most well-known brand, which offers its services – beyond spiritual pleasures – to approximately 250.000 visitors each year. The goal of this study is to research the story, touristic importance and ever-changing role of the Csíksomlyó Pilgrimage, mainly from the perspective of the Csíksomlyó Pilgrimage being a touristic product, what phase of its life cycle it is currently, what way it’s developing right now, and what future it’s heading towards. According to the studies, the farewell to Csíksomlyó is currently in the phase of development and consolidation. The increase in the number of visitors is still significant, but it is slowing down. The number of visitors is many times higher than the local population. More and more businesses are built on tourism, but there are many unexplored opportunities in the destination that the region seems to be responding to. The farewell product range is steady, its composition is stagnant, but all stakeholders agree that it is necessary to develop the tourism infrastructure for renewal, which would primarily be a summary of available capacities and the tourism stakeholders

A Kárpát-medencei magyar lakosság identitásának jellemzői = Characteristic Features of Hungarian Identity in the Carpathian Basin

Az elmúlt csaknem harminc évben a Kárpát-medencei magyar identitás kérdéskörében végzett vizsgálatok többségében a nemzeti azonosságtudat, a nemzetkép felől közelítettek ehhez a kérdéshez. A kutatások főként kérdőíves mintavételen alapulnak, és a szubjektív, érzelmi, attitűdbeli tényezők mérését szolgálják. A fókuszukban több témacsoportot is találunk, mint például a nemzeti identitás, a térszintekhez való kötődés, a nemzeti büszkeség vizsgálata, a nemzetfogalom elemeinek a feltárása; a határon túli magyaroknak magukról, a magyarországi magyarokról és a többségi nemzetről alkotott képének a vizsgálata; a magyarországi magyaroknak magukról és a határon túli magyarokról alkotott képének vizsgálata; ifjúságkutatás; a magyar népesség életminősége és a nemzeti azonosságtudat közötti összefüggések vizsgálata. Jelen vizsgálat célja ezeknek a kutatásoknak a feltárása, eredményeik szintetizálása. Arra a kérdésre, hogy mit jelent magyarnak lenni, jelentős súlyt kaptak a kulturális elemek (nyelvi, történelmi, vallási, hagyományokon, magyar iskolázáson alapuló) és a nemzeti hovatartozás vállalása, megőrzése. A vizsgálatok szerint összességében elmondható, hogy az erdélyiekben a legerősebb a magyarságtudat és az állampolgári integráció, ezzel szemben azonban gyengült a Magyarország iránti kötődés

A Magyarország és Szerbia közti határ menti turisztikai projektek hatása a Vajdaság turisztikai fejlődésére = The impact of border tourism projects between Hungary and Serbia on the tourism development of Vojvodina

Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja azoknak a határ menti turisztikai projekteknek az eredményeit és hatásait, amelyek szerb–magyar viszonylatban valósultak meg a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatási időszakban. A vizsgálatokat részben szakirodalmi kutatással, részben pedig azoknak az interjúknak a segítségével végeztük el, amelyeket a térségre jellemző turisztikai termékekhez kapcsolódó jelentősebb projektek vezetőivel készítettünk. A vizsgálatok során azt tártuk fel, hogy a fenti projektek által kitűzött célok és eredmények hogyan és milyen mértékben segítik a Vajdaság turisztikai fejlődését. A kutatás megmutatta, hogy a projektek által érintett településeken kiugró fejlődés ugyan nem történt, azonban az uniós források nélkül ez a fejlődés kisebb mértékű lenne. Elmondható, hogy a turisztikai források mindenképpen fejlődési alternatívát jelentettek a kisebb méretű települések számára, és hogy a támogatott projektek jelentős hatást gyakoroltak egy-egy település mikroközösségének életére, a szorosabb együttműködések kialakítására. = The aim of the present research is to examine the results and impacts of the cross-border tourism projects that were implemented under the Serbian-Hungarian relationship within the period of the European Union support between 2014 and 2020. Our research was carried out partly with the help of literature research and partly with that of interviews with the managers of major projects related to the tourism products of the region. The research revealed how and to what extent the goals and results set by these projects help the tourism development of Vojvodina. The research showed that although there was no outstanding development in the settlements affected by the projects, without EU funds development would have been smaller. For smaller settlements, tourism resources were definitely an alternative for development, and the supported projects had a significant impact on the life of the micro-community of each settlement, on the establishment of closer cooperation

A hungarikumok szerepe az országimázs formálásában

A hungarikumok olyan, csak a magyarságra jellemző értékek, amelyek révén a világ más országaiban élők Magyarországra, a magyarokra asszociálhatnak. Azon turisztikai kínálati elemek nagy része, amelyek miatt érdemes Magyarországra látogatni, és amelyekre a szakmai szervezetek hangsúlyt helyeznek a kommunikációjukban, a hungarikumok gyűjteményében is visszaköszönnek. A kutatás során szakirodalmi vizsgálat készült a hungarikumoknak az országimázs-formálásban betöltött szerepéről. Továbbá megkerestem azokat a szakmai szervezeteket, amelyek az országimázs formálásáért felelősek, s ezek képviselőivel félig strukturált interjúkat készítettem. A 10 válaszadó szervezet képviselői főként agráripari és gasztronómiai termékeket neveztek meg a külföldiek számára a magyarsággal leginkább azonosítható hungarikumként. Az is megállapítást nyert, hogy napjaink turizmusában a hungarikumok többsége még nem jelent kiemelt turisztikai vonzerőt, ugyanakkor számolni kell velük a Magyarország-kép megalkotásánál, sőt, egyre hangsúlyosabb eszközeivé kell válniuk a brandépítésnek

A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása

A tanulmány célja az életminőség és az egészséggel összefüggő fogalmak meghatározása, az életminőségre hatást gyakorló tényezők feltárása és a magyar lakosság életminőségét vizsgáló kutatások eredményeinek bemutatása. A tanulmány rámutat arra a paradoxonra, hogy miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, a mentális panaszok egyre gyakoribbá válnak. Egyes kutatások feltárják, hogy jelenleg az európai lakosság egyharmada szenved a mentális zavarok legalább egyikében, és a magyar lakosság lelki-mentális állapota nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlen. A magyar népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet kihívásaival, problémáival való lelki-szellemi megbirkózás, megküzdés képessége. E folyamatba való beavatkozás elengedhetetlen, és ebben jelentős szerepe van és lehet a már működő szakmai szervezeteknek és lelki segítő szolgálatoknak

A matyóföldi turizmus száz évvel ezelőtt és napjainkban

A matyó népművészetre fókuszáló vizsgálat helyszíne a Matyóföld két települése, Mezőkövesd és Tard volt, ahol 2021 szeptemberében a települések illetékes szakembereivel készültek félig strukturált interjúk a turizmus témakörében. Az előzetes szakirodalmi kutatás során feltárásra került, hogy száz évvel ezelőtt minek köszönhette népszerűségét a Matyóföld. Így az interjúkérdések arra keresték a választ, hogy napjainkban a matyó népművészet mennyiben járul hozzá a vendégforgalom alakulásához és a térség marketingtevékenységéhez, illetve hogy mindez támogatja-e az UNESCO szellemi kulturális örökséggé és egyben hungarikummá nyilvánított matyó népművészet értékőrző tevékenységét, valamint annak bemutatását és népszerűsítését. A matyó népművészet felfedezését a matyó lakodalmas budapesti bemutatásától számítják, mivel ez tette országosan is ismertté Mezőkövesd gazdag hímző és viseletkultúráját. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az elődeik száz évvel ezelőtt tették, a Matyóföldön működő szakmai és civil szervezetek ma is törekednek arra, hogy megőrizzék és továbbadják a matyó népművészetet. Ugyanakkor a teljes vendégszám folyamatos növekedése ellenére az elmúlt 15 évben nem történt növekedés a múzeumi látogatószámokban. Ez alapján megállapítható, hogy az UNESCO szellemikulturális örökség listájára való felkerülés nem növelte a térségbe irányuló turizmust